Nem igazán szoktunk biznisz-orientált céget ebben a rovatban ajánlani, de az A.T. Kearney menedzsment-konzultáns cég kiérdemli az olvasói figyelmet. Az 1926 óta működő szervezet a kilencvenes évek közepe óta foglalkozik kiemelten a technológia, azon belül is az információtechnológia szerepével.
A vállalat weboldalán számos kutatási eredmény olvasható. Néhány érdekesebb közülük:
- Digitális ugródeszka: a tudás és az információ digitalizálásának hatásai a vállalatok életére
- Innováció-menedzsment: hogyan lesznek a jó ötletekből megvalósult innovációk
- Az új mobil nézőpont: a mobil adatszolgáltatás és az internet
A jelentések egy része ingyen letölthető (PDF-ben). De érdemes alaposabban is körbenézni az oldalakon, több rész is tartogathat érdekességeket, például külön rovat működik a könyvrendelések kielégítésére.

Az uralkodó október 31-i aláírásával -- tíz hónapos parlamenti előkészület után -- megszületett a 2003. évi törvény a könyvtári köteles példányokról (Legal Deposit Libraries Act 2003). Ennek legfontosabb újítása -- a korábbi, 1911-eshez viszonyítva --, hogy kiterjed az elektronikus kiadványokra (a 'kézzel fogható' dokumentumok, mint a CD-ROM vagy DVD mellett az interneten elérhetőkre, például az elektronikus folyóiratokra, weboldalakra) is. (SP)

A 2002-2003-as pénzügyi évről szóló BL-beszámoló érdekesebb adatai: A monografikus kiadványok állománya hajszál híján eléri a 10 milliós nagyságrendet. Csaknem ennyi (8,2 millió) bélyeggel rendelkeznek, a szabványgyűjtemény megközelíti az 52 milliót. Közel 1300 olvasói hely várta a látogatókat. A raktár 651 km-es kapacitásából 599 km betelt (92%). A könyvtár honlapját több, mint 1,8 milliószor keresték fel (az előző évinél egyharmaddal többször), a letöltött oldalak száma pedig 18,4 millió (előző évben: 15,2 millió). A különféle bibliográfiai szolgáltatások csaknem 39 millió rekordot kínáltak, ebből a legnagyobbak: a tartalomjegyzék-szolgáltatás (20 millió), a könyvtár katalógusa (4,4 millió), a brit nemzeti bibliográfia (2,1 millió). A köteles példány szolgáltatása révén az év folyamán csaknem 300 ezer időszaki kiadványszám, 150 ezer újságszám, 101 ezer monografikus kiadvány érkezett be. Összesen 47 ezer különböző időszaki kiadvánnyal gyarapodott a könyvtár (jórészt a Dokumentumszolgáltató Központ). (SP)

Az üzleti vállalkozások kimondva-kimondatlanul kihasználják ügyfeleik írás- és olvasáskészségének szintjét. A szövegezés minőségével szegmentálhatják a piacot. Ki a képzettebb, ki a kevésbé képzett emberek pénzét kívánja megszerezni, szebben fogalmazva: terméket, szolgáltatást kínál. Lassítható a lemorzsolódás, ha magasabb szintű íráskészséget várunk el a kilépni szándékozó ügyfelektől. Ugyanígy megkönnyíthető a belépés a bürokrácia mérséklésével. Az olvasás nehezítése által még -- ha kétes módon is, de -- növelhető is az ügyféltábor. Az ezzel foglalkozó cikk a Matáv, a Magyar Könyvklub és egy céginformációs szolgáltató eseteit mutatja be. Általuk látható, hogy az olvasás- és íráskészség szintje az életminőséget komolyan meghatározó paraméter. A jelenleg elterjedt direkt olvasásra ösztönzés és nevelés iskolai és könyvtári gyakorlata távolról sem eredményes, így átgondolásra szorul. (MG)

Már nem gond az eszközhiány és a kapcsolat költsége, az internet elterjedésének legfőbb akadálya a potenciális felhasználók érdektelensége. Ebben egyetértettek az állam és a vállalkozások képviselői.
-- Mindenképpen hasznos, jó jel, ha már a politikusok is úgy látják, hogy a tartalom a fejlődés kulcsa. A könyvtárak felől a kérdés, hogy a tartalomszolgáltatás mekkora hányada származik a könyvtárak háza tájáról, illetve ez a hányad hogyan változik. További kérdés, hogy a piacon elérhető termékek minőségében -- silánytól kiválóig terjed a skála -- a könyvtári termékek milyen helyet foglalnak el, illetve ezek a termékek mennyire érik el a felhasználókat, mekkora az értékesítés volumene. Talán még nem veszett el minden. (MG)

A Google számos nagy kiadóval folytat tárgyalásokat egy olyan szolgáltatás megindításáról, melynek keretén belül a felhasználók a könyvek szövegében is képesek lennének futtatni a cég keresőjét. Bár részleteket nem közöltek, a lényeg nyilvánvalóan az lenne, hogy a keresendő kifejezésre szövegrészletek jelennének meg találati eredményként, így a cél a könyvek elektronikus feldolgozása, valamint az engedélyek megszerzése. A Google eddig 60 ezer kötetre kötött megállapodást, ám igyekeznie kell, ha nem akar kimaradni erről a bővülő piacról. Az Amazon.com a múlt héten indította meg "Search Inside the Book" ("keress a könyvben") nevű szolgáltatását, mely ugyanazt kínálja, amiről a Google most még csak tárgyal. Mivel az Amazon.com alapvetően kereskedelmi oldal, nem meglepő, hogy a sikeres keresés eredményeként megtalált könyvet rögtön meg is lehet rendelni az oldalról.

Jó üzlet az Amazonnak az új könyvkereső. A cég csupán egy hete vezette be az általa forgalmazott könyvek szövegében elérhető keresését, megelőzve ezzel a hasonló rendszerben gondolkodó Google-t, az új szolgáltatás azonnali sikernek bizonyult. A vállalat forgalma egy hét alatt 9 százalékkal nőtt azon könyvek körében, melyek szövegében keresést lehetett végezni az új rendszerrel. Az Amazon könyvkeresőjében jelenleg 190 kiadó 120 ezer könyve szerepel, ami mintegy 33 millió könyvoldalon teszi lehetővé a keresést.

A lakosság elöregedésével párhuzamosan egyre többen vehetik igénybe az otthoni ellátást, amelynek finanszírozásához az egészségbiztosító és a magánpénztárak is segítséget nyújtanak.
-- A könyvtárhasználók második legnagyobb csoportját jelentő idősek tábora növekszik, ami jó esetben a könyvtárak szolgáltatáspolitikájára, állományszerkezetére, szolgáltatásstruktúrájára is kihat. Ezért -- párhuzamosan a cikkben említett szolgáltatásokkal -- a könyvtár jó eséllyel kapcsolódhat be az időskorúaknak nyújtott egészségügyi, mentálhigiénés, rekreációs szolgáltatások információs szempontú támogatásába. Pl.: a betegellátóval való könyvkiszállítói együttműködés, új könyvlerakatok szociális otthonokban, időskorúaknak szolgáló speciális, könyvtáron belüli gyűjtemények stb. (MG)

A MITS-ben (Magyar Információs Társadalom Stratégia, 2003. 10. 29-i kormányelőterjesztésre készült anyag) négy helyen fordul elő a könyvtár kifejezés:
-- A kulturális örökség legyen elérhető új típusú hordozókon is; "erre egyelőre csak nem kielégítő volumenű civil -- (Magyar Elektronikus Könyvtár) és állami (Digitális Irodalmi Akadémia, Nemzeti Digitális Adattár) kezdeményezések léteznek." (I.3.4 pont, p. 28.)
-- Könyvtári, múzeumi, levéltári katalógusrendszerek teljessé tétele és összehangolása. (I.6., p. 38)
-- a Nemzeti Digitális Adattáron belül országos közös katalógus építése könyvtári, múzeumi és levéltári adatbázisokból. (II.2.3., p. 71.)
-- 2002. végéig meg kell teremteni a közintézmények, például múzeumok, könyvtárak internetes elérhetőségét. (III., p. 86)
-- Mint látható, gyakorlatilag egy kérdéskörben merül fel a könyvtár ügye, nevezetesen a kulturális örökség megőrzésében és reprezentálásában (ami egyébként szép és nemes feladat). Ám ez közvetetten arra is utal, hogy az összes többi tárgyalt témakörben a könyvtári szolgáltatások potenciálja nem merül fel a felelős döntéshozók körében. Az információs stratégiában -- a könyvtárakhoz laza fogalmi szálakkal kötődő EISZ kétszeri említésén kívül -- nem merül fel sem az oktatás(!), sem a közvetlenül kulturális területen kívüli vonatkozásban -- vö. szakkönyvtárak. A könyvtár az anyag szerint nem mérvadó tényező a gazdasági, közigazgatási, egészségügyi, környezetvédelmi, jogi stb. információ, tájékoztatás és a K+F területein; lassan kiépülnek az állami, könyvtárakat kikerülő csatornák. Felmerülhet az a kérdés is, hogy a könyvtárak az információs stratégiában tényleg csak ekkora helyre jogosultak, vagy csak a könyvtári "lobbi" képes ennyire. Vagy a könyvtárak nem képesek ennél többre? Vagy beérjük az egyre szűkülő "élettérrel"? (MG)

Bár létfontosságú, hogy a könyvtárak fenntartó egyetemük vagy vállalatuk portáljain jelen legyenek, célszerűbb, ha inkább portáloldalakat, csatornákat készítenek, nem pedig önálló könyvtári portálokat. Ha mégis van könyvtári portál, annak az intézmény egyetlen portáljának kell lennie. (...)
A portál egy vagy több lapból áll. A lap tetején ott vannak a navigációs gombok és itt olvashatók a hírek, üzenetek (a portál valamely használói célcsoportjának szóló üzenetek). A navigációt általában minden oldalhoz tartozó fülek segítik. Ezek sorrendje személyre szabható. Az egyes oldalak hasábokra oszthatók. Kisebb, ablakszerű területek a csatornák, amelyekben gyakran alkalmazásokból származó (vagy azok futtatásához szükséges) kisebb adatmennyiségek egy-egy "csomagja "(cameo) is található. A csatornákra, amelyeket célszerű funkciók szerint szervezni, és amelyek egyaránt származhatnak az intézményen belülről és külső forrásokból, előfizethetnek a használatukra jogosult felhasználók. A linkekkel óvatosan kell bánnunk, nehogy a portál weboldalakra mutató könyvjelzők nagy listájává váljon. Inkább cameo formájában érdemes olyan információkat megjeleníteni, mint például az időjárás, hiszen a felhasználót általában csak korlátozott mennyiségű, gyorsan áttekinthető információ érdekli, amelyre rá sem kell kattintania.

Érdemes végigtekinteni az 50 éves Tudományos és Műszaki Tájékoztatás folyóirat jelenlegi gyakorlatán. Megvizsgálni szerkesztési elveit, olvasói és szerzői gárdáját (mennyiségi és minőségi szempontból is). Ugyanis sok funkciója lehet egy szaklapnak: orientál, történelmet ír és tesz kutathatóvá, igyekszik a jövőt puhatolni, elgondolásokat karol fel vagy tart takaréklángon, sőt, kutatási irányokat mutat -- hívta fel a figyelmet a TMT jubileumi ünnepségén Papp István. Horváth Péter kifejtette, hogy az információtudomány két nagy klasztere az információanalízis ill. az információ-visszakeresés. Áttörés a szövegfeldolgozás terén várható. Az előadó -- Roska Tamás nyomán -- az információtudomány megnevezésére az infológia kifejezés bevezetését javasolta.
A "3 év 3 legjobb cikke" versenyben a győztes Horváth Péter, Ungváry Rudolf és Tószegi Zsuzsanna lett. (MG)

Keith Winstein és Joseph Mandel valószínűleg hamarosan a campus kedvenceivé válhatnak. Azt mondják, egy alternatív hozzáférési lehetőséget találtak ki pl. nagy zenei adatbázisokhoz, anélkül, hogy meggyűlne a bajuk a törvénnyel vagy a szórakoztatóiparral.