SzavazásMennyire hiteles számodra az országos könyvtári statisztika? (iskolai osztályzattal)
KIT hírlevél évfolyamok2024
|
Szakdolgozati gondolatok1. Témaválasztás További anyagok
1. TémaválasztásA munkát kereső könyvtároshallgatók gyakori problémája, hogy nincsen gyakorlatuk, referenciájuk. Pedig a szakdolgozat is lehet az, ha az alább felsoroltak közül több is igaz rá: 2. A használhatósági tesztek a közszolgálati honlapok fejlesztésénél is elkerülhetetlenekÖrvendetes, hogy egyre több hallgatói (szak)dolgozat témája a könyvtári honlapok. Gyakori szempont bennük a tartalom és a technika, ritkább téma a használhatóság, azaz a használói(!) aspektus. Azé, akiért a könyvtár van. A webfelületről történő tudatos marketing-fejlesztés célú könyvtári adatgyűjtés lehetőségére pedig még nem láttam példát. Ha tud valaki ilyet, kérem jelezze. (MG)
3. Dobjuk piacra szakdolgozatunkat!Sok szakdolgozat készül el úgy, hogy -- jó esetben -- a konzulensen kívül aligha olvassa valaki el. De akad olyan is, hogy a hallgató munkája elkészülte után értékesíti az anyagot. (Extrém példa: a Szombathelyen végzett Bíró Szabolcs könyvtáros inforbróker-dolgozatát a webről ellopták, és szakértői munkaként 1,6 millió forintért értékesíteni próbálták.) E sorok írója szakdolgozatait vagy eleve megrendelésre (TEMPUS), vagy utóbbi értékesítésre (tanácsadó általi megvásárlás, könyvkiadás) készítette. A hallgatói ráfordított kutatóórák tehát értékesíthetők -- ha a téma és a kidolgozottság színvonala megüti a piaci szintet. Nagyobb erre az esély, ha eleve piaci szempontok -- várható vevők azonosítása, szempontjaik bevétele a felmérésbe stb. -- szerint készül az anyag. Ennek további előnye, hogy a hallgató a használói igények figyelembevételére trenírozódik, mely szempont még mindig gyakran szenved csorbát a közszférában. Az üzleti aspektus korántsem ellentétes a szakdolgozatot bíráló oktató vagy felsőoktatási intézmény szempontjaival. A Hollandiában készülő információs--könyvtári szakdolgozatok bírálati kritériumai között eleve szerepel a kevésbé megfogható, de annál beszédesebb 'társadalmi hasznosság' szempontja. (2009/44., dec. 9.) 4. -- Szakdolgozat, mint belépő a munkahelyreHa az ember egyszer dolgozik, arasson legalább kétszer. Ez alól a szakdolgozat se legyen kivétel. Ha sikerült eldöntenünk, hova tovább a diploma megszerzése után, válasszunk úgy témát, hogy az önmagában is felkeltse a leendő kívánt munkaadó figyelmét. Egyik módszer, hogy az adott intézmény valamely vonatkozásáról írunk. (Az intézmény története jellemzően lerágott csont -- hacsak nem pl. könyvmuzeológusként kívánunk elhelyezkedni.) Sokkal izgalmasabb, ha az adott könyvtár valamely tervezett szolgáltatásának lehetőségeit kutatjuk, a jövő igényei és a jelen állapot közötti űr feltérképezésével. Könnyen lehet, hogy mi leszünk azok, akik ehhez rövidesen a legjobban értünk -- bennünket lesz érdemes tehát alkalmazni. Ha mégsem jön össze a party, akkor sincs minden veszve, hiszen egy izgalmas új szolgáltatás megteremtése más, az előzőleg megcélzott leendő munkaadó konkurensét is érdekelheti ;-) (2009/45., dec. 16.) 5. -- Legyen-e szigorúan könyvtári a szakdolgozat?Nem kell feltétlenül, sőt! Legjobb, ha interdiszciplináris, azaz témaközi. Így -- azon túl, hogy könyvtári világon kívül is megteremthető az egzisztencia -- a könyvtárakon belül feltehetően szokatlan, értékes, akár nélkülözhetetlen tudásra lehet szert tenni. Pl.: A közkönyvtárak piaci pozícióinak változása az utóbbi 10 évben, A könyvtári stratégiák narratív tartalomelemzése. Érvényesülési modellek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. Identitásproblémák könyvtári és könyvtárosi szinten. Az izgalmas témák kapcsán érdemes a készítésbe szokatlan tudással rendelkező konzulenseket vagy segítőket bevonni. (2009/46., dec. 23.)
6. -- A szakdolgozat, mint kilépő a munkahelyrőlNem csak nappali szakos hallgatók írnak szakdolgozatokat, akik az első munkahelyet keresik. Posztgraduális hallgatók számára akár dobbantás is lehet a jól sikerült opusz. Ugyanis a sokszor a tandíjat is részben álló intézmények a legritkább esetban igyekeznek kihasználni a tudásnövekedést. (Mert szerintük nem is? Mert csak több bért kell utána fizetni? Mert feltámad az irigység szelleme? Vagy veszélyes lenne minden változtatás? Jó lenne változtatni, csak ne ez a kolléga mondaná -- kínos lenne elfogadni a javaslatát?) Csak a megfelelő kultúrával bíró szervezetek teszik át gyakorlatba a szakdolgozatokban rejlő innovációs értékeket (nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni, hanem amolyan kaizenes vagy minőségkörös 'minden kis lépés számít' jellegű fejlesztési hozzállásra). Ahol nincs versenyszellem, erős minőségszemlélet, a vezetés kicsinyes vagy a legkisebb ellenállás mentén evickél, ott a munkatársak továbbképzési rendszerben született posztgraduális vagy másoddiplomás munkái rendesen elkallódnak, vagy épp konfliktusok forrásává válhatnak. Megérik tehát a nagyobb szellemi kihívás érdekében a munkahely-váltás. (2010/1., jan. 6.)
7. A szakdolgozati adatbázis és minőségEgyelőre nincs átfogóbb hazai szakdolgozat-adatbázis, és tervek sem látszanak. Ehhez pl. serkenteni kellene a szakdolgozatok internetes közzétételének szerzői engedélyezését. A nyilvánosságra hozatal jótékony hatással lehetne a dolgozatminőségre:
8. ÜtemtervVan olyan nyugati ország, melyben a szakdolgozatokra a hallgatóknak kilenc hónapja van. El lehet képzelni, hogy jut idő a kutatásra és a minőségi kivitelezésre is. De akárhogy is, a leggondosabb tervezés, ütemezés esetén is előállnak váratlan események. Szakmailag például akkor, mikor már kellően bemelegedtünk a témába, miközben újabb és újabb gondolat kifejtése, könyv elolvasása válik elengedhetetlenné. Pontosabban válna, ugyanis nincs már rá idő. Így annak megelőzésére, hogy legérdekesebb következtetéseink lemaradjanak, hasznos az ütemezésnél a leadásig rendelkezésre álló időt öt részre bontani, mely esetében az ötödik szakasz a tartalék idő. A munkát az előtte lévő négy ötödre tervezzük. Jó munkához ugyanis (tartalék)idő kell. Az irodalomkutatásra és az saját kutatásra számíthatunk durván egy-egy negyedet, a feldolgozásra pedig kettőt. A tapasztalat szerint csúszás szinte mindig előfordul, ami azonban tartalékidő kalkulálásával nem okoz nagy bajt. (2010/3., jan. 18.)
9. Külső konzulens: kalandorok kíméljenek!Az egyetemi oktató feje sem káptalan, és könnyen megesik, hogy egy-egy érdekes témában külső konzulenst érdemes felkérni, hivatalosan, vagy 'csak gyakorlatilag'. E sorok írójához is sok hallgató fordult ilyen kéréssel. Legáltalánosabb tapasztalat az alacsony motiváció a minőségi dolgozat előállítására. Ez többé-kevésbé érthető is a mennyiségi szakdolgozat-írási nyomás miatt, de nem felmentés. Másik jelentős probléma a szövegezési ismeretek alacsony szintje, melynek eredménye a szövegek nyűgös és többszöri átírása. Enélkül viszont egy magára valamit adó konzulens nem vállalhatja a segítő szerepet. Ha azonban sikerül az együttműködés, nincs akadálya a szakdolgozaton alapuló publikáció készítésének, mely kétségkívül elegáns belépő a szakma világába.
További anyagok A projektmunkát záró dolgozat is könyvtári tételJanuártól az összes szakdolgozatíró az aalborgi egyetemen kötelezően, be kell hogy küldje az egyetemi könyvtár elektronikus szakdolgozatgyűjteménye számára pdf-ben, rtf-ben, vagy doc-ban alkotását. Ezek pedig a megfelelő szerzői jogi korlátozásokkal teljes szövegű formában, vagy bibliográfiai adatokkal együtt érhetőek el az adatbázisból. Hasonló rendszer máshol is működik -- a Budapesti Kereskedelmi Főiskolán például évek óta visszakereshetők a szakdolgozatok az intézmény polgárai számára --, ám az korántsem általános, hogy az elvárás a képzés közben készülő, vizsgával záruló írásos projektmunkákra is vonatkozik. (Németh Márton) (2008/9., 2. 27.)
Corvinus-tapasztalatok 3. -- Szakdolgozatok, PhD-k és műhelytanulmányok a könyvtárbanHárom digitális dokumentumtár érhető el a Központi Könyvtár honlapján keresztül: Spanyolviasz-konferencia és felhozatala -- kurrens, pikáns és tabutémákA múlt évi Masters of... konferencia után újra egy (volt) hallgatók által szervezetten vehetett részt az, aki a meghirdetett modern, könyvtárban is használható menedzsment-technikákra volt kíváncsi. A spanyolviasz cím ugyan utalt rá, hogy az eljárásoknak régbe nyúló gyökerei vannak, ám az internettel és a gyorsan változó társadalmi környezettel mindenképpen újra értelmezendők. Előadók és témák voltak tehát: Somorjai Noémi: Kiszervezés, Figula Anikó: Coaching, Erdeiné Jónás Irén: Tudásmenedzsment, Nagy Nikolett: CRM, Budai László: Kontrolling, Ligethy Nóra: Karcsú menedzsment. A 2007-ben végzett ELTE-s hallgatók saját szakdolgozati témájukkal jelentek meg a kb. 50 fős hallgatóság előtt (pedig aznap két másik könyvtári rendezvény is volt). A témákat Kiszl Péter ajánlotta figyelmükbe. Úgy tűnik tehát, hogy a szakmának van utánpótlása, vagy igény a megszokott eljárások újragondolására, újak alkalmazására, és a feszítő, gyakran tabutémák felvetésére. A résztvevők díjazták is az elhangzottakat; volt olyan előadó, aki egyből három meghívást kapott. (2008/9., 2. 27.)
Szakdolgozat a blogokról'Feljegyzem ide, hogy nyoma maradjon: most kaptam meg az első olyan hazai szakdolgozatot, ami a vállalati blogokról szól. (Lehet persze, hogy mások láttak már ilyet.) Helfrich Máté küldte, a Műegyetem hallgatója. A konzulense régi ismerősöm, Nuridsány Jutka. '...Tapasztalataim szerint -- írja Máté --, sem a felhasználók, sem a szakemberek nincsenek tisztában a blog fogalmával, illetve annak üzleti lehetőségeivel.' Örömmel fedeztem fel a Blogvilág-ot az irodalomjegyzékben.' -- írja blogjában Bőgel György. (2007/3., 1. 17.) Korszerű menedzsment a könyvtárakban -- hallgatói szemszögbőlA magyar könyvtári rendszerben alkalmazható újabb menedzsment eljárások köré szerveződött több, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén az idei évben -- dr. Kiszl Péter egyetemi adjunktus témavezetésével -- benyújtott szakdolgozat. Ezekből közlünk sorozatban néhányat. Az első: Nagy Nikolett: 'Az ügyfél nem fél ügy'. Hogyan tudnának a könyvtárosok a CRM (ügyfélkapcsolati menedzsment) és az új információtechnológiai lehetőségek segítségével nagyobb piaci részesedésre szert tenni. Az elméletet alátámasztandó készült saját felmérés (link ) arról, hogyan kezelik a magyar könyvtárak olvasóik panaszait, adatait, milyen módon próbálnak a használók körében nagyobb lojalitást elérni, mérik-e olvasóik és munkatársaik elégedettségét, illetve milyen kommunikációs csatornákat használnak (pl. blog, RSS, iwiw, MSN, Skype). A feltett kérdésekre kapott válaszokból kiderül, hogy hiába van magas áron megvásárolt integrált rendszere egy könyvtárnak, illetve 'szép' és/vagy nagy gyűjteménye, ha munkatársai nem kezelik megfelelően ügyfélkapcsolataikat. A szakdolgozat végén olvasható a szerző víziója egy nemzeti virtuális könyvtári ügyfélszolgálatról, mely képes lenne 'olvasóvá' tenni az interneten felnövő nemzedéket is, pl. chat-referensszel, játékportállal, e-ügyintézéssel. (ELTE BTK) (2007/14., 4. 4.)
Néhágy szakdolgozat, amelyből szakmai publikáció lett- Panaszkezelés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (Horváth Sarolta) http://kithirlevel.hu/index.php?kh=panaszkezeles_a_fovarosi_szabo_ervin_konyvtarban |
FeliratkozásA heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását. A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel. KIT - hírcsokrok
Néhány tematikus gyűjtemény a lapból
HírlevélrőlA hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest). A KIT tulajdonosa: GM Info Consulting Kft. |
impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról |