Előző számunk lapzártája után kaptuk a hírt, hogy a Szigeten a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) is jelen volt. Góczán Andrea beszámolójában link kitért az OSZK további online szolgáltatásaira is.

Hamarosan betilthatják a keresőmotorral automatikusan a netet pásztázó, önálló tartalmat nem szolgáltató hírkereső weboldalakat -- tudósít a Wired.com internetes portál. A hír szerint az utóbbi időben több bírósági ítélet is született az ügyben Dániában és egy német táblabíróságon is, amely elmarasztalja az önálló tartalmat nem szolgáltató internetes oldalakat. Az ítéletek egy uniós jogszabály szerint születtek, így elképzelhető, hogy a csatlakozási folyamat egyik vesztesei a hírkereső oldalak lehetnek.

A Freeserve internetszolgáltató számára készült, a média-felhasználásról szóló legújabb felmérés szerint a televízió és a rádió mögött ma már az internet számít a harmadik számú hírforrásnak és szórakoztató médiumnak, megelőzve a nyomtatott sajtótermékeket. A jelenség valamennyi (!) demográfiai csoport esetében megfigyelhető. Pl. a szebbik nem képviselői jelenleg ötször annyi időt töltenek el internetezéssel, mint magazinok olvasásával. Mindez azt jelzi, milyen jelentős szereplővé lépett elő az internet. A lapkiadók szempontjából a legnagyobb aggodalomra az adhat okot, hogy a hirdetők által a legjobban kedvelt célközönség, a 16-34 éves korcsoport tagjai mintegy 15-ször annyi időt töltenek el a hálózaton, mint újsággal a kézben.

-- A könyvtárak kirakják polcaikra a nyomtatott folyóirataikat. Jobb esetben nem a különálló folyóirat-polcokra, hanem a "szakhoz", azaz a képzőművészetieket a művészeti könyvespolcokra vagy mellé, a turisztikaiakat pedig a földrajzhoz. Kérdés lehet, hogy a gyűjtőkörbe tartozó elektronikus folyóiratokat, hírleveleket gyűjti-e a könyvtár és hogy miképpen hívja fel rájuk a figyelmet. A hagyományos berendezésű könyvtárakban az elektronikus források (számítógépek) a különálló infotéka helyiségében kaptak helyet. A nyolcvanas évek végétől az elektronikus munkaállomások helye is a szakoknál van, azaz az olvasó egy helyen keresheti pl. az állattenyésztéssel kapcsolatos folyóiratokat, könyveket, elektronikus forrásokat, legyenek azok bármilyen nyelven. Ha a könyvtár figyelembe veszi a használói igények változását, az elektronikus folyóiratok kínálatának kérdéseiben választ kell találnia -- a közkönyvtárakban is. Vajon a könyvtár feltünteti-e pl. folyóirat-jegyzékében a virtuálisan hozzáférhetőeket is? (MG)

Falkné dr. Bánó Klára hasonló című könyvéből a BOSS szemez. A kultúra (szervezeti, vállalati, nemzetre jellemző) a közösség tagjai által osztott -- rituálékban, szimbólumokban és tárgyakban megjelenő -- alapvető előfeltevések, hiedelmek és értékek rendszere, amelyek segítségével a tagok meghatározzák magukat és környezetüket. Hofstede kutatásaira alapozva a cikk megjegyzi, hogy (statisztikailag!) az átlagnál magasabb a magyarok (és pl. a németek) szorongási szintje, ugyanis e népeknek alacsony(abb) a bizonytalanságtűrő-képessége -- mondjuk az angolokhoz vagy hollandokhoz képest. A kultúra anomáliáit természetesen egy nemzeten, tájegységen, iparágon, szervezeten belül ill. azok között is lehet vizsgálni. A cikk ugyan a könyvtárosokra nem tér ki, de felhívja a figyelmet a magyar egészségügyben uralkodó hierarchikus szemléletmódra, ami pl. a környezeténél magasabb szintű rangkórság is fémjelez. A kis hatalmi távolság tartása (tegeződő forma az IKEA kommunikációja) idehaza felháborodást váltott ki, főként a 40-60 éves korosztályban. Feltehetően tanulságos eredményt mutatna a könyvtárosok kulturális vizsgálata, akár belső, akár külső, összehasonlító vizsgálat eredménye is. Hofstede vizsgálatában szereplő ellentétpárok:
- bizonytalanságtűrő -- bizonytalanságkerülő
- férfias -- nőies
- kis hatalmi távolság -- nagy hatalmi távolság
- individualista -- kollektivista.

Ha az előző cikk gondolatait folytatjuk, szép példákat találunk a kultúra anomáliáira a Könyvtárostanárok IX. Nyári Akadémiájának előadói nyilatkozatai között.
Az "A" előadó szerint a könyvtárhasználatnak nem egy tantárgyhoz kell kötődnie, hanem kereszttantárgyként átszőnie valamennyi ismeretkört.
A "B" előadó az iskolai könyvtárak és az egységes könyvtári rendszer viszonyát elemezte, rávilágított a kulturális miniszter, mint ágazati irányító, szabályozó, fejlesztő és ellenőrző szerepére.
A "C" előadó a könyvtár, az információ gondozását nem a kulturális tárcára, hanem az információs politikát formáló szervezetre, intézményre bízná. Az előadásjegyzetek részleteiből látható, hogy az "A" előadó inkább férfias, kollektivista értékeket pendít.
A "B" előadó erőteljesen bizonytalanságkerülő, nagy hatalmi távolságot és kollektivizmust sugall. A "C" előadó a "B"-vel ellentétben bizonytalanságtűrő, kis hatalmi távolságot tartó és individualista. A Hofstede kultúrafelmérését támogató ún. GLOBE-felmérés természetesen ennél finomabb elemzőeszközöket alkalmaz. A példából azonban szemmel látható az előadók eltérő szocializáltsága és a kultúrából adódó vezetési, irányítási stílus. (A kultúra és a vezetési stílus összefüggéseire a KIT következő számában visszatérünk.) (MG)

Az időhiány általi nyomás nem serkenti a kreativitást. Ugyanakkor aki ebben él, tevékenységét kreatívabbnak érzi, mint az, aki nem ilyen nyomás alatt dolgozik -- állapította meg Terasa Amabile (HBS). Javaslata szerint a menedzsereknek fel kellene hagyniuk a kreativitást csökkentő attitűdjeikkel. Ilyenek: szoros határidők, szervezeti politikai kötöttségek hangsúlyozása, új ötletek közvetett és közvetlen kritizálása, a jelen helyzetre való hivatkozás. A kreativitás fokozása érdekében a hangsúlyt a munkára, mint kihívásra szükséges helyezni, kívánatos a munkacsoportok tevékenységének támogatása, kölcsönös és rendszeres kommunikációra, források biztosítására. A Harvard oktatója több kísérlettel bizonyította, hogy nem a külső, hanem a belső motiváció eredményez igazán kreativitást, azaz, amikor "az én vezérem bensőmből vezérel."

Az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében augusztus 9-én felavatott vármegyei címerek önmagukon túlmutató jelentést is hordoznak. Annak ellenére, hogy könyvtárügyi döntésekben és közgondolkodásban sajnos nemegyszer marad ki ez a dimenzió. Ennek ellenkezőjéről szól a külsejében meglepően "dizájnt" váltó Könyvtári Levelező/lap cikke: Rend és rendszer: Könyvtári és információs fejlesztések a határon túl. (Kálóczy Katalin jún. 19-én Zentán elhangzott előadásának részlete.)

A Figyelő cikke számos költséges illetve pénzbe nem kerülő szempontot javasol, melyeket azonnal,de átalakításnál és természetesen új épület építése előtt is lehet alkalmazni -- természetesen könyvtárban is. Cél, hogy a munkahely munkavállaló és ügyfél számára kellemes, energia- és anyagigénye az optimális minimumon legyen. Amellett, hogy ne vásároljunk trópusi fából készült bútort ;-) hasznos tipp, hogy a mobil, elemes polcrendszer sok szempontból olcsóbb, praktikusabb. A szobanövények, a fal- és bútorszín egyaránt befolyásolják a hőérzetet. Emellett szó esik a térelrendezés, kávéfőzés, papírhasználat környezeti szempontjairól is.

A hollandiai Hága 2002. november 7. és 9. között a könyv jövőjéről rendezendő konferenciának ad otthont, melynek során bemutatják a Bibliopolis nevű, a holland könyvnyomtatás történetét feldolgozó digitális adatbázist, valamint megvitatják az új médiumok hatását a könyv jövőjére. (EUCLID alert 31) Bővebb információ: Bibliopolis Conference/Koninklijke Bibliotheek Department of Special Collections; P.O. Box 90407, 2509 LK The Hague, The Netherlands E: bibliopolisconference@kb.nl
I: link

2002. augusztus 18. és 24. között rendezik Glasgowban (Skócia) az "Életre szóló könyvtárak: demokrácia, sokszínűség, szolgáltatás-nyújtás" című konferenciát, melynek alcíme: "A múltra alapozás - befektetés a jövőbe". A jelen (és a jövő) tudásalapú társadalmában kulcsfontosságú tényezővé vált a tanulás, illetve a megszerzett tudás rendszerezése; a társadalom inkluzivitásának fokmérője pedig az információhoz való szabad hozzájutás lett. Ahhoz, hogy a könyvtárak megfelelőképpen elláthassák tanulást támogató és információ-terjesztő szerepüket, magasan képzett munkatársakra van szükségük. (EUCLID alert 31)

Róma ad otthont 2002. szeptember 16. és 18. között az ECDL 2002. konferenciának, melynek fő témája: hogyan lehet a különféle eszközök, módszerek, rendszerek segítségével a felhasználók számára elérhető, hatékony digitális könyvtárakat létrehozni? (EUCLID alert 31) Bővebb információ: Istituto di Elaborazione dell'Informazione; Area della Ricerca CNR di Pisa, Via G. Moruzzi, 1, I-56124 Pisa, Italy - Tarina Ayazi T: +39 050 315 2912 F: +39 050 315 2810.

Az Internet Librarian International c. folyóirat 2003. március 17. és 19. között Londonban rendez konferenciát, "Tartalom és technológia összekapcsolása" címmel. Előadásvázlatokat, témajavaslatokat (a honlapjukon megadott témacsoportokon belül) 2002. szeptember 9-ig várnak. (el.pub 205) Bővebb információ: I: link

Nagy-Britannia Felsőoktatási Digitalizációs Szolgálata (HEDS - Higher Education Digitisation Service) tanulmánya a kulturális örökséggel foglalkozó szervezetek (könyvtárak, múzeumok, galériák, levéltárak) digitális formátum-használatáról 2002. június végén jelent meg. A felmérés során 51 európai szervezettől gyűjtöttek információt. (el.pub 199)