...és ha igen, miért.
A Skóciában végzett kutatás egyik eredménye az volt, hogy új információtípust találtak, az eldobható információt (amelyet egyszer használ valaki, majd megszabadul tőle; célfüggő, bizonyos esetekben szükségesnek látjuk, máskor meg nem. Így a mindennapi (tehát hétköznapi, nem a munkával összefüggő és például a fogyasztásra vagy az egészségre vonatkozó) információkeresés eltérő mintázatainak megjelenéséhez vezet. Valószínűleg ezért van az, hogy a résztvevők 32%-a túl lustának tekinti magát ahhoz, hogy találjon olyan információkat, amelyeket újrahasznosíthat. Az emberek ugyanis csak akkor készek arra, hogy erőfeszítést tegyenek minőségi információ megszerzésére, ha úgy látják, hogy annak folyamatosan, a jövőben is van értéke. Nem minden olyan információ, amelyet csak egyszer használunk, eldobható. Ha például arról döntünk, hogy hol tanuljunk tovább, azt igen fontos információk alapján tesszük. Bár az ilyen információkat nem használjuk többet, nem eldobható információk, mivel hosszú távú hatásuk van.
A mindennapi információkeresés során kis kérdésekre keresünk gyors válaszokat, tehát ha arról döntünk, hogy adott hulladékot újrahasznosítsunk vagy nem, az eldobható információra épül, méghozzá minden szempontból. Mivel várhatóan csak egyszer fogjuk az ilyen információt felhasználni, kisebb erőfeszítést teszünk megszerzése érdekében, mintha fontosnak tekintett információról volna szó. (Információkeresés a mindennapokban és a környezet: eldobható információ?; ref.: Koltay T.)

Korábbi számunkban szóltunk link már az áprilisi angol felmérésről, mely a könyvtárbezárási hullámot követően jelent meg. Ebből idézünk további adatokat. (Ha a könyvtárak véget akarnak vetni a kellemetlen szériának, fokozottan kell használóik preferenciáit kutatni, s a lehetséges válaszokat súlyozni.) (MG)
- A nemek aránya (a teljes népességből):
29% férfi
38% nő
- Életkor:
25% 16-24 évesek
39% 25-44 évesek
31% 45-64 évesek
36% 65-74 évesek
32% 75 felett
- Társadalmi gazdasági csoport:
30% alacsonyabb
36% magasabb
- Munka:
37% nincs munkája
31% van munkája
- Nemzetiség:
49% fekete vagy más kisebbségi
32% fehér
- Vallás:
31% vallás nélküli
33% keresztény
51% más vallás
- Hátrányos helyzet:
34% anélkül
33% hosszan tartó betegség vagy hátrányos helyzet. (ref.: MG)

A CILIP könyvtárosai havonta olyan történéseket gyűjtenek össze melyek kihatnak közös tevékenységeikre.

1. Egészségügy: Franciaországban be akarják tiltani az otthonról való állandó számítógépes elérhetőséget a munkahelyi stressz csökkentése érdekében.
Hamarosan megvalósul az eddig csak távoli elképzelésnek tartott, robotok által elvégzett operációk lehetősége.
A paranoia kezelésében jó szolgálatot nyújthat a virtuális valóságon alapuló terápia.

2. Befolyás: 20 éve Oprah Winfrey talk-showjában elindította könyvklubját, mellyel jelentősen befolyásolta a hollywoodi hírességek olvasási szokásait.
Az Iphone-t választották meg a valaha létezett legbefolyásosabb elektronika szerkezetnek.

3. Átalakulóban: A NY magazin szerint a feed-visszajelzés jelen korszaka lezárult.
A kézügyesség mindig fontos marad, mivel a képzőművészettel foglalkozó diákok új életet lehelnek a régi formákba, megszokásokba.
Virtuális könyvtári polcokról is le lehet "venni" Shakespeare néhány korai, ritka kiadású művét.

4. Az e-könyv eltűnőben? - Négy év óta először vásároltak több papír- alapú könyvet, mint elektronikusat. Részben köszönhető ez a felnőtt színező könyvek népszerűségének is. Feltűnő, hogy egyre több e-könyv kiadó szűnik meg, mivel az Amazonnal nem tudják felvenni a versenyt.

5. Információs eszközök megbízhatósága: Az angliai cégek csaknem 2/3-a élt át online támadást a tavalyi évben. Ajánlanak egy nagyszerű eszközt is a támadások ellenőrzésére.
Megbízhatunk-e az új weboldalakban, megbízhatunk-e az okostelefonunkban, valamint a keresőrendszerünkben?

6. Szakértők: Egyre többen hangsúlyozzák a szakemberek (információs és könyvtári) fontosságát. (ref: NM)

Könyvtári jutalmak / bérmaradvány osztása - vetettük fel a hívó gondolatot. A rendelkezésre álló válaszokból az alábbi arányokban kaptunk jelöléseket:
11 - főként a főnök és klikkje dönt és kap
3 - világos, hozzáférhető irányelveink vannak
30 - mi az a könyvtári jutalom?
6 - aligha lehet igazságosnak lenni az elosztásban
1 - szociális szempontok a döntőek.
- Úgy tűnik, hogy a legtöbb válaszadó nem szembesül a könyvtári (anyagi) jutalmazás szempontjával. Azok között, akik szembesülnek, alapvetően bizalmatlanok a felettesek őszinteségében, részrehajlás-mentességében.

Hatalmas raktárépület, négy ügyfélfogadó helyiség és kiszolgálótér, rendezvényterem - a fizikai környezetből ez tárult a MKE Műszaki Könyvtáros Szekció Műhelybeszélgetés a vállalati könyvtárakról c. rendezvényének résztvevői elé a Lechner Tudásközpont Építésügyi Dokumentációs és Információs Központban link A június 2-i alkalom során a vendéglátó képviseletében Kis Yvette kalauzolta a részvevőket a hatalmas épületben, ahol a tervdokumentumok többféle raktározási formában kaptak helyet (ld. link ) A gyűjtemény három nagy egységből áll: tervtár, könyvtár, irattár.
Az itt tárolt építésügyi (többek között kivitelezési és megvalósítási dokumentációk, szakértői vélemények, energetikai tanúsítványok, geotechnikai szakvélemények), terület- és településfejlesztési, illetve terület- és településrendezési dokumentációk az interneten keresztül is kereshetők link
A 8000 m2-en elhelyezett, közel 24 500 iratfolyóméternyi gyűjtemény nagy része archív állomány: a tervezővállalatok privatizációja, vagy jogutód nélküli megszűnése előtt készített építésügyi-műszaki tervdokumentációt tartalmazza. A gyűjtemény részét képezi többek között a Mélyépterv, az ÁÉTV, a HIDÉPÍTŐ Vállalat, a Miskolcterv, a Pécsiterv, a Hajdúterv, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat, az UVATERV, a DUNABAU 43 ÁÉV, a KÖZÉV, IPARTERV tervanyagai, valamint az Építési Geotechnikai Adattár. A Dokumentációs Központ jogszabályi felhatalmazás alapján több, mint másfél évtizede őrzi, feldolgozza, szolgáltatja a kurrens építés-műszaki, valamint területi és települési vonatkozású tervdokumentumokat az egész országra vonatkozóan.
Kis Yvette elmondta: A Lechner Tudásközpontnak, így a Dokumentációs Központnak is feladata a szakmai szervezetekhez és a kormányzati munkához kapcsolódó döntés-előkészítés támogatása. Az e feladatok eredményeként létrejövő tanulmányok, kutatások, munkaanyagok is fellelhetők gyűjteményeinkben. A teljes gyűjtemény dokumentumai helyben olvashatóak, kutathatóak, azokból másolatszolgáltatás kérhető.
Figyelemre méltó a mátrix szervezeti működés: a cégnél a Dokumentációs Központ gyűjteményei és munkatársai is aktív részét képezik a háttérintézeti feladatok, napi információkutatások megoldásának.. Továbbá: minden osztály havonta egyszer bemutatkozik aktuális tevékenységeivel cégszinten. A belső pr-t szervezeten belüli hírlevél, céges zárt Facebook csoport is segíti.
Kis Yvette elmondta: rövidesen metaadatozási, adattisztítási tapasztalattal digitalizálási kapacitás szabadul fel intézményükben, melynek jelenleg keresik a kiaknázási lehetőségeit.

A kutatás ezért egyszerre kereste a jelen és a jövő kilátásait közkönyvtári vezetők véleménye alapján. ... A jövő menedzsereinek képzésére vonatkozóan
80% választotta a kommunikációt,
70% az ügyfélszolgálatot,
68% a tervezést,
66% a politikai készségeket,
62% az interperszonális készségeket,
61-61% a konfliktuskezelést és az időgazdálkodást.
A válaszadóknak a 91%-a vett részt már maga is kifejezetten menedzsment készségeket adó képzésen. (Közkönyvtárak vezetőinek kompetenciái: felmérés; ref.: Tóth M.)

Múlt heti számunkban hoztunk példát link arra, hogyan ad helyet a könyvtár a kódolásnak. A HVG legújabb, 24. száma több cikket is hoz a témában. (MG)
... A programozáson vagy kódoláson nem azt értem, hogy valaki ért különböző, speciális kódnyelveken, hanem azt a képességet, hogy a különböző digitális rendszerek működését befolyásolni tudó eszközökön keresztül javítani tudja.
Lehet kódolási ismeretek nélkül élni, csak egyre kevésbé érdemes. Aki nem képes meglátni - saját szintjén - az ebben rejlő lehetőségeket, legyen bármennyi éves, az évek előrehaladtával egyre nagyobb hátrányba kerül.
Steve Jobs: Mindenkinek meg kellene tanulnia egy programnyelvet mert az megtanítja, hogyan kell gondolkodni.
Hétéves korban is van haszna, az analitikus szemlélet részét képező algoritmusok gondolati rendszerének kialakítása már az alapfokú oktatásban szükséges lenne.

Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve egyet előrébb lépett az uniós tagállamok rangsorában a tavalyi helyezéséhez képest, ám még így is a leszakadó- derül ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből.
A digitális készségek vegyes képet mutatnak: az emberek csupán 50 százaléka rendelkezik legalább alapvető készségekkel az 55 százalékos uniós átlaggal szemben, míg az infokommunikációs (ikt) specialisták a munkaerő aránylag nagy részét teszik ki (4,9 százalék az uniós 3,7 százalékhoz képest).
A jelentés kiemeli: a digitális kompetenciákat a közoktatásban nem kellően fejlesztik. Mivel a tanterv még nem illeszkedik a digitális világhoz, a tanárok tudása csekély, és nincs elegendő it-eszköz. Ugyanakkor Magyarország célkitűzése a digitális jártassággal nem rendelkező felnőttek számának csökkentésére, valamint az internetet rendszeresen használók számának növelésére irányul.

"Egy foglalkozás vagy bármely csoport esetében a társadalmi elismertség vagy annak hiánya fordítottan arányos a csoporttagok önigazolási szükségletével, fontosságtudatával." "Sajnos a zavaros identitástudat kedves a pótcselekvéseknek, hagyománygyártásnak és még sok egyébnek." link
- ez a szöveg is olvasható, hallgató az új Botrányesszé e-könyvben és hangoskönyvben Reisz László: Könyvtár(k)arcok. "K" mint könyvtár, avagy a skarlát jelzet.
Fülszövege: A jelen igénytelen munkájában a szerző megkíséreli bemutatni a modern könyvtár kialakulásának ontogenezisét, parthenogenezisét, valamint hermeneutikáját, teleológiáját és az olvasókkal folytatott intézményi metakommunikációs struktúrájának fejlődését a priori kezdeményezésekből kiindulva az információk redisztribúciójának többkomponensű interdiszciplináris folyamatában. - P. s.: ha eszembe jutnak újabb idegen szavak, és/vagy józan leszek, folytatom. Ez ígéret volt. Amúgy a leírtak személyes, az egyetemtől kezdődő, több évtizedes könyvtárosi tapasztalataimon alapulnak?, tehát ne a tükörre haragudjanak.
Tovább: link

A kulturális ágazat több mint 20 ezer közalkalmazottját érintő, 15 százalékos béremelést jelentett be hétfőn Budapesten az emberi erőforrások minisztere - írja az MTI.
Balog Zoltán elmondta: a kulturális kormányzat számára az infrastrukturális beruházások és a művészeti fesztiválok támogatása mellett fontos a kultúrában dolgozók jövedelmének emelése is. Január elsejétől ezért 5,4 milliárd forintot szánnak a bérrendezésre: a kulturális szféra közalkalmazottai alapbérük 15 százalékát kapják meg illetménypótlékként.

- A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet megszűnik, feladatait a Magyar Nemzeti Filmalap link látja majd el.
- Megszűnik továbbá a Nemzeti Művelődési Intézet, ennek feladatai a Lakitelken működő Népfőiskola Alapítványhoz kerülnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézeté pedig a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez.
- A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe olvad be.
- A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet pedig a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséghez.
N.b.: KIT-találatok MaNDA címszóra: link

A városi könyvtár az éppen felújítás alá vont Siófok Plázson fogadja a publikumot a már megszokott szisztéma szerint, azaz önkiszol­gáló rendszerben. Továbbra sem kell beiratkozni, tehát díjat fizetni sem, mi több, az egységben még könyvtáros sincs: a strandolók érkezéskor leveszik a kiválasztott kötetet a szabad polcról, este meg visszateszik.
Megjegyzendő: a kontroll teljes hiánya ellenére sem igen mentik haza a könyveket a kölcsönzők, elenyésző a lopás. A siófoki könyvtár nagyjából ezer kötetet kínál egyidejűleg. Elsősorban persze könnyedebb olvasmányokat, de a felhozatalba mindig becsempésznek néhány tucatot a legveretesebb irodalomból is - biztosított a városi könyvtárat igazgató ­Laki Judit.
Mint az intézményt vezető Sáray Annától tudjuk, az érdeklődés várakozáson felüli, főleg, ami a gyerekeket illeti, akiket a rájuk szabott irodalom mellett a szezonban, tehát augusztus 31-ig még programokkal is várnak. Mindenekelőtt a Meseóra című rendezvénnyel, amelyet mindennap öt és hat óra között tartanak a pavilonban, ahol vagy valamelyik könyvtáros, vagy egy avatott városi önkéntes osztja meg meseélményeit. Értesülésünk szerint tavaly a Mátyás királyos mesékből összeállított műsor vonzotta a legtöbb hallgatót.

A Facebook logikáján alapuló hagyományosnak mondható közösségi oldalak mellett jócskán találunk a világhálón könyves közösségi oldalakat. A Goodreads, a LibraryThing, a Shelfari és hasonlók nemcsak azt teszik lehetővé, hogy megosszuk olvasmányélményeinket, hanem kiegészítő szolgáltatásokkal is kecsegtetnek. Szinte a világ valamennyi nyomtatott és elektronikus műve között válogathatunk. A szövegek ugyan nem, de a művek alapvető bibliográfiai adatai és borítói is elérhetőek az oldalakon.
A vizsgálat Nyugat-Ausztrália kamasz diákjainak meghatározott körét érintette (20 iskola, 520 diák), a cikk a kérdőíves felmérés és a személyes interjúk eredményeit reprezentálja.
A vizsgálatból kiderül, hogy a rendszeresen olvasó serdülők általában kevés időt töltenek a könyves közösségi oldalakon való kommunikációval, többen nem is érdeklődnek a közösségi kapcsolatépítés iránt, vagy legalábbis nem kimondottan elkötelezettek az ilyen típusú oldalak iránt. Sokan rekreációs tevékenységnek, magányos időtöltésnek tartják az olvasást, és szívesebben osztják meg másokkal olvasmányélményeiket offline.

Hogyan lehetek szerző a neves folyóiratokban? - erre a kérdésre kaptak választ és segítséget a jún. 9-án az MTA-ban szervezett szemináriumon link a részvevők. Az angol nyelvű előadáson előadás prezentációja: link
Ennek egyik diája: finomítsuk kutatásunkat; legyen stratégiánk!
Túl sok kutató veszi félvállról a könyvtárakat, és fizikailag nem látogatják őket. Ám lehet sokkal többet is tanulni annál, mint amit az online források kínálnak, amellett, hogy lehet mindig okos(abb)an is lehet kutatni.

Tamási: Sokszínű programokkal várták az érdeklődőket az Ünnepi könyvhéten a Könnyü László Városi Könyvtár dolgozói.
A hétfő esti megnyitón könyvjutalmat vehettek át a legtöbb könyvet kölcsönző és a legtöbb időt a könyvtárban eltöltő olvasók, majd Ugron Zsolnával nyílt meg az Irodalmi teaház.
Kedden az általános iskolások teregették ki kedvenc versüket a Túrmezei Erzsébet rendezvénytéren kifeszített madzagokra. Szerdán irodalmi kvízjátékon vehettek részt az érdeklődők, majd csütörtökön újra megtelt a könyvtár előtti tér: Rajki Miklós Biztató című versét olvasta fel több száz diák és felnőtt Bogdán Dávid előolvasásával - tudtuk meg Czompó Márta könyvtárostól. Pénteken az óvodások könyvkígyó építésével zárult az Ünnepi könyvhét rendezvénysorozata.
A programok mellett egész héten könyvvásár várta az olvasni szeretőket, valamint egy idézetfal és egy könyvinkubátor, amelynek segítségével a lejárt kölcsönzési határidejű könyveket lehetett pótdíj nélkül visszajuttatni.

A magyar helyzet mindig is kicsit rosszabb volt a csehekéhez vagy a szlovénekéhez képest annyiban, hogy az iskolázatlan népesség nagyobb aránya miatt kevesebben dolgoztak. Ezért nekünk többet kellett költeni jóléti kiadásokra ahhoz, hogy alacsony maradjon a szegények aránya. ...
Ilyen magas bérköltségekkel egyre kevésbé éri meg iskolázatlan alkalmazottat foglalkoztatni. A munkába állást segítő képzéseket és szolgáltatásokat pedig fokozatosan leépíti a kormány, helyettük a közmunkára költ mind többet. Másrészt általában is igaz, hogy egyre kevesebbet fordítunk a szociális szolgáltatásokra, illetve az oktatásra, ami hosszabb távon tovább növeli a szegénységet. Pedig előbbi a szegénység megelőzésében és a kilábalásban is nagy szerepet játszik. ... Szlovákiában uniós forrásokból építették ki a települési szociális munkások hálózatát, akik a gyakran szegregáltan élő hátrányos helyzetű közösségek társadalmi befogadását segítik szolgáltatásaikkal.
A magyar iskolarendszer differenciálás helyett úgy oldja meg ezt a pedagógiai feladatot, hogy elkülöníti a lemaradó gyerekeket. Ez a szelekció nagyjából a hatodik osztály végére lezárul, amikor a jobb képességű tanulókat átíratják a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba. Az alacsonyabb presztízsű iskolatípusba, a nyolcosztályos általánosba és utána szakiskolába járó gyerekek alapkészségei kevésbé fejlődnek, azaz tovább nőnek a hátrányaik.

A KSH 2014/15-ös jelentése szerint a középoktatásban tanulók 40 százaléka tanul szakközépiskolában, 21 százaléka szakiskolában, és mindössze 39 százaléka gimnáziumban. A gimnáziumi tanulókat inkább alapul véve pedig nyilván jobb eredményt ad egy ilyen felmérés.
Egy másik, nemrég készült kutatás viszont közel sem szolgál ilyen szép eredménnyel. Az Ipsos 2013-as felmérése 15-25 év közötti fiatalokat vizsgált. A megkérdezett 500 fő mindössze 7 százaléka olvas naponta, 16 százaléka heti rendszerességgel. 28 százalékuk viszont egyáltalán nem olvas könyvet. További 35 százalék csak néha-néha, ritkábban, mint havonta.
Eszerint tehát rengetegen vannak, akiknek a könyv mint olyan, egyáltalán nem része az életének. A szakmunkás végzettségűek 82 százaléka egyáltalán nem, vagy csak alig vesz könyvet a kezébe.
A legtöbben arra panaszkodnak, hogy drágák a könyvek, illetve, hogy nincs idejük olvasni.

Képzeljünk el egy könyvtárat, amelyben levesszük a polcról a kiválasztott kötetet, s amikor kisétálunk vele, mégsem jön ránk rendőr, mert a kölcsönzést a rendszer rögzítette, és a könyv visszaadása is hasonlóan egyszerű, akár nyitvatartási időn túl is. Nos Kiskunfélegyházán majdnem így működik a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, miután a legmodernebb technológián alapuló rendszerrel modernizálták a kölcsönzést.
A fejlesztés során minden könyv egyedi elektronikus (RFID) címkét kapott. A kölcsönzés során elég letenni a könyveket a pultra, a rendszer automatikusan rögzíti a kikölcsönzött és a visszahozott könyveket.
Ha valaki ellenőrzés nélkül szeretné kivinni a könyveket, az RFID-címke a bolti lopásgátlókhoz hasonlóan riaszt a kijáratnál. A rendszer kizárja az emberi hibákat - a nyilvántartás ugyanis már rég digitális, de minden kölcsönzéskor, a könyvek betárazásakor manuálisan vitték fel az adatokat a rendszerbe. Ez sok hibára adott lehetőséget, de az új technológiának köszönhetően az adminisztrációs folyamat automatizált lett, a könyvtárosok valódi, kreatív munkára fordíthatják az eddig erre szánt időt.
A kilencvenezres könyvállomány leltározásához szükséges idő a korábbi három hónapról három hétre csökkent. A fejlesztés révén minden folyamat gyorsabb lett, az olvasók pedig a nyitvatartási időn kívül is, a nap 24 órájában vissza tudják vinni a könyveket.

Jelen [észt egyetemi könyvtári] tanulmány alapján kijelenthető, hogy a TDABC módszertan látszik az egyik legjobb eszköznek az egyetemi könyvtárak költségrendszere működésének a megértésére és finomítására. Az eredmények elemzése során kiderült, hogy az egy-egy dokumentum beszerzésére fordított idő- és költségbeli különbség jelentős lehet, és ez mind az idegen és észt nyelvű dokumentumokra, mind a tanulmányban szereplő egyes egyetemi könyvtárakra igaz. A költségszámításnak teljesítménymérésként alkalmazása általában szűz területnek számít az észt egyetemi könyvtárakban. A dokumentumgyarapításra vonatkozó, időráfordításról szóló útmutatók léteztek a nyolcvanas években a Szovjetuniójában, így Észtországban is. Minden könyvtári munkafolyamatra készült ugyan unió szintű dokumentum, de minden könyvtár használhatta saját szabályzatát is. Az 1990-es években azután ezek feledésbe merültek. Nagyon kevés költséghatékonyság-vizsgálat készült a különböző könyvtári tevékenységekről, de Észtországban egy sem jelent meg. Amennyiben végeztek ilyen vizsgálatot, az eredmények csak belső használatra szóltak. (Mennyibe kerül valójában a gyarapítás? Esettanulmány észt egyetemi könyvtárakból; autoref.)

Az EU munkaképes korú lakosságán belül mintegy 70 millióan nem rendelkeznek kielégítő írás-olvasási és számolási készségekkel, míg a 16-74 éves európai népesség 45 százaléka az alapvető digitális képességeknek sincs birtokában. Eközben az uniós munkáltatók 40 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget okoz számára megtalálni a növekedéshez és a fejlesztéshez szükséges képzett munkaerőt. A bizottság hangsúlyozza, hogy a hiányos képzettség problémaköre összeurópai baj, egyaránt sújtja a fejlett országokat is - még ha több kelet- és dél-európai tagállamban az átlagnál rosszabb is a helyzet.
Az adatok nem csak alul-, hanem túlképzettek tömegéről is tanúskodnak: a 2008-as válság után 30 százalékra, az 1990-es években mértnek majdnem a kétszeresére ugrott azoknak a pályakezdőknek az aránya, akik túlképzettségük miatt nem boldogulnak a munkapiacon.
Az első beavatkozási pontban a bizottság igyekszik garantálni, hogy a tagállamokban az alulképzett felnőttek elsajátítsák az írás-olvasás, a számolás és a digitális készségek alapvető szintjét. A munkaerőpiac egyre gyorsabb változásait lekövetve felülvizsgálnák és korszerűsítenék az Európai Képesítési Keretrendszert, valamint az Europass Keretrendszert is. Az it-tehetségek felkutatását segítve létrehoznának egy "digitális koalíciót" a tagállamok, az oktatási intézmények és az iparági szereplők részvételével, továbbá szektorális együttműködést kezdeményeznek több iparágban a képzettségi követelmények, változások és hiányosságok felmérése - a képzettségekkel kapcsolatos vállalati intelligencia -, fejlesztése érdekében.

2016. június 7-én a Kúria és a Fővárosi Törvényszék szervezésében ünnepelte a jogi szakma a 10 éves Országos Bírósági Integrált Könyvtári Rendszert. A budapesti konferencián a Zalaegerszegi Törvényszéket, mint a bírósági könyvtárak mintáját emelték ki.
A rendezvényt dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte dr. Magyar Károlyt, a Zalaegerszegi Törvényszék korábbi elnökét is, mint a bírósági könyvtári rendszer egyik kialakítóját. A későbbikben elnök asszonyhoz hasonlóan a Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Fazekas Sándor, illetve a szervezők részéről Gerencsér Judit, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője is kidomborította a korábbi zalai elnök, valamint Sándor Gertrúd, a zalai bírósági könyvtár vezetője érdemeit.

Lázár János a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy döntöttek az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról. Az ország legnagyobb közkönyvtárát pedig - a korábbi hírekkel ellentétben - mégsem költöztetik ki a Várból.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy az Iparművészeti felújítására 25 milliárd forintot szánnak, és a megújítás mellett egy 120 éves terv alapján új szárnyat is építenek az épülethez.
Döntöttek arról is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főépülete marad a Budavári Palotában, egy új raktárbázisa pedig a városon kívül épül meg.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeumnak vannak fejlesztési elképzelései, akkor a kormány kész támogatni az intézmény terjeszkedését a Palotanegyedben álló állami palotákban.

Meg nem erősített információk szerint az Eszterházy Károly Főiskola földszinti könyvtári részén karantént és rendőri felügyeletet rendeltek el.
Rendőrök őrzik az egri főiskolai könyvtár öt alkalmazottját, miután a reggeli órákban, 8-9 óra körül gyanús fehér, hipószagú port találtak egy oda címzett folyóirat csomagban.
A dolgozók hívták a 112-es segélyhívószámot, a helyszínre rendőrök érkeztek. Úgy tudjuk, a dolgozókat egy külön könyvtári részen őrzik, senkit nem engednek ki vagy be. Egyelőre nincsenek információk arról, mi lehetett a fehér por, a postázó arról értesítette a Főiskolát, hogy nem helyeztek semmi ehhez hasonló anyagot a nekik címzett csomagban.

Van köztük tanár, nyugdíjazott gyámügyes, luxusszállodai szobaasszony. Egy civil társaság tagjai ők, akik szabadidejükben a kilakoltatás árnyékában élő nyolcadik kerületi lakosoknak segítenek. Ha kell, leveleznek a végrehajtóval, bemennek az önkormányzathoz, sokszor buldózerként viszik végig az ügyeket. Szükség is van rájuk: olyanokat képviselnek, akikkel talán szóba sem állnának a hivatalok. Nem hagyják, hogy Józsefváros kiszúrjon a szegényekkel.

A Sakarinmaki iskolába belépve rögtön az ajtó mellett legalább harminc pár cipőt találunk. Később, az osztálytermek felé sétálva is mindenütt teli cipőtartó szekrényeket látunk, és feltűnik, hogy minden diák zokniban van. Mint kiderült, ez a "skandináv módi", ami onnan ered, hogy régen télen a havas csizmákat le kellett vetniük napközben. Azóta persze rájöttek, hogy ennek gyakorlati haszna is van, mert zoknira vetkőzött gyerekek kevésbé agresszívek, és elmélyültebben tanulnak - hiszen otthon sem cipőben, asztalnál ülve olvasnak, hanem leggyakrabban a kanapén fekve.

A felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló fiatalok 39 százaléka elégedetlen az oktatás színvonalával, 45 százalékuk (a fővárosban ez az arány 60 százalék) tervez külföldi munkavállalást. Az oktatás nívóját bírálók aránya a tavalyi utolsó negyedévben még csak 22 százalék volt. Ezek a tényezők is szerepet játszottak abban, hogy jelentősen csökkent (11-ről 8 pontra) a fiatalok jóléti indexe az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva. A K&H Bank felmérésében háromszáz, 19-29 éves diák vett részt.

Kormányhatározat jelent meg arról, hogy megvásárolják és eljuttatják az iskoláknak Rákay Philip "A Szabadság tér '89 - a rendszerváltoztatás aktái" című magánkiadású könyvét. Az iskolai könyvtáraknak egyébként 0 a beszerzési keretük, és az EMMI kérésre sem talált arra módot, hogy az új helyesírási szótárt Rákay könyvéhez hasonlóan központilag megvásárolja az iskoláknak.

A parazita folyóiratok link könnyen jönnek velünk szembe, de viszonyba kerülni velük - legyünk akár szerzők, akár könyvtárosok - veszélyes. Ha kétely merül fel, érdemes ellenőrizni őket a Beall's List of Predatory Open Access Publishers c. adatbázisban: link
A szakkönyvtáros hasznos segítséget nyújthat kutatóknak és hallgatóknak, ha felhívja figyelmüket a veszélyre és a megelőzés lehetőségeire link . (MG)

Idén májusban az első helyet Leiner Laura szerezte meg Nélküled című regényével, a Bookline 50-es sikerlistáján. A legjobb 50 kötet között 24 új megjelenésű könyv is szerepel - olvasható a cég közleményében.
Első helyen zárt májusban a Bexi tinisorozat szerzőjének új kötete, Leiner Laura Nélküled című könyve, ami áprilisban még a második helyezett volt. A kamaszok kedvenc regényírója folytatja Bexi és Nagy Márk történetét. Az előzményeket ismerve a kapcsolat továbbra sem lesz sem hétköznapi, sem egyszerű. Az izgalmak fokozódnak.
A Bookline sikerlistáján második helyezett lett egy frissen megjelent új könyv, Zindel Segal, Mark Williams, John Teasdale személyiségpszichológiai könyve, a Tudatos jelenlét a gyakorlatban, ami egy kiváló módszert mutat be és gyakorlati tanácsokat ad a depresszió és a szorongás leküzdésére. Az Oxfordi Mindfulness Központ hivatalos kiadványa 8 hetes programmal segít a mindennapok örömteli megélésében. A megjelenésekor azonnal a lista élére berobbanó Grecsó-regény, a Jelmezbál, a soron következő a legsikeresebb nyomtatott könyvek listáján. Az áprilisi első helyezett regény most a 3., az e-könyvek között pedig a 2.