A bizalom szintje alapvetően határozza meg a szervezet versenyképességét. Feltérképezhető kérdőívek segítségével (no persze, nem direkt kérdésekkel). Megnyilvánul az emberek közötti közvetlen viszonyban, de pl. a terek elrendezésében is. A könyvtárlátogatónak azonban csak ritkán tűnnek fel a különbségek, legfeljebb néhány könyvtárba járónak. Alapvetően a könyvtárakra is igaz: ha Kőszegen kirakok házam elé egy kosár uborkát és egy perselyt, lassan elfogy az uborka, megtelik a persely. A nyugati határszéltől távolabb más eredményt hozhat e gyakorlat. Párhuzam: van olyan nagy közkönyvtár, ahol a használói és a személyzeti terek között nincs éles határ. Elvileg az olvasó betévedhet a szolgálati térbe is -- bár ilyen a gyakorlatban nem fordul elő. Van, hogy tehetős nagykönyvtárban a könyvtáros egyik helyiségből a másikba elektronikus azonosítás után mehet át, miközben vannak számára elzárt terek is. (Egy pillanatra gondoljuk át a két megoldás emberi és anyagi ráfordítása közötti különbséget!).
Másik, sarkított példával: ellopták a wc-ből a papírt, ezért nem érdemes újat raknunk "ezeknek". Azaz: már magunk rontjuk le a szolgáltatás szintjét. Később már rutinból nem teszünk ki (esetleg hazavisszük magunknak, tehát a lopás lopás marad, csak mi követjük el).
A biztonsági intézkedések szintje előremutató (prediktív) hatású is: a szigorúbb környezet bizalmatlanságot jelezve negatívabb magatartásra késztethet (negatív predikció), a nagyobb bizalom viszont együttműködőbb - és persze olcsóbban működő - rendszert (pozitív predikció). Rajtunk áll, milyen irányban fejlesztünk. (MG)

A gyorsan mobilizálható polcrendszerrel bíró Halis-könyvtár most dőlt polcokkal kísérletezik. Cél, hogy a használókat kíváncsivá tegyék az ilyen módon kiemelt állományrész megközelítésére. A nagykanizsaiak a kézikönyvtári állományból kölcsönözhetőbe sorolt könyvekre kívánják a figyelmet így felhívni - a kezdeti tapasztalatok szerint eredményesen. A vonatkozó fotókat pl.: link

A szegedi egyetemi könyvtár igyekszik minden módon támogatni az SZTE-s szerzőket publikációs tevékenységükben, ezért létrehozta az "SZTE Szerzői Eszköztár" című honlapot link Itt Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), tudománymetria, Open Access és repozitóriumok témakörökben kínálnak hetente frissülő híreket, tudnivalókat és érdekességeket. A szolgáltatásról dr. Meskó Eszter, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettese beszélt.
A könyvtár küldetésnyilatkozata magába foglalja a kutatómunka támogatását és ezzel összhangban, az SZTE-s szerzők publikációs tevékenységének segítését is. A tudományos könyvtárak sokáig a már létező dokumentumok, publikációk beszerzését, gyűjtését, szolgáltatását és őrzését bonyolították. Néhány éve a tudományos kommunikáció változásával a könyvtárak feladatköre is megváltozott. Ma már nemcsak a kész és beszerezhető dokumentumokat gyűjtik és szolgáltatják, hanem részt vesznek a publikációk létrehozásában, különböző módon támogatják a szerzőket - tájékoztatott dr. Meskó Eszter.

Konferencián viszonylag könnyen tetten érhető az előadó, aki nem (teljesen) hisz abban, amit mond. Néhány tünet példaképpen:
- panelek, sablonszövegek használata (a hiányzó gondolatok pótlására) pl.: "A könyvtárakat nem lehet elválasztani a társadalmi környezettől. Nélkülözhetetlen az infokommunikációs eszközök használata."
- a "fontos" kifejezés túl gyakori használata (a szöveg nem elég erős, az előadó úgy érzi, mesterségesen kell irányítania a figyelmet)
- sok jelző használata (úgy érzi, az érzelmek szítása erősítheti meg mondanivalóját -- a hiányzó tények helyett)
- a cselekedet és a szavak ellentéte, pl. ha a IT-kommunikáció fontosságáról beszél, gyenge minőségű, túlzsúfolt ppt-diák segítségével.
Az előadó három hatékony ellenszerrel bír a fenti hibák leküzdésére: ezek a felkészülés, a gyakorlás és a kritikák begyűjtése, feldolgozása. :-) (MG)

Bár az egyértelmű azonosíthatóság a minőségügy egyik alapkritériuma, szerzőnév és megjelenési dátum nélkül jelent meg az Ajánlás a könyvtárak minőségirányításának bevezetéséhez. A dokumentum letölthető: link
...A Kultúráért Felelős Államtitkárság közzéteszi a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez kapcsolódó ajánlását. Az Ajánlás két részből áll: Módszertani ajánlásból és Minőségügyi adatlapból.
A módszertani ajánlás célja, hogy a könyvtárosok a jogszabályok teljesítése érdekében átfogó képet kapjanak a Teljes körű Minőségirányítás, a TQM szempontjairól, eszközeiről, és szakirodalmáról. Emellett az ajánlás a nyilvános könyvtárak minőségügyi adatlapjának két változatát is tartalmazza.
A Módszertani ajánlás a különböző oktatási formákban, illetve a tankönyvekből, és a szakirodalomból megszerzett minőségirányítási ismeretek rendszerezésére szolgál. Az előbbieket semmiképpen nem helyettesíti, de a megszerzett ismereteket rendszerezve azt mutatja meg, hogy miképpen lehet olyan szolgáltatásokat kialakítani, amelyek a minőségirányítás szempontjait, azaz a használói szempontokat tartják szem előtt.

Több mint egy évtizede, hogy Tom Tryniski saját kedvtelésből régi újságokat kezdett digitalizálni. Beszerzett egy mikrofilm leolvasót mely a számítógépével volt kompatibilis, és megkezdte igen fontos munkáját.
Mint a rövid videóból kiderült, több mint 22 millió oldalt szkennelt már be, nagyobb a kereshető gyűjteménye, mint a Library of Congressnek. Összehasonlításként: Tom ingyenes szolgáltatását januárban többen vették igénybe, mint a Chronicling America szolgáltatásait. (ref.: NM)

Kifelé vagy befelé fordulónak tulajdoníthatják a használók a könyvtárosokat? -- tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
3 - teljesen kifelé
10 - inkább kifelé
1 - is-is
11 - inkább befelé
12 - teljesen befelé.
Ha összevetjük ezeket könyvtárosok által használóknak tulajdonított könyvtáros-imázst a múlt héten mért önimázzsal, akkor azt kell megállapítanunk, hogy szerintünk a használók bennünket valamivel befelé fordulóbbnak tartanak. Ha érzetüket a miénkhez akarjuk közelíteni, akkor nyitottabbá kell válnunk. (MG)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár azt ígéri, hogy 2016 januárjától ingyenessé teszi a wifi használatát a beiratkozott olvasók számára. Utolsó közt a nagy könyvtárak között.
A wifi mára kicsit olyanná vált, mint a levegő: mindenhol észrevétlenül körbevesz minket, és csak a hiánya tűnik fel igazán. Teljesen természetesnek vesszük, hogy ha egy kávézóban, az iskolában vagy a vonaton felcsapjuk laptopunkat, azonnal csatlakozhatunk a vezeték nélküli hálózathoz.

A kormány épp a napokban hirdette meg cselekvési programját link Tegyünk együtt a magyar népmesekincs terjedéséért! címmel. Ennek legfőbb célja, hogy a hagyományos népmesekincset mind kötelező, mind fakultatív kurzusokon keresztül minél szélesebb körben beépítse a köznevelésbe és a felsőoktatásba. Emellett a kormány olyan tankönyvek, digitális népmese-katalógusok és segédanyagok létrejöttét szorgalmazza, amelyek a magyar és európai népmesével és népmesemondással kapcsolatos ismeretek átadására alkalmasak. Szintén szükségesnek tartják az iskolai olvasókönyvekben szereplő átírt népmeseszövegek szakmai újragondolását, elméleti és gyakorlati mesemondó szakemberek képzését és továbbképzését, továbbá országos mesemúzeum-hálózat létrehozását.
-- Szeretünk, szoktunk és tudunk is mesélni a gyerekeinknek, mert a rituális mesélést tartjuk az egyik legfontosabb családi programnak - derül ki a nlcafe.hu és a Normaflore közös felméréséből. A magyarok mesefogyasztási szokásait feltérképező kutatás szerint a legtöbb szülő könyvből mesél gyermekének, de közel minden második szülő a képzelőerejét is segítségül hívja a mesélés során.
A kutatás azt is feltérképezte, hogy a meseolvasás a családok túlnyomó többségében elsősorban az édesanyák dolga. A megkérdezett családok 72 százalékában az anya mesél a leggyakrabban, míg 16 százalékukban az édesapa. A nagyszülőkre jóval ritkábban hárul ez a feladat: a nagymamák 6, a nagypapák 3 százaléka nevezhető főmesélőnek a családban.

Nem szereti a lassú zenét? Lehet, hogy csak a megfelelő zenei képzettség hiányzik? Beszéd hallgatása közben az agyban elektromos hullámok szinkronizálják a szótagok ritmusát, segítve az elhangzottak megértését. Ugyanez zajlik le zenehallgatás közben is, egyes agyak azonban jobbak a ritmus szinkronizálásában, mint mások.

A nemzeti kerettanterv kiszorítja a jelenkori magyar irodalmat a gimnáziumokból, ezzel egész nemzedékeket szoktat le az olvasásról. A rendszer magasról tesz a diák örömére, holott erről kellene szólnia az irodalomoktatásnak. Mi meg irodalomtörténettel és unalmas kötelezőkkel fárasztjuk szegényeket. De hogy mi történik az osztályteremben az ajtó becsukása után, az már a tanáron múlik, tanfelügyeleti rendszer és PÖCS/BECS ide vagy oda. Ha a pedagógus szeretné, megvan a lehetősége a határok feszegetésére, és becsempészheti Tóth Krisztina vagy Dragomán György műveit. Akár a Szózatról szóló órára.

A Waldorf-iskola alapítója, Rudolf Steiner is azt mondja a tanároknak: Találjatok ki ti meséket! Nem baj, ha rosszabbak, gyengébbek, ha kisebb a szókincsük. A gyerekek veletek együtt csinálják a belső munkát, a ti kreativitásotokat is élvezik, nekik ez rendkívül vonzó és leköti őket.
Ritmikusan, dallamosan meséljünk, nagy redundanciával! Nagyon fontos ez, hozzájárul a nagyon erőteljes belső képek kidolgozásához. A ritmus, a dallam, az ismétlés segíti a gyereket a belső film megalkotásában.
Dr. Vekerdy Tamás: Meséljünk fejből még akkor is, ha nem a saját mesénket mondjuk el! Nem baj, ha valakinek ez nem erőssége, el kell olvasni előre a mesét, és rosszabbul, keverve-kavarva az eseményeket, részleteket is kihagyva akár, de fejből elmondani.
A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul.

November 20-án találkozzunk a kocsmában! Kulturális estünk következő fordulóját tartjuk. Ez a projekt a Cserépfalvi Könyvmegálló élő produkciója.
Nézzük az előadásokat: 1. Zsupán Edina: Mit mond a mának egy corvina?
Mátyás kora szenzációs korszak volt, amikor Magyarország a nemzetközi kultúra élvonalába került pár évre. Le lehet-e másolni, ami akkor zajlott? Előadó: Zsupán Edina corvinakutató, OSZK ...

Megszállták az OMON orosz rohamrendőrség tagjai szerdán Moszkvában az ukrán irodalmi könyvárat, ahol tiltólistán szereplő, szélsőséges tatalmú könyveket keresnek - adták hírül ukrán hírportálok.
Az UNIAN ukrán hírügynökség moszkvai tudósítója a helyszínről jelentette, hogy a könyvtárat lezárták a látogatók elől, a bejáratot egy símaszkot viselő rohamrendőr állta el. A százados - aki nevét nem volt hajlandó elárulni - azt állította, hogy nincs semmiféle hivatalos házkutatás a könyvtárban. Kijelentette: a létesítmény azért van zárva, mert most "mi vagyunk odabent".

Több ütemben, ötvenmillió forintot meghaladó értékű könyvekhez juthattak határon túli magyar könyvtárak a Nemzeti Kulturális Alap pályázati programja keretében az elmúlt két évben - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának Szávay István jobbikos országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából.
Rétvári Bence, az Országgyűlés honlapján közzétett dokumentumban kifejtette: az NKA a 2013-2015 között, a hazai és külhoni könyvkiadást támogató pályázati programja eredményeként beérkező új kiadványokból, kötetekből jelentős értékű és mennyiségű új kiadványt juttatott el a határon túli régiók magyar könyvtárai részére.
Első ütemben, a könyvtár-támogatási program keretében 48 könyvtár 7992 kiadványhoz juthatott, több mint 36,6 millió forint értékben. A második ütemben 46 könyvtár 5950 könyvet kapott, több mint 18,5 millió forint értékben.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a kiadványokat a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szállította, illetve szállítja ki a kedvezményezett külhoni magyar könyvtáraknak.

Huszonéves fiatalok és gyermekes házaspárok kezdtek el patronálni mélyszegénységben élő, roma családokat egy kelet-magyarországi városban. Egy évvel ezelőtt hatan kezdték, azóta még tízen csatlakoztak a kezdeményezéshez. A szervezésben a helyi nemzetiségi önkormányzat vezetője is részt vesz. Követendő modell is lehetne, a szervezők bizakodók.

Melody Kramer nagy rajongója a könyvtáraknak: szüleitől a negyedik születésnapjára könyvtári tagságot kapott.
A könyvtárban eltöltött sok óra közelebb vitte a nagyapjához is: együtt nézegették a mikrofilmeket, tanulmányozták a történelem nagyjait, olvasták a magazinokat. E meghatározó élmény hatására döntötte el, hogy újságíró lesz.
Melody figyeli a könyvtárakat, hogyan fejlesztik magukat és programjaikat. Úgy gondolja, hogy az újságírók is tanulhatnak abból, ahogy a könyvtárak igyekszenek alkalmazkodni a környezethez.
1) "Remek könyv" - egyszerű ötlet. Mikor az olvasó a visszavitt könyvet, beteszi egy Remek könyv feliratú dobozba, majd ezután a cím megjelenik a könyvtár weboldalán is az ajánlatok között.
Ez használható lenne a cikkek értékelésénél is, mert ezzel is bizonyítható, hogy az olvasó is részese a szerkesztés, valamint a publikálás folyamatának.
2) Ingyenes könyvtár - bárki viheti és hozhatja a könyveket, nincsenek megszorítások, vagy megkötések. Az ingyenes könyvtár is elősegíti az olvasást, ráébreszti az embereket a könyvtár fontosságára.
A publicisztikai folyamatokban a hírek közvetlenül és folyamatosan érkezhetnek az olvasóhoz, akár szokatlan helyekről is.
3) A vermonti közkönyvtár arra serkenti a leendő olvasókat és felhasználókat, hogy minél gyakrabban térjenek be a könyvtárba. Cserébe apró díjakat / jutalmat kapnak a résztvevők.
A sajtóban is alkalmazható: cél, hogy analitikai módszerekkel közelebb hozzák az olvasókat a hírek forrásához.
4) Permalinks - Állandó linkek biztosítása az online forrásokhoz. Egy harvardi tanulmányból nemrég kiderült: a Legfőbb Bíróság által idézett esetek 25%-hoz már nem tartozott megfelelő link. Vagy elévült, és/vagy már nem kereshetők. (ref.: NM)

Kapitalizmusban élünk, a profitorientált vállalkozások értelemszerűen a pénzre gyúrnak, és megérheti számukra a jótékonykodás. Ha az ügyfelek, a vásárlók vagy a munkát kereső tehetséges fiatalok körében vonzó kép alakul ki róluk, akkor azzal hosszabb távon sokat nyerhetnek - részben ezért is szokták világgá kürtölni áldásos tevékenységüket. Nem is beszélve azokról a marketingakciókról, amikor az adott termék vásárlásához kötik a karitatív tevékenységet: ha ön megveszi ezt vagy azt, akkor 1 forinttal segíti a hajléktalanokat vagy a szegénységben élő gyerekeket.
A társadalmi felelősségvállalásnak azonban lenne egy sokkal egyenesebb, tisztább formája is, amelyben a cégek nyíltan, kertelés nélkül vállalhatják, hogy megtérülésre és jó hírnévre egyaránt dolgoznak, miközben tényleg jó ügyet szolgálnak. Ez a modell az "impact investing", vagyis az olyan befektetés, amelynek jelentősebb társadalmi hatása (is) van. Sajnos Magyarországon ez gyakorlatilag nem létezik, ezért oda mentünk, ahol az európai formáját kitalálták: Németországba.

"Igazi" könyvesboltot nyit az Amazon, ami azért érdekes, mert a cég soha nem volt ennek az értékesítési formának a nagy rajongója, hiszen 20 évvel ezelőtt eleve online könyvesboltként kezdte a pályafutását. Kedden Seattle városában nyitja meg első könyvesboltját, ahol "régimódi" könyvárusításba kezd.
Az Amazon Books névre hallgató egység a hét minden napján nyitva lesz, kivéve az ünnepnapokat. A könyvesbolt látogatói kipróbálhatják az Amazon hardvereit is, például a Kindle könyvolvasókat, a Fire TV-t és a Fire táblagépeket.
De azért nem mindent úgy csinál majd az Amazon, mint egy hagyományos könyvesbolt. Például a cloud királyaként nagyban támaszkodik majd a felhasználóktól származó adatokra: az értékelésekre és arra, hogy mit vásárolnak online az emberek. Ezek alapján dönti el, hogy a boltban melyik könyvből mekkora készleteket halmoz fel. Az Amazon boltjának különlegessége, hogy a könyveknél fel lesznek tüntetve az olvasói értékelések és online ár-összehasonlítást is kínál az üzletben.

A Mendeley link a korszerű közösségimédia-felületű tudományos eszköz nemcsak tudósoknak, hanem könyvtárosoknak is ajánlott. A könnyen és gyorsan elsajátítható szolgáltatással publikációk gyűjthetők, rendszerezhetők és megoszthatók, ami bár könyvtárosi feladatnak tűnik, más tudományterületek képviselői is végezhetik.
Könyvtárosok számára is több lehetőséget nyújt:
- hivatkozási formában is közzé tegyék saját publikációikat, hogy többen lássák őket abban a reményben is, hogy több kutató hivatkozzon rájuk
- felsőoktatási (vagy szak-) könyvtárban dolgozva a fenntartó intézmény kutatási eredményeit publikálhatja, és így nyílt hozzáférésű repozitóriumokat állíthat fel, dokumentációs és pr-céllal.
A szerzői jogot tiszteletben tartva lehetőség van csak az absztrakt nyilvánosságra hozatalára is. A fentieken túl a könyvtárosok a nekik tetsző közleményeket egy helyen összegyűjthetik saját maguk számára, tárgyszavakat rendelve hozzájuk, majd felhasználva őket hivatkozásokhoz.

Nem csak az internet-előfizetés határozza meg, hogy milyen erős az otthoni vagy irodai wifi jele, hanem a router elhelyezése is. A tökéletes hely kiválasztásában nyújt segítséget ez az ingyenes alkalmazás.

Ha gyakran néz idegen nyelvű, feliratos videókat, jól jöhet az alábbi böngészőbővítmény.
Optikai karakterfelismerő és fordítási képességekkel is felruházták a Copyfish nevű Chrome-bővítményt. Képekből, videókból, PDF-ekből jelölhetünk ki szövegeket, és a legkülönfélébb nyelvekre fordítathatjuk le ? a célnyelvek között a magyar is megtalálható.
A bővítmény használata igazán egyszerű. A letöltése és a települése után felkerül egy halat formázó ikon az eszközsorba. Ha ezután mondjuk egy feliratos YouTube-videót nézünk, és nem boldogulunk valamelyik mondattal vagy annak egy részével, akkor kattintsunk az említett ikonra, majd jelöljük ki (foglaljuk egy kis téglalapba) a szóban forgó szövegrészletet.

Mennyire igazságtalan már, hogy a mai fiatalok mai diplomái ugyanannyit érnek, mint az akkori fiatalok akkori diplomái?! Tudjátok, azok a diplomák, amelyek megszerzése érdekében még nem volt elég az interneten "kutatni", aztán a copy/paste tudományának kimaxolásával esszéket, dolgozatokat, tanulmányokat alkotni. Bezzeg a mi időnkben még órákat kellett eltölteni különböző könyvtárakban, kartotékok és levéltári jegyzetek között, a kiválasztott műre várva? a büfében! Ma ünnepeljük az internet világnapját (már aki ünnepel). Ez a hír pedig önmagában elég volt ahhoz, hogy szerzőnket kihozza a sodrából, rádöbbenjen, hogy az élet mennyire igazságtalan, és hogy mi is az igazi értelme a könyvtáraknak.
"A múltkor is, amikor megemlítettem egy ifjú ismerősömnek, mennyit jártunk mi anno vizsgaidőszakban a Széchenyibe, rám meresztette ártatlan tekintetét és azt kérdezte: "A fürdőbe"? Nem, bakker, a könyvtárba?"

Svédországban az állami könyvtárba is bekerült a gruppen- és leszbikus szexszel kapcsolatos fejezeteket is tartalmazó alkotás.
Érdekes könyvvel gyarapodott a Svéd Nemzeti Könyvtár: most került az állami gyűjteménybe Nina Linde 2010-es alkotása, amely nem más mint egy vakoknak készült erotikus könyv.

László Móni, personal branding tanácsadó rendszerező kézikönyve segít a personal branding iránt érdeklődőknek.
Tudta-e, hogy önmaga prezentálása önismeret, a közönség, a versenytársak megismerése nélkül lehetetlen? Csak ezek alapos feltérképezése után lehet énmárkát építeni. Kell hozzá egy jó business ötlet, valós teljesítmény illetve egy szerethető/eladható sztori. A szakmai ismertség és elismertség megszerzését segíthetik az olyan apró finomságok, mint például a figyelemfelkeltő honlap, a kliséktől mentes közösségi médiafelület, az izgalmas közösségi profil, a korszerű network technikák, a megjelenés és a nyelvhasználat, illetve a vállalható online reputáció. És, hogy még mi?
László Móni 10 éve dolgozik tanácsadóként. Blogja (link a 2010-es indulás óta a műfaj megkerülhetetlen szakirodalma hazánkban, amelynek fontosságát a szerző munkássága révén egyre többen ismerik föl. A könyvbe az alábbi linken lapozhat bele:
link

Obama elnököt a fikciós regényekből (szépirodalom) merített olvasmányélményei tanították meg arra, hogy a maga összetettségében lássa a világot s erkölcsi ítéleteket tudjon alkotni. (via Németh Márton, Facebook)

Mélyrepülés a társadalom és az emberi természet legsötétebb bugyraiban - ezt kínálják a tizenéveseknek szóló kortárs "tabukönyvek".
Az effajta regényeiket külön emblémával - a Tilos az Á Könyvek Vészkijárat, a Kolibri pedig Magasfeszültség felirattal - is ellátták. "Nem lehet finomkodni a mai gyerekek előtt, az igazán jó kamaszkönyvek úgy lavíroznak a sokkolás és a hétköznapi banalitások között, hogy azért a legdrámaibb pillanatokat igyekeznek viccel oldani" - mondja Gyurkó Szilvia gyerekjogász. "Nagyjából kilencéves korban lesz az olvasás örömszerzés, akkortól már nem mindenben a szülő az első számú referencia, előtérbe kerül a kortársaknak való megfelelés" - teszi hozzá a szakértő. Szerinte az amúgy is konfliktusokkal terhelt korban a könyv jó kommunikációs felület a szülő és a gyermek között. Nem feltétlenül az élet nagy dolgait kell azonnal feszegetni, de az ilyen beszélgetések során könnyen kiderül, mi foglalkoztatja a kamaszt - hangzik a szaktanács. Manapság kezd elmosódni a határ a felnőtt- és a kamaszkönyvek között; a Harry Potter vagy A Gyűrűk Ura erre kiváló példa.
Hitviták folynak arról, mi a jobb: ha a kamasz sokat, akár jórészt silány fantasyt, vagy ha kevesebb, de színvonalas könyvet vesz a kezébe. "Az olvasás senkinek sem árt, nem baj, ha kevésbé minőségi könyvet választ a gyermek. Olyan, mint amikor a felnőttek ponyvát olvasnak: elszórakoztat, majd elfelejti az ember. Viszont az olvasás szokássá válhat, ami élethosszig megmarad" - érzékelteti a lényeget Gyurkó Szilvia. Sok irodalomtanár mégis nehezményezi, hogy a tizenévesek falják az egy kaptafára íródott fantasykat és az együgyű szerelmes regényeket. "Egyszer feladtam a végzőseimnek, hogy tartsanak kiselőadást az Alkonyat-sorozat mondanivalójáról, hát elég kudarcosra sikerült a vállalkozás" - meséli az egyik elit gimnázium pedagógusa.

Összegyűjtöttem egy bejegyzésbe azokat a magyar és külföldi oldalakat, linkgyűjteményeket, ahol, illetve ahonnan online elérhető, digitalizált kottákat találhattok, külön kiemeltem az egyes hangszereket, illetve zeneszerzőket.

Az oxfordi Bodleian könyvtár páratlan könyvtárából tesz közzé kincseket: most 1,3 millió térképet és fél millió kottát, melyek katalógusán, a SOLO-n link keresztül érhetők el.