Miközben a társadalmak információs és tudásalapú társadalmakká fejlődnek, a modern technológiák szédítő sebességgel haladnak előre és terjednek, a világon 860 millió felnőtt analfabéta, közel 100 millió gyerek nem jár iskolába és az oktatásban részt vevők közül is rengeteg ember küszködik olvasási és írási nehézségekkel. Nem csupán írásról és olvasásról van szó, hanem arról, hogy hogyan vagyunk képesek kommunikálni a társadalomban, hogy hogyan tudjuk kapcsolatainkat, nyelvünket, kultúránkat használni. Az írásos kommunikáció használata mindennapi életünkben számtalan formában és alkalommal megjelenik. Így azok, akik nem rendelkeznek ezzel a tudással, kimaradnak az információáramlásból. Amennyiben a most ismert trendek nem változnak, és az iskolarendszer sem újul meg, úgy az írással együtt járó szabadság sok millió ember számára még sokáig elérhetetlen álom lesz csupán. A folyamatok megfordítására átgondolt és egységes erőfeszítéseket kell tenni a közeljövőben, hogy az írás-olvasás és az oktatás mindenki számára elérhetővé váljon. Ennek érdekében az ENSZ Nagygyűlésén a 2003-2012-ig tartó időszakot az írás-olvasás évtizedeként jelölték meg.

A német Stiftung Lesen legújabb kutatásai szerint az olvasás továbbra is visszaszorulóban van a német társadalom rétegeiben. Lehet, hogy nem kevesebbet, de mindenképen ritkábban és felszínesebben olvasnak, állapítják meg az olvasáskutatók. A Mainzban megrendezendő nemzetközi konferencián arról kíván Bodo Franzmann számot adni, hogy az olvasás egyre inkább az információs társadalom versenyhelyzetében, mondhatni információs dömpingkínálatában kényszerül újrafogalmazni magát. A kérdőívvel megkeresett mintegy 2500, és további 120 részletesen interjúvolt személy válaszaiból - egyebek mellett - az derült ki, hogy a tíz év előtti 16%-ról 6%-ra esett vissza azok aránya, akik napi rendszerességgel olvasnak könyvet. Egyre inkább az jellemző, hogy akkor olvasnak az emberek, ha ráérnek, és kikapcsolódnak, vagyis inkább a hétvégeken. Minden harmadik 14-19 év közti fiatal azt jelezte, hogy a nem túl érdekes részeket átlapozza a könyvolvasás során (tíz éve csak minden tizedik csinált hasonlót). Hasonló egyébként az idősebb nemzedékben is gyakoribbá válik: a 60 felettieknél például minden hatodik olvasónál fordul elő.

A cikk (Forrás: Minőségbiztosítási Hírlevél, 2003/4. febr. 18. link áttekinti a régebbi ISO 9000-es szabványok éa a 2000-es közötti eltéréseket, illetve az áttéréshez szükséges lépéseket. Eddig egyetlen hazai könyvtár -- az OMIKK -- szerzett szabvány szerinti tanúsítást. (Vö.: link )
A szabvány által leírt folyamatszabályozás hozzásegítheti a szervezetet a tudatosabb és racionálisabb munkaszervezéshez, a használók igényeinek módszeres vizsgálatához és a szolgáltatások hatékonyabb tervezéséhez (Vö.: link Annak ellenére, hogy a szabvány alkalmazása elterjedt a hazai gazdálkodó szervezetek körében, számos nyugati könyvtári alkalmazása is ismert, a hazai könyvtári alkalmazást semmilyen program nem támogatja.

Ausztráliában, a Viktória állami könyvtár dolgozói akár hetekig tartó sztrájkot terveznek bérharcaik végleges rendezésére. A könyvtárban dolgozó 400 alkalmazott szerdán délben vonul Steve Bracks, miniszterelnök melbourne-i irodájához, mely megmozdulást Karen Batt, a Közösségi és Közszféra Egyesülésének képviselője szerint a konfliktus rendezéséig minden héten megismételnek majd. Információk szerint a február 3-i, 48 órás munkabeszüntetés után mégsem sikerült a különböző pártoknak véghezvinni azt a törekvésüket, hogy további támogatási alapokat kutassanak fel a könyvtárak számára. A Viktória állami könyvtárban azért indult meg a sztrájksorozat, mert az ott dolgozók bérei jelentős mértékben alatta maradnak az egyéb, önkormányzati, iskolai vagy egyetemi könyvtárban tevékenykedőkétől.

A 2002-ben megvalósított "Fiatalság, információ, multimédia" elnevezésű német felmérés adatai szerint a fiatal lányok és férjes nők kezdik behozni lemaradásukat férfi nemzedéktársaik tekintetében. A fiatalok 2002-ben már 83%-a tapasztaltnak bizonyult a számítógép-használat terén (2001: 20%-kal kevesebb). A számítógép-használat körükben lényegében egyenlő a hálózat-használattal. A fiatal német nők közül legelőrébb Baden-Württemberg tartományban tartanak: itt 2002 közepén már 81%-os a hálózatos életmód (14-24 év közt), miközben az azonos korú férfiak körében az arány 88%. 2002 őszére ezek az arányok tovább emelkedte: fiatal nő - 85, fiatal férfiak - 93%. A nők inkább tanulmányi és szakmai célokat követve kapcsolódnak a hálózatra, míg a férfiaknál a játékigény tűnik erősebbnek.

Az információ érték a szervezet számára, ezért indokolt gondoskodni a védelméről. Ehhez nyújt segítséget a BS 7799-es szabvány. A szerző vázolja a szabvány történetét, megvilágítja alkalmazásának előnyeit, utal a szabványnak megfelelő információvédelmi, irányítási rendszer tanúsítására, majd összefoglalóan ismerteti a szabvány két részének tartalmát.

A gazgálkodó szervezetek döntő arányban piaci helyzetük közvetlen javítása érdekében folyamodnak információkhoz. Bár van nyugati példa ilyen célú könyvtárhasználatra, a felmerülő igényeket leginkább üzleti hírszerzők illetve információbrókerek elégítik ki. Az ilyen információszolgáltatás megköveteli a bizalmi viszonyt, abszolút testreszabott, és sürgős. A cikk áttekinti az offenzív és defenzív hírszerzés területeit, illetve a versenytárs-információ forrásait is.

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár (LC) nyilvánosságra hozta azt a tervet, amely az Egyesült Államok digitális formában tárolt történelmét megóvó hálózatot vázol fel. (...)Egy átlagos weboldal élettartama ugyanis alig néhány hónap. Az 1998-ban létrehozott webes tartalmak csaknem fele egy évvel később már nem volt fellelhető. (...) Az eltűnő tartalmak jó része pedig olyasféle anyag, amelyet már soha nem lehet újra előhívni, holott égető szükség volna rá.A 100 millió dollárral támogatott Nemzeti Digitális Információs Infrastruktúra és Információ-megőrzési Programot (NDIIP) még 2000-ben indították el azzal a céllal, hogy a világ legnagyobb könyvtára a nyomtatott tételek mellett a digitális média megőrzéséről is gondoskodjék.Az interneten és másutt fellelhető digitális információk megóvásának feladatát már eddig is felvállalta néhány magáncég vagy non-profit szervezet. Az Internet Archive például 1996 óta menti el a régi weboldalakat. Ez a kezdeményezés őrizte meg a 2000-es elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos oldalakat, valamint mentette el a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról tudósító online információkat is. Időközben a könyvtár maga is elkezdte a kongresszusi weboldalak mentését. Az online gyűjtemény jelenleg mintegy 8 millió történelmi tárgyi emléket mutat be az egyes elnökök naplóján át a baseballkártyákig.(...) A könyvtárnak ahhoz hasonlóan, hogy a nap mint nap beérkező több mint 20 000 nyomtatott kiadványnak csak alig felét tartja meg, azt is mérlegelnie kell, melyek azok a digitális információk, amelyeket a jövő nemzedékei számára meg kíván őrizni. A könyvtár szövetségi, egyetemi és vállalati partnereivel karöltve tovább folytatja munkálatait az adatmentés elvégzéséhez szükséges infrastruktúra kidolgozása, az adatkezelésre alkalmas hálózat kiépítése, valamint a megőrzésre szánt adatok kiválasztási elveit meghatározó testület kijelölése érdekében. Az ország digitális információinak katalogizálását és megóvását célzó teljes könyvtári program megvalósítása várhatóan öt évet vesz igénybe.

74 pályázó összesen 870 millió forintot nyert az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), valamint az oktatási tárca internetes tartalomfejlesztési pályázatán. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Magyar Bálint oktatási miniszter kihirdette az IHM és az OM "Az információs társadalom megvalósulását elősegítő innovatív technológiai megoldások kialakítására" kiírt pályázat eredményeit.Az IHM Információs Társadalom Stratégia Helyettes Államtitkársága és az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága a kutatás-fejlesztési pályázatot 2002 novemberében írta ki, melynek célja az információs társadalom megvalósulását elősegítő innovatív közösségi környezetek kialakításának támogatása volt. A kiírásra összesen 352 db projektjavaslat érkezett 5,7 milliárd forint értékben. A legtöbb pályamű cégektől, vállalkozásoktól érkezett, de nagy számban képviseltették magukat a felsőoktatási intézmények, valamint a különböző alapítványok is. Az óriási érdeklődésre és a pályaművek magas színvonalára való tekintettel az IHM által biztosított eredeti 400 millió forintos keretösszeget 870 millió forintra emelte a minisztérium. Ennek eredményeként végül 74 pályamű kaphatott támogatást. A nyertesek listája az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján - link - 2003. február 22-től elérhető.

Az internet egykor legismertebb és a legtöbb felhasználó által futtatott keresőportálja tulajdonost váltott - jelentette a BBC. Az új befektető a Google legyőzését tűzte ki célul.

-- A keresési rendszer hetékonysága és eredményessége alapvető kérdés a könyvtárak esetében. Nem egy információszolgáltató cég -- pl. Dialog -- veszi igénybe a nagy internetes keresők szolgálatait, félretéve nemegy, a bibliográfiai feltárás során könyvtárosok által megszokott adat- illetve keresőmezőt. Ugyanígy tesznek a találati halmaz megjelenítésekor: nem a könyvtári OPAC-ok, hanem a web-böngészők formátumaira hasonlítanak, megkímélve a használót a számára nem, vagy alig érdekes információk elolvasásától. A hazai WebKat szolgáltatás is ezt az elvet követi, megtartja ugyanakkor a hagyományos display-t is. A könyvtári katalógus ugyanis -- annak ellenére, hogy legtöbbször precízebb keresést tesz lehetővé -- a legtöbb használó számára negatív képzetet kelt, nehézkesebb és több előismeretet feltételez. (MG)

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára, Csepeli György szociológus a Petőfi Rádió Modem Idők című műsorának vendége volt, ahol elsősorban az e-tolerancia programról faggatták őt a műsor készítői, de a hallgatók az internetes tarifák problémaköréről is kérdezték őt. Az államtitkár természetesen ezekre is reflektált.

Az MDF-frakció egyeztetett álláspontja szerint, ha az IHM, vagy a környezetvédelmi minisztérium nem nyújtja be még ebben az évben az elektronikus hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényjavaslatot, akkor a Magyar Demokrata Fórum képviselő csoportja fogja megtenni. Az ügyben ma Pettkó András országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott.

A szórakoztatóipar egyik alappillére a zeneipar a kilencvenes évek látványos előretörése után az elmúlt két évben panaszoktól és perek visszhangjaitól hangos. A zenei kiadók elsőszámú terméke, a CD-k értékesítése folyamatosan csökken. Szerzőnk alábbi írásában arra keresi a választ, hogy a kiadók által megtett lépések a pozícióik megtartása érdekében valóban hatékonyak-e, és a kiélezett küzdelemben elégségesnek bizonyulnak-e.

-- A könyvtárak hangzó gyűjteménye jelenleg döntően LP, kazetta illetve CD formában testesül meg. E hordozók használata pedig jól kimutathatóan csökken. E hordozók hátránya az is, hogy helyhez kötöttek, azaz el kell ballagni értük a könyvtárba. A cikkben is bemutatott változások a könyvtárak vezetőit is arra ösztönzik, hogy gondolják át állománypolitikájukat, és fontolják meg a fizikai hordozókhoz kevésbé kötött hangzóanyag-szolgáltatás lehetőségét. (MG)

A műszaki tesztüzem után csütörtökön hivatalosan is elindult a Magyarország.hu nevet viselő közösségi szolgáltató portál.

Az amerikai hadsereg és a kormányzat szinte folyamatosan új megrendelésekkel árasztja el az adatok megfigyelésével és visszanyerésével foglalkozó szoftvervállatokat, egyrészt a 2001. szeptemberi események utáni helyzet, másrészt a várható fokozódó nemzetbiztonsági veszélyeztetettség miatt.

Videokamerákat szerelnek fel Bagdad központjában az utcákon, hogy éjjel-nappal információkat közvetítsenek az interneten az iraki főváros lakosságának mindennapos életéről. Az első kamerákat szerdán állították üzembe Bagdadban.

A folyamatosan megújuló Magyar Rádió és a project vezetője Sass István nemrégiben jelentette be a link címen elérhető rádiós portált, ami egyéves munka eredménye, és már most 20 ezer oldalnyi adat található meg rajta. De még közel sincs kész!