SzavazásÉrdemes-e a könyvtáépületbe nemkönyvtári funkciót bevonni?
KIT hírlevél évfolyamok2002
|
KIT hírlevél: 2002/13., 8. 28.• Tényleg kell a könyv a könyvtárba?• Elektronikus dokumentumok -- a legmunkaigényesebb dokumentumfajta; • Veszélyes orvosi tanácsok az internetről • Imázs, arculat és a többiek • Olvasószolgálati kommunikáció • Könyvtári és internet-hozzáférés a felsőoktatásban • Első cél: az elégedett munkatársak • Könyvtári árvízkár Csehországban • Szakkönyvtárak éves találkozója • Konferencia a könyvtárakról, civil társadalomról és a társadalmi fejlődésről • Ázsiai digitális könyvtárak - ötödször • ElPub 2002 - nemzetközi konferencia az elektronikus kiadványokról • EVA 2002 konferencia • WeDelMusic 2002 - zene a világhálón • Interaktivitás a digitális könyvtárakban • Új oldal a zenei információk keresésére
A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás, másold a linket a archive.org keresőjébe. Tényleg kell a könyv a könyvtárba?FELA The Chronicle of Higher Education cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy számos tengerentúli új könyvtárban fizikailag is háttérbe helyezik a nyomtatott dokumentumokat. Nagy különbség van azonban az információ és az ismeret, az ismeret és a megértés között. A képernyős formátum az információ letéteményese. Az emberek pedig az egyszerűbb utat választják a bonyolultabb helyett. Mindezek ellenére nem lenne érdemes az információhoz való hozzáférést és a tudásszerzést egymással szemben lévőnek beállítani. Talán az egyik idézett könyvtáros attitűdje a nyerő: "Harcolok azért, hogy az emberek megértsék a két típusú ismeret integrálásának fontosságát."
Régebbi hírforrás(ok): Do librarian really need books? : Controversial projects at some colleges move the printed word out of sight / Scott Carlson. In: The Chronicle of Higher Education (2002 July 12) Elektronikus dokumentumok -- a legmunkaigényesebb dokumentumfajta;FELA TMT ezévi, 8. számában Csató Edit és Koltay Klára tollából megjelent cikk taglalja e dokumentumtípus feltárásának "szépségeit". A cikk célja, hogy megoldja e tételek nyilvántartását, rendszerezését és hozzáférhetővé tételét. Ugyane szám következő cikke -- szerző: Murányi Lajos) az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos német tapasztalatokat tekinti át. A Deutsche Forschungsgemeinschaft ismertetett programjaiban magyar könyvtárak is részt vehetnek.
Régebbi hírforrás(ok): Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002/8. Veszélyes orvosi tanácsok az internetrőlFELEgyes rákos megbetegedésekkel foglalkozó egészségügyi weboldalak olyan alternatív kezelési módszereket ajánlanak a betegeknek, amelyek hatékonysága semmilyen szempontból nem bizonyított, áll egy napokban kiadott tanulmányban.
-- Az interneten megjelenő információ minősége meglehetősen hullámzó; vannak egészen hasznos illetve egészen használhatatlan, sőt, félrevezető források. A könyvtárosok által használt hagyományos adatbázisok előnye, hogy azok rekordjait, tételeit a legtöbb esetben az adott terület szakemberei már átfésülték. A nagyobb megbízhatósággal járó hátrányok is jelentkeznek azonban: az adatbázisok frissítése bizonyos esetekben elképesztően lassú. S mivel az adatbázis-készítőt is meg kell fizetni; nemritkán költséges is a hozzáférés. Jobb a helyzet az üzleti alapon működő szolgáltatók esetén; ahol a magasabb ár a megbízhatóság mellett egyben gyorsaságot is jelent. Pl.: a neves Medline ingyenesen hozzáférhető, de nem a legfrissebb adatokat tartalmazza. A "Medline in Process" viszont napi frissítéssel kínálja a "normál" Medline-ban még nem indexelt tételeket. Az adatbázis tehát folyamatosan csak a legfrissebb két hónap adatait kínálja -- 4300 mérvadó folyóirat alapján. A még igényesebb ügyfelek témafigyelést (alert) rendelhetnek, amely esetben kérésre a reggeli kávéval egyidőben küldik a kívánt, aznap megjelent tételeket -- emailen, faxon, vagy ahogy tetszik. (MG) Régebbi hírforrás(ok): link Imázs, arculat és a többiekFELA pr (ejtsd: péer) -- melynek célja a szervezet és külső, belső környezete közötti bizalom megteremtése és fenntartása -- alapvető kérdése, hogy a környezet hogyan lát bennünket. Kiindulási pont lehet az énképek vizsgálata. Mert van ugyebár maga a valóság magunkról -- gondoljunk akár saját magunkra, vagy könyvtárunkra, osztályunkra, szakmánkra. Ezt a valóságot szeretnénk ugyan minél jobban ismerni, de ennek határai vannak. A valóság általunk érzékelt képét hívjuk önimázsnak. Ennek minőségét önismeretünk szintje nagyban befolyásolja. Ennek gyenge ismerete, tudatos meg nem ismerése a projektek romba dőlésének legfőbb oka. A magunkról sugallni kívánt képet arculatnak nevezzük. A tudatos alakítás eszközei pl. az arculati elemek (logó, épület, honlap stb.). Jelentősebb ugyanakkor a nem tudatos alakítás hatása: az önkéntelen vagy nonverbális kommunikáció minősége, a szolgáltatás paraméterei stb. Ennek jelentős részben eredője az imázs (képmás), amely külső illetve belső környezetünkben alakul ki rólunk. Optimális esetben ezek a képek közel állnak egymáshoz. E gondolatsor ismét eszembe jutott akkor, mikor a Hadtörténeti Intézetben, a vándorgyűlés baráti találkozóján az egyik zenész a kevéssé sikerült tánctanítás után így legyintett kollégáinak: "ezek könyvtárosok; csak ülnek a gép előtt és azt verik" -- és ujjával imitálta a gépelést. E nem minden elemében negatív vélemény nyilván kiragadott. Kimondottan örültem ugyanakkor, hogy nem azt emelte ki, hogy a fogadásra invitált könyvtárosok közül számosan még a köszöntő előtt nekiestek a terített asztaloknak. Ugyanis, ez az önkéntelen "arculati elem" is a szakma imázsát formálta. (MG)
Régebbi hírforrás(ok): Mikulás Gábor Olvasószolgálati kommunikációFELRégen feltárt összefüggés, hogy az olvasó elégedettsége jobban függ a könyvtárosok kommunikációjától, mint az állomány jellemzőitől. Mégis, szinte általános, hogy az utóbbi felé több pénz és figyelem fordul. A Pest Megyei Könyvtár által most induló tréning az olvasószolgálati kommunikáció fejlesztését tűzi zászlajára. Elsősorban a neurolingvisztikai programozás (NLP) módszerére épít. Eszerint az emberek zöme egészséges, tehát azt kell vizsgálni, amitől jól működik, ami működik az emberi kapcsolatokban. Ezeket az eszközöket tudatosítva alkalmazhatjuk az általunk nehezen kezelhető vagy ismeretlen helyzetekben. A valóságot mindannyian szűrőkön keresztül érzékeljük, mert korlátokat emelnek elénk érzékszerveink, az a hitünk, hogy a valóságot érzékeljük, illúzió (a valóságnak csak az érzékszerveinkkel érzékelhető szűk tartományában mozgunk). Behatárol minket nyelvünk is. Eltérő módon alakítunk ki képeket magunkban, vannak uralkodó reprezentációs rendszereink. A tréning résztvevői megtanulják felismerni saját és egymás uralkodó reprezentációs rendszerét, valamint azt, hogy mások vezető reprezentációs rendszerének feltérképezése alkalmassá teszi az ember arra, hogy embertársaink viselkedését hatékonyan befolyásoljuk. Például hangoskodó, mobiltelefonozó olvasónk figyelmét halk és ingerült pisszenések helyett érdemes kezünk elegáns mozdulatával a csendet kérő táblácskára irányítani. Ezáltal ugyanis a jóembert átbillentjük uralkodó auditív rendszeréből a vizualitásba, ami által leginkább elhallgat. A tréninget hatékonyan tudják hasznosítani mind a vezetők, mind pedig az olvasószolgálatos kollégák. (Tamási Csilla közlésének felhasználásával)
Régebbi hírforrás(ok): Tamás Csilla Könyvtári és internet-hozzáférés a felsőoktatásbanFEL"Bár a legtöbb felsőoktatási intézmény arról számolt be, hogy néhány száz vagy ezer kötettel bővítette könyvtárát, a hallgatói létszám növekedése miatt általában csökkent a diákok esélye arra, hogy hozzájussanak a könyvekhez, folyóiratokhoz. A PPKE jogi karának ugyan például 15 ezer kötettel növekedett a könyvtára, de míg korábban 24 hallgató osztozott egy olvasótermi férőhelyen, legutóbb már 70. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 69-ről 91- re nőtt az egy olvasótermi helyen osztozni kényszerülő diákok száma. Enyhült viszont a zsúfoltság a Debreceni Egyetem közgazdaság- tudományi karán, ahol - szemben a korábbi 16-tal - már csak tíz diák jut egy olvasótermi helyre. Ennél is látványosabb a javulás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol 42-ről 5-re csökkent a "zsúfoltsági mutató", ami országos rekordnak számít.
Az informatikai helyzet javítására a jelek szerint még a szűkös anyagi lehetőségek mellett is megpróbáltak többletpénzt kiszorítani az egyetemek, főiskolák: az adatok összességében romlást mutatnak ugyan, de korántsem akkorát, mint más területeken. A PTE bölcsészettudományi karán tavalyelőtt 76 hallgatóra jutott egy számítógép, tavaly már csak 50-re. Javult a helyzet az SE általános orvostudományi karán is, ahol régebben 90-en osztoztak egy-egy számítógépen, legutóbb viszont már "csak" 70-en. Az egyetemi szintű orvosképzésben ugyanakkor a PTE-n mindössze 42 diákra jut egy számítógép, miközben ugyanitt az egészségügyi főiskolai karon már minden ötödikre. A gödöllői Szent István Egyetem gépészmérnöki karának vezetői korábban arról számoltak be, hogy nincs egyetlen internetre kapcsolt gépük sem, ma viszont már 65 egyetemi munkaállomásról és valamennyi kollégiumi szobából rá lehet csatlakozni a világhálóra. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola diákjai - szemben a korábbi 80-nal - ma 420 gépről kapcsolódhatnak a netre. Ennél több, internetezésre is használható gépe csak a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának van (475 darab). Ezzel szemben mindössze két internetre csatlakozó masina működik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Itt egyébként 137 diákra jut egy gép, ami alacsony mutató ugyan, de a képzés jellege miatt talán még "elmegy". Az viszont már aligha, hogy az SZTE bölcsészkarán 154, a jogi karon pedig egyenesen 175 diákra jut egy-egy számítógép. Romlott a pázmányos jogászok ellátottsága is: mivel az új hallgatók felvételét itt sem követte megfelelő ütemű informatikai fejlesztés, a korábbi 1:21 számítógép-diák arány 1:90-re romlott. A legjobb informatikai helyzetben lévő karokon - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) természettudományi karán, a Miskolci Egyetem (ME) anyag- és kohómérnöki karán, a Nemzetközi Üzleti Főiskolán, a NYME geoinformatikai főiskolai karán - két-három diák használ egy számítógépet. A főprofilban informatikával foglalkozó BMF Neumann János Főiskolai Karán viszont csak 1:5 az arány." Régebbi hírforrás(ok): Heti Világgazdaság, 2002. augusztus 21. Felsőoktatási intézmények összehasonlítása -- Képzőképesség Első cél: az elégedett munkatársakFEL-- Ugyanis csak általuk érhető el az ügyfelek elégedettsége -- hangsúlyozza a tengerentúlon egyre menőbb Southwest Airlines elnöke. Nyilatkozata mögött az áll, hogy a vállalat egyaránt népszerű az utasok és a munkavállalók között. A cikk a szervezeti stratégia és a munkatársak céljait összhangba hozó ún. akkomodációs (alkalmazkodási) vezetési modell jótékony -- és jelentős versenyelőnyt hozó -- hatásait ecseteli.
Régebbi hírforrás(ok): Diadalmas diszkont repülők / Ambrus András. In: BOSS (2002 július-augusztus p. 84-86) Könyvtári árvízkár CsehországbanFELTöbb, mint félmillió könyv, sok ezer levéltári irat - köztük néhány rendkívül értékes és egyedi darab is - sérült meg az elmúlt napok árvizeiben Csehországban - közölte a hét végén a cseh nemzeti könyvtár. - Megpróbáljuk felmérni a károkat, és segítséget keresünk itthon és külföldön egyaránt -- nyilatkozta Vít Richter, a nemzeti könyvtár igazgató-helyettese.
Régebbi hírforrás(ok): link 2002. augusztus 18. MTI-közlés Szakkönyvtárak éves találkozójaFELA Szakkönyvtárak Társasága 2002. október 15. és 18. között tartja éves gyűlését Washingtonban (D.C., USA). (KultúrPont)
Régebbi hírforrás(ok): Association of Research Libraries, link Konferencia a könyvtárakról, civil társadalomról és a társadalmi fejlődésrőlFEL2002. november 14. és 16. között rendezik Szófiában (Bulgária) a könyvtárakról, civil társadalomról és a társadalmi fejlôdésrôl szóló negyedik nemzetközi konferenciát. Néhány téma ízelítôül: könyvtárak a digitalizáció korában, akadályok a tudás megszerzésének útjában, nemzetközi együttműködés a könyvtárak között, könyvtár és társadalmi integráció. (KultúrPont)
Régebbi hírforrás(ok): link Ázsiai digitális könyvtárak - ötödszörFELSzingapúrban rendezik 2002. december 11. és 14. között az ázsiai digitális könyvtárakkal foglalkozó ötödik nemzetközi konferenciát. (KultúrPont)
Régebbi hírforrás(ok): link ElPub 2002 - nemzetközi konferencia az elektronikus kiadványokrólFELKarlovy Vary (Csehország) lesz a helyszíne 2002. november 6. és 9. között az elektronikus kiadványokról szóló 6. nemzetközi konferenciának. (KultúrPont)
Régebbi hírforrás(ok): link EVA 2002 konferenciaFEL2002. december 2. és 7. között tartják az EVA 2002 elnevezésű konferenciát Moszkvában, melynek mottója: "Információ mindenkinek:a kultúra és az információs társadalom technológiái". (KultúrPont)
Hírforrás:
2002. augusztus 28. • Továbbküldöm a hírt Link e hírhez: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=eva_2002_konferencia
Régebbi hírforrás(ok): link WeDelMusic 2002 - zene a világhálónFELA zene weben történô terjesztésérôl és az új technológiák felhasználásáról a zenekiadásban tartanak konferenciát immár második alkalommal Darmstadtban (Németország) 2002. december 9. és 11. között. (KultúrPont)
Régebbi hírforrás(ok): link Interaktivitás a digitális könyvtárakbanFELA Journal of Digital Information (JoDI), a Brit Számítógépes Társaság és az Oxford University Press közös ingyenes elektronikus újsága a digitális könyvtárak és az interaktivitás kapcsolatával foglalkozó különszámot jelentetett meg. (el.pub 201)
Régebbi hírforrás(ok): link Új oldal a zenei információk kereséséreFELA music-ir.org internetes oldal célja, hogy a zenei információk visszakeresésének jól szervezett eszköze legyen. Bibliográfiát, linkgyűjteményt, levelezôlistát ajánl az érdeklôdôknek. (el.pub 204)
Régebbi hírforrás(ok): link |
FeliratkozásA heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását. A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel. KIT - hírcsokrok
Néhány tematikus gyűjtemény a lapból
HírlevélrőlA hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest). A KIT tulajdonosa: GM Info Consulting Kft. |
impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról |