A kormányprogram legkönnyebben a hálón tanulmányozható: link Részletei: A 6. fejezet - Kultúra és sport - néhány pontját idézzük szó szerint: "1.8. A Kormány meg akarja fordítani a kulturális javakhoz való hozzáférésben növekvő különbségek elfogadhatatlan tendenciáját. Tudatos célja e területen is az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a nehezebb helyzetű, rosszabb esélyű társadalmi csoportok, rétegek, különösen a gyermekek és fiatalok esetében. 1.9 Jelentős költségvetési források biztosításával támogatja azokat az intézményeket, amelyek a társadalom művelődését, a kultúra demokratizálását szolgálják. Ide tartoznak a művelődési házak (közösségi házak, faluházak, szabadidő-központok), a közkönyvtárak, múzeumok és levéltárak és a társadalmi művelődés, a kultúraközvetítés intézményei. Ezeket az intézményeket az oktatással egyenrangú kulturális alapellátást nyújtó intézményeknek tekintjük. 1.11 A kultúra közvetítőinek anyagi és erkölcsi megbecsülését a közoktatásban dolgozókkal azonos szintre kell emelni. 2.2 A Kormány visszaállítja a művelődés, a kulturális közszolgálat, a média és a művészet autonómiáját. 2.3 A Kormány támogatja az információs társadalom és a tudásgazdaság kialakulását." (hat alapelv részletezi e cél megvalósítási irányát) 4. A "Digitális Nemzeti Kultúra"-program 4.1 "A Kormány, építve az eddigi digitális archiválási kezdeménye- zésekre, állami és közalapítványi erőforrásokat mozgósítva, megkezdi, illetve folytatja a magyar nemzeti kultúra klasszikus és maradandó kortárs értékeinek, nyelvi, vizuális, zenei, tánc- és színházi, múzeumi és egyéb előadásainak, kiállított értékeinek, köztéri kultúrájának, műemlékeinek digitalizálását, egységesen hozzáférhető adatbázissá alakítását és az interneten keresztüli elérését (...)"

Átadták a felújított Petőfi Emlékkönyvtárat és az abban kialakított
kistérségi információs központot hétfőn a dél-zalai Gelsén. A
többfunkciós közintézmény közel 30 millió forintba került.

"Imádták a dramatizált felolvasást. Amy rendelte meg még korábban azt a színes ifjúsági újságot, amely kéthetente érkezett számomra az iskolába 25 példányban. Szerdánként bevittem hozzájuk. Helyesírási, olvasási, fogalmazási feladatokat tartalmazó, rendkívül ügyesen megszerkesztett magazinok voltak, amelyek különböző származású, bőrszínű gyermekhősök, pop-, színész- és sportolósztárok életével összekapcsolva lopták be az angol olvasás és írás gyakorlásának gondolatát a tanulni nem szerető ifjoncok életébe. Ha nem oldották meg a feladatot, nem tudták, mi lett kedvenc hősükkel. Ez az újság leegyszerűsített, párbeszédes változata hozta a mindig éppen aktuális sikerfilmek történetét. E szövegkönyvek dramatizált felolvasása volt szívük vágya. (...) Egyszer tettünk kísérletet arra, hogy ténylegesen eljátsszunk egy ilyen darabot, de nem sikerült igazán. Az előadás visszasüllyedt a felolvasás szintjére, mert nem voltak hajlandók otthon gyakorolni.

A szerző egy hátrányos helyzetűekkel foglalkozó iskola pedagógusa volt az Egyesült Államokban. További adatok a lappal kapcsolatban: czugyula@broadband.hu.

Az Institute of Museum and Library Services (IMLS) felmérése szerint az Egyesült Államokban az akadémiai könyvtárak és az állami közigazgatási irodák könyvtárainak majdnem mindegyike rendelkezik webkikötővel, míg a nyilvános könyvtárak és a múzeumok ezeknél jóval kisebb arányban. Az IMLS kutatói azzal magyarázzák a múzeumok lemaradását, hogy azok kevesebb olyan támogatáshoz tudnak hozzájutni, amelyből az intézetek technológiai felszereltségi szintjét javíthatnák.

A PricewaterhouseCoopers felmérése szerint az Egyesült Államokban történelmi mélypontra zuhannak a hirdetési bevételek az idén és jövőre a hagyományos földi sugárzású és a kábeltévé-társaságoknál egyaránt. (...) A felhasználók költéseinek nagysága alapján az üzleti információt nyújtó szolgáltatók teszik ki a globális médiaipar legnagyobb részét: a vállalatok tavaly 69 milliárd dollárt költöttek világszerte üzleti információ vásárlására. A tanulmány szerint üzleti információt főként adott üzleti köröknek "gyártanak", amit általában elektronikus úton adatbázisok felhasználásával terjesztenek. (...) A konjunktúra várható élénkülésének köszönhetően 5-6 százalék körüli mértékben fognak növekedni az üzleti információkra fordított kiadások 2004-ben. A szélessávú internetszolgáltatás elterjedése a következő öt évben jelentősen javítja majd az üzleti adatbázisok széles körű továbbítását, új termékek megjelenését.

A felnőttek valamivel több mint egynegyede, 27,3 százaléka soha nem olvas - derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) és a Tárki idén tavasszal készült felméréséből. A nem olvasók táborára alapvetően jellemző, hogy alacsony iskolai végzettségűek, fizikai dolgozók, s nagyobb arányban fordulnak elő az ország keleti részén, illetve az idősek között. Az életkor növekedésével fokozatosan csökken a könyvek iránti igény is, a soha nem olvasók között átlag feletti mértékben találhatóak a nyugdíjasok. Ezzel szemben a rendszeresen olvasók - akik a társadalom egyharmadát teszik ki - elsősorban a diplomások, a nők, a fiatalok és a budapestiek, illetve a vidéki városi lakosság köréből kerülnek ki. A szellemi munkát végzők 52 százaléka olvas rendszeresen, szemben a fizikai dolgozók 22 százalékával. A nem olvasóknak egyébként csak egyötöde vallja azt, hogy nem is szeret olvasni, 40 százalékuk arra panaszkodik, hogy kevés az ideje. Meglepetésre alacsony - 8 százalék alatti - azok tábora, akik a pénzhiányra hivatkoznak. A megkérdezettek közel fele, 46 százaléka sosem vásárol könyvet, s náluk már az ár a döntő érv: drágának találják a könyveket. A válaszolók negyede jelezte azt, hogy az idén is vett már valamilyen kötetet (a felmérés március végén fejeződött be), egyötödük pedig a karácsonyi vásár idején vett utoljára. A vásárlók fele azonban nem költött túl sokat e szellemi táplálékra, éves keretük 10 ezer forint alatt maradt. Ebben az esetben is az iskolai végzettség húzza meg a határt: a 10 ezer forintnál többet költők jellemzően érettségizettek és diplomások. A vásárlóknak a fele tudta megmondani cím szerint is, mit vett legutoljára. A legtöbbet említett könyvek a Harry Potter-sorozat tagjai, illetve Kende Péter A Viktor című könyve. Ôket Tolkien A gyűrűk ura című műve és Vámos Miklós, illetve Leslie L. Lawrence egy-egy kötete követi. A lista egyébként lektűrökkel, krimikkel, valamint ismert médiaszemélyiségek műveivel van tele, egyetlen komolyabb ismeretterjesztő vagy tudományos mű, illetve minőségi szépirodalom nem szerepel rajta, a középmezőnyben foglal helyet viszont az angol-magyar külkereskedelmi szótár. A magyarországi lakosság 80 százaléka gyakorlatilag nem jár könyvtárba, s csak alig több mint 10 százalék mondta azt, hogy gyakran. Figyelemre méltó, hogy a diplomások fele azt állította, egyáltalán nem könyvtárlátogató (ez egyébként nem jelenti azt, hogy nem is olvas, hiszen a rendszeresen olvasók 58 százaléka szintén a "könyvtárkerülők" közé tartozik). A felmérés során arra is kíváncsiak voltak, mely kiadók könyveire figyelnek oda a vásárlók. A legtöbb említést a két, főleg klubtagságon keresztül árusító s ezért jelentős marketingtevékenységet folytató kiadó, a Magyar Könyvklub és a Reader's Digest kapta, utánuk az Európa, a Móra, az Osiris és a Püski kiadók következtek a népszerűségi rangsorban.

A BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központot (BME ITTK) kutatást indított és módszertani központot hozott létre az e-felkészültség és az információs társadalom felmérésére (Visegrad Countries Information Society and E-readiness Observatory) a közép- és kelet-európai régióban adatgyűjtési és elemzési céllal. A konzorciumba bevont tagok: Business and Innovation Centre Ltd., Pozsony, Institute of Informatics FAST, Brno University of Technology, Information Processing Centre, Varsó. A program céljai: - Felmérések és elemzések a visegrádi országok információs társadalmáról és e-felkészültségéről, megteremtve a nemzetközi összehasonlítás lehetőségét. - Módszertani szabvány kialakítása. - Az eredmények kommunikálása, véleményformálás és a döntési folyamatok befolyásolása - Kiterjeszteni a projektet: tovább bővíteni az adatköröket a kvalitatív kutatások irányába, erősíteni a promóciót, javaslatokat tenni a kutatási terület bővítésére. További információ: link

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban link (5. szám, p. 228) olvasható, hogy a Buffalo and Erie Country Public Library városi és megyei könyvtárában a Touch and GO! program keretében az olvasó-azonosítást ujjlenyomat-szkenneléssel végzik. A rendszer -- melyet a gyártó cég ingyenesen, referencia-célból bocsátott a könyvtári hálózat rendelkezésére -- ugyan újdonságnak számít, annak ellenére, hogy annak bármely eleme idehaza is könnyen beszerezhető.

A napokban érdekes eset történt az egyik norvég oktatási és kulturális intézményben (Ivan Aasen Nyelvi és Kulturális Központ könyvtára). Történt ugyanis, hogy elveszett egy több mint 11 ezer könyvet és kéziratot katalogizáló, rendkívül fontos és értékes adatbázis jelszava, majd ezt követően az intézmény hivatalos felhívásban arra kérte az internetes hackertársadalmat, hogy segítsen a jelszó feltörésében.

A HVG júniusi Kalauz az internethez c. mellékletében egy táblázatban összegzi a Balaton környéki internet-kávézók adatait. A nem túl sok -- 13 db -- kávézó közt 6 könyvtár van. Az értékelés a helyet, árat (Ft/óra), nyitva tartást, számítógépek számát, nyomtatási, számítógéphasználati, szkennelési és fénymásolási lehetőségeket, az internetkapcsolat minőségét és a presszókévé árát vette figyelembe. A könyvtárak leginkább a csatolt szolgáltatásokban domborítanak, a kávé viszont Veszprém kivételével hiánycikk. Érdemes azonban megszívlelni a személyes benyomás oszlop megjegyzéseit is: családias ámde sötét helyiségben megbúvó gép kezdő, lelkes könyvtárossal; könyvtári, mosolygós hangulat az elkülönített internetrészlegben; a nemrég felújított épületben kelemesen lehet szörfölni; az internetező sarkocskát klausztrofóbiások kerüljék!; egyszerű, de jól használható, gyerekeknek külön számítógéprészleg; kaotikus a gépek elhelyezése. Az érintett közkönyvtárak: Balatonkenese, Balatonfüred, Keszthely, Siófok, Balatonboglár, Veszprém.