Sari Feldman, az American Library Association elnöke tapasztalata szerint a digitalizáció hatására megváltoztak és megváltoznak a felsőoktatási könyvtárak. E könyvtárak egyre kevésbé szólnak csak arról, hogy mit birtokolnak; sokkal fontosabb, hogy mit tesznek használóik számára és velük együtt.
Az elektronikus dokumentumok használata a hallgatói magányban történik, ugyanakkor az őket körülvevő könyvtári környezet biztosítja számukra a támogató és értelmezői közösséget. Ezek miatt a könyvtárak belső terei átalakulnak.
Az Open Access térnyerésével kapcsolatban elmondta: 35 felsőoktatási könyvtárban működik tartalmakat előállító kiadó. Azaz a könyvtárak egyre inkább feltalálják magukat a tananyag-előállításban, s emellett a tényleges oktatásban is.
A könyvtárak elektronikus együttműködési felületeket kínálnak a hallgatóknak és az oktatóknak. Így a könyvtárak, könyvtárosok méginkább beépülnek a tanulási-oktatási-kutatási folyamatba: "mondjátok, mi kell nektek az oktatáshoz, és kiadjuk nektek".
A könyvtáraknak növekszik képességük abban, hogy minél jobban megismerjék használóik rezdüléseit, igényeit. Egyre inkább beépülnek a használói közösségbe. Emellett úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedekben kevésbé kihasznált könyvtári terek megújulásuk után újra megteltek élettel. Nagy lehetőséget jelent a big data lehetőségeinek kihasználása: a könyvtárak eszközöket biztosítanak használóiknak a kihasználására. Erre lehet izgalmas példa, hogy könyvek gyűjtése mellett van, amely tweet-eket is megőriz (George Washington Egyetem), struktúrát épít köré és azt kínálja használói számára. Hasonló projekt található a Syracuse egyetemen is.
Egyre fontosabbá válik az egyetemi könyvtárak szolgáltatásában az adatvizualizálás. A könyvtár hagyományos funkcióját - információ menedzselése a használók számára - kiegészíti az a feladat, hogy e javakat széles közösség számára prezentálja. (ref.: MG)

A müncheni közkönyvtár polcai között sétálva qr-kódokba akad az ember. A link oldalon található illusztrációkon a feliratok: "Megjött az étvágyad?" (mármint további olvasnivalóhoz), "Nem elég?" (nem találtál elég / megfelelő könyvet a polcon), vagy: "Melegre vágysz?" (a szakácskönyvek, meleg ételek polcánál) - mert akkor az "Onleihe [online kölcsönzés] München" oldalon további forrásokat találsz a könyvespolcon látott témákban.
Az online kölcsönzés segítségével minden, a helyi könyvtárában regisztrált könyvtártag térítésmentesen, a nap bármely órájában kölcsönözhet - tölthet le - e-könyveket, hangoskönyveket, zenéket, újságokat. Az ilyen dokumentumokat nem kell visszavinni, hiszen azok a kölcsönzési idő múltával használhatatlanokká válnak.
A könyvtárak különféle linkekkel irányítják az e-könyvtár-szolgáltatóhoz saját portáljukról a használókat: Münchenben ez eBibliothek. A platformfüggetlen link felületen található katalógusban azonosíthatók és lényegében bármilyen használói eszközre le lehet tölteni a dokumentumokat. (Akkor meddig is kell saját könyvtári katalógus...?)
A rendszert a DiViBib G.m.b.H. működteti, ők Németországban a legnagyobbak; kínálatukban 190.000 cím szerepel a legismertebb 1.500 kiadótól - írják. A szolgáltató igyekszik a helyi igényekhez is alkalmazkodni. (ref.: MG)

Független információs tanácsadó összegezte a holland közkönyvtári kölcsönzéseket CD-k, kották és DVD-k vonatkozásában. Az adatok szerint
- a CD-k kölcsönzése 2001 óta esik vissza, a 4 millió körüli csúcs helyett 2014-ben 500 ezer körüli értéket mutat
- a kották kölcsönzése 2005-ben kezdett el csökkenni, 600 ezer körülről most 350 ezer körülre esett
- a DVD-k forgalma 2013-ig emelkedett, azóta csökken.
A szerző felveti a kérdést, hogy mit lehet kezdeni az egyre porosabb állományrésszel. A regionális tárolás lehetőségét veti fel. (ref.: MG)

Nem csak az egyetemi oktatók és a pedagógusok elégedetlenek a bérükkel, a kulturális szférában sem jobb a helyzet. Érdekvédők szerint a művelődésszervezőknek, könyvtárosoknak 2002 óta nem nőtt érdemben a fizetésük, ráadásul az elmúlt tíz évben minden korábbi többletjuttatást megszüntettek. Művelődésszervezők, könyvtárosok a létminimum határán? A dolgozókat képviselő szakszervezet nyár óta béremelést követel a kormányzattól. Itt volt velünk Papp Katalin (KKDSZ), aki elmondta, milyen válaszokat kaptak eddig.

Számít az Ön szava a könyvtárban? - tettük fel a kérdést a múlt héten, és tavaly ilyenkor is. Azt leszámítva, hogy a válaszadói tábor kisebb lett, a nem reprezentatív válaszok dinamikája nem nagyon változott. Az eredmények:
2014(db,%),2015(db.%)
25, 47%, 18, 47% - Általában figyelembe veszik
18, 34%, 10, 26% - Előfordul, hogy figyelembe veszik
4, 7%, 6, 15% - Inkább nem veszik figyelembe
6, 11%, 4, 10% - Lényegében soha nem veszik figyelembe.
- Az adatok szerint úgy tűnik, hogy a könyvtárosok véleménye számít a könyvtárban. A két szélső értéken nem történt változás, ám a két belső a meg nem hallgatás irányában erősödött. Azaz a könyvtárvezetők valamelyest autokratikusabb irányba változtak. Ez a gyengébb minőségű döntéshozatalt erősítheti fel.
A képet tovább árnyalja, hogy magát megnevezni nem óhajtó levélírók a "soha nem hallgatnak meg" választást szorgalmazta. A tisztább kép érdekében tehát további kutakodásra lenne szükség. (MG)

Az USA-ban végzett AR 360Tm felmérés szerint a 2014-15-ös tanévben 9,8 millió tanuló több, mint 31,000 iskolában 3344 millió könyvet és tudományos cikket olvasott el. Érdekességként álljon itt néhány könyvcím, melyek a legnépszerűbbek voltak az elsős és a tizenkettedikes osztályokban (az évfolyamokat számokkal jelöljük), az Egyesült Államok területén.
- Ohio: 1. Dr. Seuss: Zöld tojás és sonka (Green eggs and ham)
12. Az útvesztő (The maze runner); Csillagainkban a hiba (The fault in our stars)
- Kalifornia: 1. Ha egy malacot palacsintával megkínálsz (If you give a pig a pancake);
Dr. Seuss
12. Éhezők viadala (Hunger games); Machbeth
- Illinois: 1. Dr. Seuss: Green eggs and ham
12. A beavatott (Divergent); Legyek ura (Lord of the flies)
-Texas: 1. Dr. Seuss: Green eggs and ham
12. Frankestein;The fault in our stars
- Hawaii 1. Hello, legyecske! (Hi, fly guy), Te vagy az anyukám? (Are you my mother?)
12. Othello; The fault in our stars
Az adatok szerint egy átlagos első osztályos kb. 15 percet olvas egy nap. Ha ugyanilyen tempóban olvas, mire tizenkettedikes lesz, 5,7 millió szót olvas majd el. Az olvasási időt 30 perccel növelve, átlagosan 13,7 millió szó kerülhet elé. Viszont az adatokból az is kiderült, hogy a diákok 54%-a kevesebb, mint 15 percet tölt el olvasással egy nap.
Különbséget kell tenni az olvasmányok témáját, valamint az olvasási szokásokat illetően is. Az általános és középiskola tanulói könyveket és cikkeket olvasnak leginkább. Az egyetemisták pedig tankönyveket és a karrierjükkel összefüggő dokumentumokat olvasnak. A felnőtt korosztály a bestsellerek, és az újságcikkek között válogatnak.
Ismerős tapasztalat: a nehezebben olvasók technikáján rengeteget javít a napi olvasás mennyiségi növelése. (ref.: NM)

Egy New York-i bíróság a múlt héten úgy döntött, hogy két világszerte nagyon népszerű honlapnak, a Library Genesisnek (LibGen) és a Sci-Hub-nak be kell fejeznie tevékenységét, domainneveiket pedig fel kell függesztenie a szolgáltatóknak. Mindkét oldal amolyan közkönyvtárként funkcionál: tudományos publikációk, szakcikkek, könyvek letölthetőek innen. Ingyen, bárki számára.
- Z. Karvalics László vélemény-cikke a témában: link

A minap kezembe került az IFLA-HUN levelezőlistára írt 80 éves MKE-s konferencia beszámolója. (Magam már nagyon vártam, de nem kaptam meg a Facebook-on link ami önmagában is nagyon tanulságos.) A beszámoló felsorolja a protokoll szerinti történéseket, gondosan kitérve az egyes programpontokra, titulusok ismertetésére. A beszámoló 95%-ban azonban a témával foglalkozik, rémával alig. S hogy mi is a különbség? Példával:
- A magyar könyvtárakba járó emberek mennyisége. - Ez tehát a téma: megtudjuk, miről van szó, de ezt nem, hogy menyi, pláne, hogy mihez képest, és hogy ez miért érdekes.
- A magyar könyvtárakba x fő jár, és ez z %-kal nagyobb, mint 5 éve. - Ez tehát a réma, ami kifejti, értelmezi a témát.
S ezek után kérdezhetjük: miért nincs - vagy nem olvasható széltében-hosszában - egy nagy presztízsűnek szánt protokolláris rendezvény tartalmi beszámolója?
Úgy tűnik számomra, hogy a réma kifejtése olyan közösségekben, kultúrában általánosabb, ahol az egyének információval való ellátása nem csak nyilatkozatok szintjén működik, ahol informáltságuk szintje komolyan befolyásolja a közösségen belüli döntéshozatalt. Egyszerűbben fogalmazva: demokratikusabb közösségek esetében. Ezt alátámasztják a bürokratikus kontra részvételen alapuló kultúrák eltérő nyelvhasználatát bemutató tanulmányok is. (MG)

Jótékonysági szervezet és könyves projekt szervezőinek az együttműködésével. - A meglátogatott estén egy könyvsiker (James Bowen: Street Cat Bob (Az utca macskája) volt a téma. A rövidített változatot kapták meg a tagok előtte olvasásra, mely egyben a részvétel feltétele is volt. Egy irodalomtanár vezette a beszélgetést, aki több eszközt vetett be: rövid részletek olvasása, frappáns idézetek kiválasztása és a tagok hangosan felolvasása. A cikk létrejötte is többféle együttműködés terméke - a klub, a könyvek, és a folyóirat között. (ref.: Várnagy Irma)

Gulyásné Rózsahegyi Gyöngyi azt mondja, neki könnyű, ő hobbi­könyvtáros. Ezért nevét és arcát is vállalva hajlandó beszélni arról, milyen körülmények között élnek a közgyűjteményi alkalmazottak. A munkát főállásban végzi ugyan a pécsi Apáczai Nevelési Központ (ANK) bibliotékájában, 32 éve van a pályán, de nem a havi nettó 120 ezerért csinálja, hanem mert szereti.
Férje vállalkozó, viszonylag jó jövedelemmel, így Gyöngyi alacsony keresetét nem sínyli meg a család. Az asszony az ANK könyvtárában dolgozó 11 munkatársától és a városban másutt szolgáló kollégáktól ismeri azonban szakmája napszámosainak anyagi gondjait. Például azt is, hogy a könyvtárosok minden korábbi béren felüli juttatását megszüntették az elmúlt tíz évben. Régen oda már az évi ötezer forintos ruhapénz, a cafeteria vagy az a húszezer forint, amit évente könyvvásárlásra kaptak.
Az ANK jól dolgozó könyvtárosait viszont minden decemberben megjutalmazzák 20 ezer forinttal. Hogy ezt a pénzt mindenki mennyire várja, mennyire tervez vele, arról megható verset, sőt drámát lehetne írni.
A közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) és a művelődési házak dolgozóinak a Medgyessy-kormány 2002-es nagy közalkalmazotti béremelése óta érdemben nem nőtt a jövedelmük. A 2008-as, csekély mértékű emelést mára régen elnyelte az infláció, a 2002-es vagy 2008-as fizetések ma reálértéken jóval kevesebbet érnek, mint 7 vagy 13 évvel ezelőtt.
- Nyilatkozat a KKDSZ részéről: link

Úgy tűnik, hogy Hollandiában komolyra kezd fordulni a nyílt adatok ügye. Tegnap egy kormánypárti (VDD - Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) képviselő a belügyminiszterrel közösen jelentette ki, hogy a VDD szorgalmazza az kormányzati adatok nyílttá tételét. A tervezett "Nemzeti Nyílt Adat Központ" szerepére a Központi Statisztikai Hivatal lenne leginkább hivatott, hiszen a legtöbb kormányzati adat eleve náluk összpontosul, ráadásul tavaly mér léptek is a nyílt adatok irányába: jelenleg 3400 adatbázis 14 milliárd rekordja érhető el nyílt adatként. Számítások szerint pusztán a holland üzleti szektor 200-900 milliót spórolhatna ezzel a lépéssel. A teljes EU-ra vetítve pedig az Európai Bizottság szerint 140 milliárd eurós hatása lenne az adatok megnyitásának. Egy civil szervezet, az Open State Data (link azt kifogásolja ugyanakkor, hogy a statisztikai adatok nem fedik le a teljes állami adatvagyont, tehát további lépéseket látnának szükségesnek, és a Statisztikai Hivatalt sem látják ugyanezért ideális jelöltnek az adatközpont vezetésére.

A korábbi előírások szerint bizonyos nem profitorientált könyvtárak (főként közkönyvtárak, hivatali, iskolai és felsőoktatási könyvtárak) és esetenként levéltárak másolhattak (szaknyelven szólva: többszörözhettek) szerzői jogi védelem alá tartozó dokumentumokat. Az új szabályozás szerint ezen intézmények körébe beletartozik minden olyan könyvtár, levéltár, múzeum vagy galéria, amelynek tulajdonosa nem profitorientált, és amely intézmény nyilvánosan hozzáférhető. A nyilvános jelleget és a hozzáférhetőséget igen szélesen értelmezik.
Ami a könyvtárosok által végzett másolást illeti, régebben egy cikket volt szabad lemásolni egy folyóiratszámból, illetve egy nem periodikus kiadvány ésszerű részét (a közmegegyezés szerint 10%-át vagy egy fejezetét). Az új szabályozás is egy részt enged lemásolni, de a cikket mint 'önállóan leírt egységet' definiálja. A jogászokra vár, hogy elgondolkodjanak a felvetődő kérdésekről, például hogy mit jelent egy hangfelvétel 10%-a, nem is beszélve a filmekről és a DVD-kről.
A változások egyik legfontosabbika a szerződésekkel, licencekkel és kivételekkel kapcsolatos. A rendelet kimondja, hogy a szerződések és licencek klauzuláit (ilyen például a kiadványokon szereplő "No part of this publication may be reproduced, photocopied and stored in a computer system [...]" szöveg), amelyek a szerzői jogi törvényhez képest korlátozásokat szabnak meg, érvénytelennek kell tekinteni, azokat figyelmen kívül lehet hagyni. (A brit szerzői jogi törvény reformja és előnyei a könyvtárak számára; ref.: Hegyközi I.)

Chikán Attila: ...nagy gond azonban, hogy a hiánycsökkentés valójában a már említett szektorok, a szociális szféra, az egészségügy, az oktatás kárára valósult meg. Vagyis elvontak pénzt minden olyan területtől, ami a hosszú távú fejlődés hordozója lenne, mindent alárendeltek a rövid távú hiánycsökkentési szempontnak. Ahhoz, hogy valóban több legyen az elosztható jövedelem, többet kellene termelni, hatékonyabb gazdaságra lenne szükség. Ösztönözni kellene a beruházásokat, támogatni a kis- és közepes vállalkozásokat, nem beletörődni, hogy a termelékenységünk csak a fele az európai átlagnak. Azt is fontos kimondani, hogy nem azért ilyen alacsony, mert az egyes emberek nem dolgoznak jól, hanem azért, mert az intézményi problémák megakadályozzák, hogy az egyéni teljesítményekből társadalmi teljesítmény legyen. Az uniós pénzeket rendkívül rossz hatékonysággal használjuk fel, túl nagy részben alacsony hozadékú közösségi és infrastrukturális beruházásokra költjük. Az uniós pénznek nincs becsülete, és nem csak a közszférában: a vállalkozók gyakran fölösleges, illetve alacsony szinten kihasználható gépeket vásárolnak, és ha rákérdezünk az okára, azt mondják, ingyen volt.

Átmenetileg meghátrált az anonim internetezést lehetővé tevő könyvtár, miután megkereste őket az amerikai Belbiztonsági Minisztérium.
Júliusban indított új szolgáltatást a New Hampshire területén fekvő Lebanon városi Kilton könyvtár. A kezdeményezéssel első amerikai könyvtárként támogatták a névtelen internetezést segítő Tor rendszert. A forgalmat a könyvtáron át vezető rendszer lehetővé tette, hogy a felhasználók rejtve maradjanak a világháló böngészése közben.
Miután azonban a Belbiztonsági Minisztérium a helyi rendőrséggel és a könyvtár döntéshozóival közös tárgyalást folytatott, a vezetés úgy döntött, szüneteltetik a szolgáltatást. A lebanoni nyilvános könyvtárak igazgatója, Sean Flemming elmondta, a hatóságok felhívták a figyelmét, a Tort előszeretettel használják a bűnözők is, ezért határozott a felfüggesztés mellett.
- De mi is az a Tor? Videó az internet sötét oldaláról: link

Hosszú távon a fejlesztések egyik legfontosabb tényezője a tartalom. A British Library gyűjteményeinek egyesítésével és a hozzáférési akadályok eltávolításával eddig is sokat tett a kutatókért. Most állásfoglalásban állt ki a közpénzből finanszírozott kutatások eredményeinek nyílt hozzáférése mellett, amit érvényesíteni igyekszik. Csökkenő költségvetése találékonyságra kényszeríti: hagyományos gyűjtési tevékenységét ("collecting") ki kell egészítenie a külső forrásokhoz való dinamikus és intuitív kapcsolódással ("connecting"). A szerzői jogok és a használói adatok kezelésének megoldása kulcsfontosságú lesz ezen a területen.
A fejlesztések másik kulcskérdését a partneri együttműködés jelenti. A partnerek: a kiadók, a jogkezelők, a használók és a technológiai szolgáltatók. Valamennyien a BLDSS e-kereskedelmi platformját használják. A partnerek segítsége szükséges ahhoz, hogy a BL megfelelően szegmentálni tudja használói bázisát, és szolgáltatásait testre szabva egy-egy szegmens speciális igényeihez tudja igazítani. (Dokumentumszolgáltatás a British Library-ben: a jövő információszolgáltatása; ref.: Hegyközi I.)

A digitális, online világban a keresés első lépese nem a könyvtárba vezet. Az már csak egy minimum másodlagos lépcsőfok. Ha keresés, akkor Google.
A Google márka hallatán a legtöbbünknek a keresőmotor ugrik be, pedig ennél sokkal, de sokkal komplexebb a szolgáltatások listája. Annyi létezik, hogy mindet megemlíteni egy cikkben talán nem is lehet. A leghasználtabbak és a legnépszerűbbek a YouTube, a Gmail, a Google Maps, a Chrome, a Google Translator, a Picasa, a Google+. A Google közel húsz éve alatt több mint százhetven céget kebelezett be. A világ internetezésének legalább 70%-a kapcsolódik a Google valamelyik szolgáltatásához. Mindenféle nemzetiségű ember egyik legfőbb keresője, amelyen szinte bármit megtalálhatunk. A receptektől kezdve, a gyermeknevelésen át, utcákat, városokat, címeket nyomozhatunk ki. Használják kis és nagy diákok, akik tanulmányaikat a tankönyvben leírtakon kívül Google-val is alátámasztanak. Szakdolgozatok tartalmának kiegészítéséhez a Google kereső mutathatja meg a forrást, de a szakdolgozat eredetiségét is ezen a rendszeren tudják ellenőrizni a tanárok. A lista annyira széles spektrumú, hogy ki mire használja a Google-t, mint amennyire sokan használják a különféle Google szolgáltatást. Ráadásul, amit egyszer beírunk, azt a rendszer nem felejti, és nem törli, hanem hatalmas szerverén tárolódik. Ha pedig ennyi mindent ismer velünk kapcsolatosan a rendszer, akkor egyre többet tud meg a használóiról. Egyesek az internet Big Brotherjének tekintik a Google-t.

Egy koreai egyetem könyvtárának felső szintjéről csúszdán is lejuthatnak az arra vállalkozók. A modern könyvtárépület kívülről egy halom könyvhöz hasonlít, halait qr-kódokra emlékeztető díszítés borítja. A legérdekesebb attrakció azonban a csúszda, mely nem öncélú! A könyvtárban töltött olvasás kevés mozgással jár, ellentétben az adrenalinszint-növelő lecsúszással, amely a testet és az agyat egyaránt felüdíti. (ref.: MG)
- Vidaó a hasonló müncheni csőről: link

A lélek harmóniája került a középpontba a Rózsahölgyek teadélutánján az elmúlt hétvégén. Az esemény egyrészt egyedülálló kulturális élményt nyújtott, másrészt pedig jótékonysági célokat szolgált. Rigóné Kis Éva a Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti csoportjának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Ramháb Mária a könyvtár igazgató asszonya hívta fel a figyelmet annak a tevékenységnek a fontosságára, amelyet a rózsahölgyek végeznek. A Rózsahölgyek Társaságának ugyanis a célja, hogy közösen együtt keressék a lehetőségeket arra, hogy a lélek harmóniáját tovább vigyék.

Keresőt fog kapni az Internet Archive - ami így gyakorlatilag időgépként fog működni. Azért van szükség az eszközre - melyhez a fejlesztést egy alapítvány finanszíroz 1,9 millió USD értékben, mert a Google és hasonló keresőeszközök csak a kurrens webet pásztázzák, ami - tudva, hogy a webes tartalmak átlagéletkora 100 nap körül van - csekély merítés a web egészéhez képest. Az időgép 2017-re tervezett átadása esetén tehát a "már nem létező" tartalmak között is fogunk tudni keresni - és persze, a Google is. (ref.: MG)

Bár sok millió forintért készítettek reklámfilmeket magukról a hazai könyvtárak az elmúlt években, nézettségük, pláne a nézőkben hagyott nyomuk - legalábbis kérdéses. Az alábbi példák, vírusvideók azért születtek, hogy készítőjük imázsát a célcsoportnak nagyon fontos közlendővel kössék össze, aktuálisan: a karácsony üzenetével. Közös jellemzőjük a kreativitás, és hogy tartózkodtak a karácsonyra kent negédes kliséktől. Ezért is lettek népszerűek, milliók által megosztottak, megnézettek.
- Öregember - egyedül? 2015 link
- Megosztott mosoly 2015 link
- A holdon, 2015 link
- Első világháborús, 2014. link
Az utolsó példa külön érdeme, hogy az első világháború kitörésének évfordulóján a centenáriumi emlékre épített.
Kérdés lehet a könyvtári kreatívoknak: mi lehet a könyvtár hasonló üzenete? A használók karácsonyi sikere a szeretetben, az emberi kapcsolatokban emelkedő gátak lebontásában? (MG)

A középiskolai rangsorok élén rendre azok az elitgimnáziumok szerepelnek, amik jól megalapozott hírnevüknek köszönhetően kiválogathatják a legjobban tanuló, és általában jó családi hátterű diákokat. Nahalka István oktatáskutató egy olyan rangsort készített, ami más szempontból értékeli a középiskolákat. Ez a lista azt mutatja, melyik iskola tud a legtöbbet fejleszteni a diákokon, hol zajlik eredményes pedagógiai munka. Ennek a rangsornak az élén nagyrészt olyan iskolák állnak, amik nem kerültek rá az elitgimnáziumok 100-as listájára. Az első három helyen az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium és a Mezőtúri Református Kollégium áll.

Marketing, nem csak profitérdekelt vállalkozásoknak, hanem a közszférának is; Soós Anikó előadása.

Beviszik a 21. századi, modern technológiát az óvodákba is. Reméljük, nem jutnak olyan sorsra, mint a tíz évvel ezelőtti, kakaóbiztos számítógépek. Az igény egyre nagyobb: úgy kell a digitális írástudás, mint a hagyományos.

A Nemzeti Kulturális Alap idén nem hirdette meg minden évben szokásos pályázatát, ami miatt legalább negyven kulturális folyóirat megszűnhet, köztük az Alföld, a Filmvilág, a Jelenkor, a Magyar Napló, és a Rubicon. Ugyanilyen helyzetbe kerülhetnek olyan internetes lapok is, mint a Fidelio, a Revizor és a Litera. Így ennek az egésznek a folyománya az, hogy ezek a lapok nyárig mindenképp pénz nélkül maradhatnak.
- Akkor miként fognak működni a továbbiakban, ha egyáltalán működni fognak? Milyen megszorításokhoz folyamodnak majd? Átváltanak-e más fajta üzleti modellre? A baj az, hogy nem sokan fogják megvenni őket, különösen a magánemberek, inkább az egyetemek és művelődési intézmények fizethetnek elő. Így keresni fognak-e más támogatót, szponzort vagy adományozókhoz fordulnak némi alamizsnáért? Vagy a valódi megoldás az lesz, hogy telepakolják reklámokkal a nyomtatott vagy internetes oldalakat? Számíthatunk-e arra, hogy pár éves kihagyás után újból felélednek majd? (Császár János)

Kiakadtak, mennyire durva a Korán, pedig valójában a Bibliából idéztek nekik.
"Ha ezzel a könyvvel neveltek fel, és ezekkel a gondolatokkal, az befolyásolja, ahogyan gondolkozol" - mondja egy holland férfi, miközben két tévés komikus arról olvas fel neki, hogy a nőknek engedelmeskedniük kell, és a melegeket halállal kell büntetni. A komikusok azt füllentik az utcán, a Koránból olvasnak fel, és varázsütésre mindenkiből előjönnek az oly sokat hallott közhelyek a muszlim vallásról. Barbár, kegyetlen, agresszív: "Nekem ez úgy hangzik, mintha el akarnának nyomni, és rám akarnák kényszeríteni, hogy abban higgyek, amiben ők hisznek." Aztán megtörténik a nagy leleplezés, és kiderül, az idézetek egytől egyig a Bibliából származnak.

Tíz állampolgár közül hét üres kézzel volt kénytelen távozni tavaly a pártállam titkosszolgálati dokumentumainak jelentős részét kezelő Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából (ÁSZTL). A besúgói jelentéseket, lehallgatási jegyzőkönyveket és más hasonló iratokat megismerni kívánó, magukat (vagy elhunyt családtagjaikat) áldozatnak vélő 3032 új adatigénylő közül összesen 864-en kaptak információs kárpótlást azokból az okmányokból, amelyeket a Belügyminisztérium egykori III. főcsoportfőnökségén "gyártottak". A "találati arány" volt már magasabb is a tavalyinál - állapítható meg az ÁSZTL korábbi jelentéseiből. Míg 2014-ben a sikermutató 28 százalékos lett, tavalyelőtt 40, 2010-ben 44 százalékos eredményességet tükrözött. Sőt akadtak olyan esztendők is ? 2008 és 2009 ?, amikor a "kuncsaftok" többsége (60, illetve 64 százaléka) legalább részlegesen eredményes adatvadászatot folytatott.

Robin Williams mint inspiráló irodalomtanár, Javier Bardem mint a kubai diktatúra elnyomásában élő művész, esetleg Leonardo DiCaprio mint dekadens francia költőzseni - a filmtörténet rengeteg hozzájuk hasonló, legtöbbször valójában is létező karakterrel ajándékozta meg a nézőket. Összeszedtük a legjobb alkotásokat, amik meghozzák a kedvünket az irodalomhoz.