Természetesen ki van téve a könyvtár bejáratára, hogy zárva tartanak, végén az évtizedekkel előtti stílusú sablonszöveggel: ekkor és ekkor "várjuk ismét kedves olvasóinkat." A felirat A4-es, hol A3-as papíron, a bejárat mellett található, fehér alapon, fekete betűkkel (akár vastaggal szedve, netán még alá is húzva). S persze a sajtóban is olvasható a hír. A tájékoztatás tehát kipipálva. Az olvasó viszont jellemzően rutinból közlekedik, így nem veszi észre a számára nem feltűnő kiírást, s csak akkor szembesül a kellemetlen helyzettel, amikor nem tud már az épületen belül beljebb menni, vagy amikor szóban figyelmeztetik a könyvtárosok. Az pedig már kellemetlen szájízt hagy benne. - De hát ő a béna - mondhatjuk -; miért nem olvasta el azt, amit kiírtunk?!
A használó tehát kelletlenül kifordul a könyvtárból, nem reklamál, csak tompa rossz érzés marad benne a könyvtárral szemben. Amely pedig - úgymond - "mindent" megtett a "kedves olvasóért". - Csak a használónak megfelelő tájékoztatás szintjét nem biztosította, s önként járult hozzá a használók lassú, de kitartó lemorzsolódásához. (MG)

Szerinted mire jó a vándorgyűlés? - tesszük fel a hasonló kérdést 2011 óta. A 2018-as, nem reprezentatív adatok:
2 - A szakmai kiállítás és a kiállítók megtekintésére
3 - Csak pofavizit az egész, inkább a várost nézem meg
10 - Nem járok, számomra nincs ott semmi érdekes
28 - Sörözés, beszélgetés kollégákkal, néhány szakmai program
24 - Szakmai tapasztalatok szerzése.
A felmért évek válaszai itt link láthatók diagramon. Nagyon óvatosan talán az mondható, hogy a közösségi élet fontosabbá, a szakmai valamivel kevésbé fontossá válik. De a pontos képhez hitelesebb lenne reprezentatívabb, ugyanakkor független (pl. nem MKE által végzett) felmérés készítése.
Egyik olvasónk észrevétele: "Szerintem lehetett volna több opció vagy lehetőség több választ bejelölni mert legalábbis számomra több mindenért volt jó." - Válaszunk: Jogos. Ez a felmérés sokéves, és az összehasonlíthatóság megkívánja az azonos válaszlehetőséget. Ehhez hasonlóan azt is fel szokták vetni, hogy kérdéseink negatívan sugallóak. Ezt sem zárhatjuk ki. Válaszunk erre is a fenti, de szívesen készítünk másik kérdéssort is. Várjuk a konkrét javaslatokat :-) (MG)

A munkaerő-hiány pillanatokon belül eléri, sót, egyes helyeken mér el is érte - a könyvtárakat. A könyvtáros munkaerő-piacot több, egymással ellenkező jelű hatás befolyásolja. Nem teljes lista erről:
- Demográfia
1. Szaporodó nyugdíjazás.
2. Az utóbbi évtizedekben visszavett képzési kapacitás.
3. A könyvtárosképzés és továbbképzés minősége esetleges: túl lazán kötődik a tényleges munkaerő-igényekhez.
4. Nagyon kicsi az átjárás más szakmákba, más szakmákból. A könyvtáros tudás / attitűd a hazai gyakorlatban alig konvertálható könyvtáron kívüli munkavégzésre, ezért kicsi az elvándorlás.
- Munkaügy, HR
5. Fejletlen munkaerő-kiválasztási gyakorlat.
6. Nehézkes az elbocsátás.
7. Ritka a személyes vagy könyvtári szintű tudásmenedzsment.
8. A könyvtári vezetők ritkás vezetői ismeretekhez jutnak hozzá.
- Szervezés
9 A méretgazdaságosság miatt egyre kevesebb könyvtárosra van szükség.
10. A rendszerben párhuzamosan végzett munkák jelentős munkaerő-tartalékot jelentenek.
11. Lassan terjednek a munkaerővel takarékoskodó, hatékonyabb rendszerek - leginkább a gazdaságban.
- Munkakultúra
12. A könyvtárosok kitöltik a rendelkezésükre álló munkaidőt, bármekkora is az.
13. Ritka a teljesítménymérés és -értékelés, a meglévő adatok sokszor megbízhatatlanok.
14. A munkaerő leterheltsége egyenetlen, ugyanakkor az érintettek egymásra mutogatnak.
15. A jellemzően befelé forduló könyvtáros attitűd kevésbé alkalmas látványos tevékenységekre.
- Külső körülmények
16. Bizonytalanok vagyunk, a kormányzat a jelenlegi könyvtáros munkaerő-kapacitásban gondolkodik-e (ha egyáltalán).
17. A társadalomban nagy a ki nem mondott igény az információs-szocializációs feladatok ellátására, a könyvtárak lassan lépnek e területre.
18. A könyvtáros-imázs része a pontos, megbízható, lassú munkavégzés.
A felsorolt, egymással ellentétes irányú jelenségek nem adnak választ a címben feltett kérdésre, ugyanakkor áttekintésük és megvitatásuk közelebbre vihet a válasz megtalálásához. (MG)

A KSH Könyvtár link 2009 óta jelen van a közösségi médiában. A legszélesebb kört a Facebookon érjük el, ahol 3300 kedvelőnkkel a legnépszerűbb hazai könyvtári oldalak közé tartozunk, de aktívak vagyunk az Instagramon, a Moly.hu-n, a Twitteren és a YouTube-on is. A nagyobb kampányokat az eseménynaptárunkhoz igazítva, tervszerűen visszük végig, de a spontán ötleteknek is teret engedünk. Sokszor ezek bizonyulnak a legsikeresebbnek; a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-arany másnapján rögzített jeges könyvajánló-fotósorozatunk több ezer felhasználóhoz jutott el. A saját készítésű tartalmakat (videókat, hangfelvételeket, fotókat, infografikákat) előnyben részesítjük az átvételekkel, újrahasznosított anyagokkal szemben. A kreatív folyamat minden esetben házon belül zajlik, de a kivitelezést is igyekszünk önerőből megoldani. A kreatív csapat összetétele a tartalom jellegének megfelelően alakul, de állandó tagja a könyvtár főigazgatója, kulturális menedzsere és grafikusa.
Legutóbbi sorozatunk, a Villámvándor fiatal kollégákat szólaltatott meg a keszthelyi vándorgyűlésen. Az év fiatal könyvtárosait pályamunkáikról, a további megszólalókat a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalataikról, elképzeléseikről kérdeztük, hangot adva az újabb könyvtárosnemzedéknek, és ügyelve arra, hogy interjúalanyaink köre a könyvtári terület minél szélesebb spektrumát lefedje. Egy-egy interjút két fős helyszíni ministáb vett fel magántulajdonú eszközökkel (okostelefonnal, szelfibottal és szélfogóval ellátott mikrofonnal). A logótervezés és a feliratozás a könyvtárban zajlott, vágni pedig csak az utolsó, hosszabb interjút kellett.
A hét interjú július 16-áig összesen 19 000 embert ért el, az össznézettség (azaz a kattintottság) ennek egyharmada, 6300. Az év fiatal könyvtárosával, Szüts Etelével készült interjút közel kétezren, a különdíjat elnyert Jeneiné Ecseri Mariannával folytatott beszélgetést több mint ezren nézték meg.
Ez a fajta visszajelzési-híradási mód eddig hiányzott a szakmai rendezvényekről, de a nézettségi-megosztási adatok és a más csatornákon érkezett visszajelzések alapján nemcsak a szakma képviselőit, hanem a felhasználók szélesebb körét is elérhetjük. A Szakkönyvtári seregszemlén és a vándorgyűlésen készített videóinkat a jövőben újabbak követik majd. (Rózsa Dávid)
Képek a szolgáltatásról: link
Példák a videókra: Villámvándor Csobán Lászlóval link ; Villámvándor Szabó Noémivel link ; Villámvándor Jeneiné Ecseri Mariann-nal link ; Villámvándor Buzai Csabával link

A vándorgyűlés témája volt: Értékeink a jövőt formálják link
- A kérdés persze, hogy milyenek azok az értékek; melyek visznek előbbre és melyek rontják helyzetünket. Nos ezért érdemes áttekinteni a prediktív versenyképességi kulturális orientációkat - pl. a GLOBE-kutatás módszertana szerint. Ezek jelen állapota kihat a jövőbeni sikerességre - szabad társadalmakban. Így megtudható, hogy
1. a merev hatalmi rendszerek (nagy hatalmi távolság) csökkentik a versenyképességet, a lapos szervezeti hierarchia segíti azt
2. a saját teljesítmények bűvkörében élés (csoportkollektivizmus) ront a jövőbeni versenyképességen, míg a sajátunkétól eltérő gondolkodás, idegen emberek és szempontok megismerése segít
3. a javak egyenlőbb elosztására törekvés (intézményi kollektivizmus) segít, a nagy különbségek növelése rontanak
4. a teljesítmények elismerése (teljesítményorientáció), pl. egyértelmű teljesítménymérés segít, hiánya viszont ront
5. a tudatos tervezés (jövőorientáció) - pl. érvényes stratégia - segít, annak hiánya visszavet
6. a kiszámíthatatlan jövő kutatása és a felkészülés (bizonytalanságkerülés) erőfeszítései növelik a jövőbeni versenyképességet, míg a jelenre, illetve múltra figyelés viszont csökkentik.
Ha tehát jövőnket versenyképesnek szeretnénk látni, akkor nem elég értékekről általában szólni. Érdemes előbbre vivő kulturális hagyományainkat művelni, a rontókról viszont tudatosan megszabadulni. Egyéni, szervezeti és országos szinten egyaránt. (MG)

Saját infografikai eszközt indított az Ohioi Állami Könyvtár Libraries by the Numbers (LBTN) link néven. A webalapú adatvizualizációs eszközzel az ohiói könyvtárak saját maguknak készíthetnek infografikát teljesítményükről, de akár mi is lekérhetjük azokat. A rendszer nyílt forrású, úgyhogy más államok (esetleg országok) is elkészíthetik ez alapján a saját rendszerüket. A projektmenedzser reméli, hogy más régiók is használni kezdik, továbbfejlesztik még az eszközt.
Az LBTN oldalról az adatokat a könyvtár nevének begépelésével, az évszám kiválasztásával és a témakör megadásával lehet lekérni. Téma lehet többek közt könyvtári áttekintés, kölcsönzési adatok, technológia, felnőtt és gyerek szolgáltatások. Egy tetszőleges könyvtár programjainak lekérésével például látható hány eseményt szerveztek összesen, mennyi gyerek, fiatal és felnőtt vett részt rajtuk.
Korábban az állami könyvtár egyesével állította össze, kérésre az információkat. Ehelyett szerettek volna egy könnyen használható, könyvtárra szabható megoldást. A készülő eszközt 53 igazgatóval tesztelték előzetesen és beépítették további észrevételeiket. A visszajelzések szerint az elgondolás jól működik. Az infografikákat a könyvtárak betehetik a hírlevélbe, a weboldalra vagy nyomtatás után kiragaszthatják a könyvtárban. Tehát olyan eszköz készült, amihez nem kell marketingosztály, mégis egy személyre szabott anyag. Ettől függetlenül a könyvtárak továbbra is fordulhatnak speciálisabb információkért az állami könyvtárhoz. (ref.: Habók Lilla)

A hazai könyvtárügy tapasztalata, hogy ha nem is olyan drasztikusan, mint a korábbi évtizedben, de folyamatosan vesztjük el használóinkat. S bár a szektor alulfinanszírozott, nem látszik, hogy a trenden bármilyen erőfeszítés is változna. Sikerjelentések persze vannak, de azokon ma már egy iskolás is könnyedén átlát. (MG)
John Doerr a célok önbeteljesítő és lelkesítő erejével kapcsolatban Andy Grove-t, legendás Intel-igazgató filozófiáját idézi, link aki a célok és a kulcsfontosságú eredmények elvét (Objectives and Key Results - OKRs) alkalmazta a tervezési folyamatra szervezetek, csoportok és egyének szintjén egyaránt. A cél az, amit el akarunk érni. A kulcsfontosságú eredmények [más megfogalmazásban: teljesítménymutatók MG] adják meg hozzá az elérés hogyanját.
Célok és kulcsfontosságú eredmények - mit és hogyan.
Ám sokunk nem jól csinálja ezt, vagy mégtöbben nem is határoznak meg célokat. Sok cég megteszi, ám nincs érzékük ahhoz, hogy a célokkal és a kulcsfontosságú eredményekkel lelkesítsék is csapatukat.
Mindannyian szeretnénk eredményeket elérni. A jó célok
- jelentősek
- cselekvésre ösztönöznek és
- inspirálóak, amellett, hogy
- orvosságot jelentenek a kusza gondolkodással szemben.
A hogyanok - az OKR-ek - követik ki a cél elérésének útját. A jó eredmények jól meghatározhatóak (specifikusak) és időhöz kötöttek. Mérhetőek és egyértelműek.
A Google-nél gyakorlat a célok és a teljesítménymutatók leírása. Értékelik és mindenki számára nyilvánossá teszik őket. És ezeket nem csak a jutalmazáshoz használják. hanem hogy biztosítsák a kollektív elkötelezettséget a közös célok eléréséért. (ref.: MG)

Ha a könyvtári szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevők nem tükrözik a potenciális használói közösség demográfiáját (nem, foglalkozás, életkor, lakhely stb.), akkor torz szolgáltatásról beszélhetünk. A 15-74 éves foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerint, 1000 fő, 2017 c. ábra link segít az arányok meghatározásában.

Az ismerős feladatok (adatállományok metaadatainak ellenőrzése és az adat-referensz interjú) mellett az adatkönyvtárosok a kutatók tevékenységét közvetlenebb módon is segíthetik az
- adatok elemzésével és
- adatvizualizációval (az adatok vizuális megjelenítésével). Számításba jöhet még a
- szöveg- és adatbányászat is, amelynek kapcsán főként a licencek, a felhasználóképzés és az újonnan keletkező (derivált) adatok kurátori gondozása területén játszhat szerepet a könyvtár. Emellett
- bibliometriai és alternatív metrikák (altmetrics) alapján történő számítások népszerűsítéséről is szó lehet, de ezeket el is végezhetik az adatkönyvtárosok.
A kutatást finanszírozó szervezetek gyakran előírják, hogy-egy-egy kutatáshoz készüljön
- adatkezelési terv.
Amikor a könyvtárosok segítenek ezek megírásában, hasonló készségekre van szükségük, mint amikor tanáccsal szolgálnak a felhasználóknak. Ehhez azonban ismerniük kell a finanszírozók előírásait és a helyi adatkezelési folyamatokat. Mivel az adatkönyvtárosok szolgáltatás-orientált szakma képviselői, természetes, hogy információkat gyűjtenek arról, hogy a kutatóknak milyen könyvtári támogatásra van szüksége és igénye. (Koltay Tibor)

Az Amazon könyváruház-lánc üzlethelyiségei helyettesíthetik a helyi közkönyvtárakat, jelentős összeget takarítva meg az adófizetők számára. S eközben még növelik is állományuk értékét - írta meg Panos Mourdoukoutas professzor az amerikai Forbes magazinban. Igaz ugyan, hogy a könyvtárak időközben elkezdtek harmadik helyként szolgálni - folytatja -, felvállalva a könyvek kölcsönzésén kívül sok más tevékenységet, ám az emberek egyre nagyobb hányada pl. a Starbuck hűségkártyájára cseréli olvasójegyét.
A cikk heves visszhangot váltott ki nem csak a lap olvasói körében, hanem pl. a magyar Könyvtárosok Facebook-csoportban is link . Érvek voltak pl., hogy a nyilatkozó nem ismeri a könyvtárak lényegét, vagy hogy a rászorultabban számára nem alternatíva a Starbucks, illetve hogy egy vélemény elfojtása helyett a vélemény kialakulásának megakadályozására, vagy annak megváltoztatására érdemes koncentrálni - a szolgáltatáson keresztüli imázsfejlesztéssel.
Az azóta törölt cikkre a Gauradian pl. azzal reagált, hogy sok könyvtár a ráfordításainak négyszeresét is kitermeli. A diskurzus szintje újabb tünete annak, hogy a felek még nem ismerték meg egymás érveit, szempontrendszerét - Magyarországon sem. (összeáll: MG)
- Helyi Könyvtárak alkonya? link (Új Szó)
- A Forbes cikk a könyvtárak iránti lelkesedést váltott ki link (Library Journal)

A New York-i Yorkwille Libraryban is tartott mesedélutánt a meleg érzékenyító Drag Queen Story Hour link szolgáltatás. A Neither (kb.: egyik sem) c könyvből mesélve segítik a kisgyerekeket, hogy a számukra néhány éven belül megtörténő identitásválasztás során merjék felvállalni saját nemi identitásukat, bármilyen is legyen az, továbbá ne idegenkedjenek a tőlük eltérő nemiségű társaiktól. (ref.: MG)

Diskurzus kerekedett múlt lapszámunk cikkéből a Facebook Könyvtáros csoportjában: link . Illetve magánüzeneteket is kaptunk. Pl.:
- Szerintem már a képzésben is a nők dominálnak. A könyvtáros képzés és a munkakör jobb és hatékonyabb kommunikációnkéval kellene kezdeni. Ehhez persze nagy hangsúlyt kellene fektetni a technológiaalapú okoztatásra, hogy már pályaválasztásnál vonzóbb legyen a szakma a fiúknak is.
- Addig, amíg 180 ezret kap egy könyvtáros, a magyarországi hagyományos családfenntartó férfi modellnek nem fog beleférni ez a szakma.

A nők jobban keresik az élményeket, míg a férfiak inkább passzív kikapcsolódással töltődnek fel nyaraláskor. A Groupama Biztosító legfrissebb kutatása szerint a nők és a férfiak elképzelése a pihenésről vagy a nyaralás alatti időtöltésről több szempontból is eltér, melyre érdemes akár előre felkészülni.
A kutatás rámutatott arra is, hogy nyaralás alatt a nők kíváncsisága, nyitottsága is nagyobb, mint férfi társaiké; a helyi nevezetességek, a kultúra és a gasztronómia iránt is jobban érdeklődnek. A férfiak csekélyebb mértékben kívánnak részt venni különböző programokon, míg a nőkhöz képest rájuk jellemzőbb, hogy pihenni szeretnének. Harmaduk (33%) szívesen tölti napközben a szálláson az idejét, és nem bánja, ha emiatt kevesebb élménnyel megy haza. A nők csupán 24 százaléka vélekedik hasonlóan.
Olvasási szokásokban is eltérnek a szokások, a nők sokkal vonzóbb elfoglaltságnak tartják.
Egy belföldi utazáson 51 százalékuk vesz kezébe olvasnivalót, a férfiaknál ez az arány 40 százalék. Még szembetűnőbb az eltérés a külföldi nyaralások alkalmával. Utóbbi esetében a férfiak mindössze 29 százalék állította, hogy olvasna szabadsága alatt, és bár a határt átlépve a nőknél is csökken az olvasási kedv, 47 százalékuk még mindig szívesen hódol ennek a szenvedélyének.

A nagy nemzetközi könyvpiacokon közel félmilliárd nyomtatott könyvet vásároltak 2017-ben, az ismeretterjesztő könyvek globálisan maguk mögé utasítják az irodalmi műveket, ugyanakkor erős a gyermekirodalom is.
Nincs ok panaszra a Gutenberg-galaxisban: 2017-ben az Egyesült Királyságban a teljes lakosság kétharmada vásárolt könyvet, legtöbben saját maguk számára. A nyomtatott kiadványok toronymagasan a legnépszerűbb könyvformátumnak számítanak: tízből hatan hetente mélyednek el valamilyen irodalmi vagy non-fiction szövegben. Naponta a lakosság harmada olvas. Alternatív könyvet, például e-könyvet tízből hárman olvasnak heti rendszerességgel, de jönnek föl a különféle hangoskönyvek is, amelyekkel minden hetedik brit szórakoztatja magát hetente.
A puha- és keményfedeles könyvek fedik le a teljes könyvpiac kétharmadát, az e-könyvek részesedése 24 százalék. 2017-ben 85 millió e-könyvet vásároltak Angliában, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban, közel 350 millió font értékben. Az e-könyv olvasótábora naponta hallgat vagy olvas különféle tartalmakat, és leginkább a nők szeretik a formátumot.
Ha már e-könyv: a klasszikus e-book olvasók mellé felkéredzkedett a tablet és okostelefon is, különösen a fiatalabb fogyasztók körében: tableten olvas a 25-44-es korosztály közel fele. A hatvan év fölöttiek maradnak az e-olvasónál, a megvásárolt e-könyvek háromnegyedét ezen olvassák.

Kerkrade 45 ezer fős kisváros Hollandiában (Limburg tartomány). A település központjában állt egy régi bevásárlóközpont és egy színház, nagy, de javarészt üres terekkel. A helyükre a híres építész-tervező, Aatvos, egy új könyvtárat-kulturális központot link álmodott, amely a helyi önkormányzat és számos partner összefogásában meg is valósult, s igazi közösségi hely, hub lett belőle. Ezt mutatja be a megosztott írás. Lehet gyönyörködni! (via Librarian day by Day, Facebook)

2017-ben 11 857 könyv jelent meg Magyarországon, amely 3,5 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban - olvasható a KSH Magyarország, 2017. című statisztikai kiadványban. Ez az adat részben meglepetés, hisz annak ellenére, hogy a rendszerváltástól kezdve szinte folyamatosan csökkent vagy stagnált a kiadott könyvek száma Magyarországon, az elmúlt évet megelőző három évben növekedést figyelhettünk meg. 2016-ban például a 2015-ös bázishoz képest 11 százalékkal több könyvet adtak ki hazánkban. Ez a hároméves növekedési trend szakadt tavaly meg.
Sem példányszámban, sem pedig az árak szempontjából nem volt jó éve a magyar könyves piacnak. A 26,2 millió kiadott kötet 16 százalékos csökkenést jelent 2016-hoz képest, a könyvek átlagára pedig már ötödik éve csökken folyamatosan, 2017-ben 11 százalékos volt a mérséklődés.
A címek száma a tudományos és az ismeretterjesztő könyvek esetében csökkent legnagyobb mértékben (40, illetve 21 százalékkal). A példányszámok a tankönyvek esetében estek vissza a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal - írja a KSH kiadványa.
Mindemellett a szépirodalmi művek címszáma 2,5 százalékkal haladta meg a 2016-ban megfigyelt értéket, 70 százalékuk regény vagy elbeszélés volt. Példányszámban viszont ebben a körben is csökkenést figyelhettünk meg, 2 százalékosat.

Több ponton is megújult a József Attila Könyvtár link homlokzata a közelmúltban. A látványos változás előnyére vált.
A József Attila Könyvtár igazgatóját, Tóth Évát zavarta, hogy az intézmény "arca", amivel először találkozik a látogató, koszos, szemetes, össze van firkálva. Sokat gondolkodott rajta, mit lehetne kezdeni vele. Elsőként a kerékpártároló került sorra, ami már nem tudta a funkcióját betölteni a körülmények miatt. A beugró elé rács került, így már a könyvtárlátogatók biztonságban tudhatják a kerékpárjaikat, de még a kisgyermekes anyukák is hasznát vehetik, lesz hová tenni a babakocsit, hiszen a ruhatárosnál fellelhető a rács kulcsa. A kerékpáros közösségekben már terjed is a híre. A másik kiemelt feladat a sárga kerámiaburkolatú homlokzat volt. Az első ötlet az volt, hogy a könyvtári tevékenységgel kapcsolatos festmény kerüljön oda. Leültek egyeztetni Szabó Imrével, a város főépítészével, akinek a szakmai véleménye az volt, hogy a sárga kerámia hozzátartozik az épülethez, valamilyen formában meg kellene tartani.

Nyílt hozzáférésre akarnak átállni s elutasítják az Elsevier előfizetéses üzleti modelljét ami szerintük 40 százalékos profitrátával, folyamatosan emelkedő díjakkal dolgozik miközben a tudományos közösség szinte semmi hozzáadott értékhez nem jut ebben a for profit üzleti modellben sőt szinte csak a hátrányait érzi annak. A Bibsam konzorcium döntése az összes egyetemi rektor támogatásával született meg. (via Németh Márton, Facebook)

Csongrádon a Csemegi Károly Könyvtárban link 20 darab biciklit lehet kölcsönözni. Ha valaki csak néhány órára bérelné ki a bringát, akkor ez óránként 250 forintjába kerül, egy teljes napra pedig 1000 forint. A biciklikölcsönzés évről évre egyre népszerűbb, viszik táborozók, családok, csoportok. A kerékpár mellé láthatósági mellényt és zárat is ad a könyvtár. A bérlők a tapasztalat szerint jó állapotban viszik vissza a kétkerekűeket. A Csongrádi Gyógyfürdő és Uszodában további hét biciklit lehet még kibérelni. A fürdőben 2 órára 400, 6 órára 800, 24 órára 1200 forint a kölcsönzés. Személyi igazolvány és lakcímkártya kell hozzá.

A KELLO-nál, az ő netes felületén kell a tankönyvrendelést elvégezni, és a cég szállítja ki osztja el a tankönyveket - ez a feladat korábban meghaladta a képességeit, több ilyen botrány is történt iskolakezdéskor: heteket késtek a tankönyvek az iskolából.
Egy 15 milliárdos piacról van-volt szó, a NER logikája szerint ezt mindenképpen megbízható kezekbe kellett tenni. Új, nagy példányszámú tankönyv fejlesztését az Emmi engedhetné, de ilyet már évek óta nem hirdetett meg.
A KELLO-nál, az ő netes felületén kell a tankönyvrendelést elvégezni, és a cég szállítja ki osztja el a tankönyveket - ez a feladat korábban meghaladta a képességeit, több ilyen botrány is történt iskolakezdéskor: heteket késtek a tankönyvek az iskolából.
Mindeközben az állam nemcsak szabályozó, de kiadó is a piacon, ami persze egy rendes piaci folyamatban összeférhetetlen lenne. Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy olyan fejlesztésekre költsön milliárdokat, mint a Nemzeti Közoktatási Portál, amelyre elvileg felkerül az összes állami tankönyv digitálisan, gyakorlatilag ez nem teljesült. Avagy a szülői és tanári visszajelzések dacára önti a milliárdokat az állami tankönyvekbe.
A kapzsi piac kontra jótékony állam - A tankönyvesek szakmai szervezete, a TANOSZ által elmondott példa tanulságos: az egyik legnagyobb (azóta megszűnt) magán-tankönyvterjesztő egy tankönyv árából 15 százalékot kért, és 6 százalékot adott az iskoláknak. A KELLO ma 20 százalékot kér a terjesztésért, és 4 százalékot ad az iskoláknak - nagyobb rész marad tehát nála, mindezt egy nevében nonprofit cég teszi. (És érdekes fényben tünteti fel, ahogy a kormány a kapzsi tankönyvpiaci magánszereplőket emlegeti.)

Migránsozik a nagymama? A homeopátiáról győzköd a szomszéd? Laposföld hívő a csajod? Írt valamit az origo?
Ma, mikor már szinte mindenki hozzáférhet bármilyen információhoz, ránk szakadt a teljes sötétség. Chemtrailtől megrészegült gyíkember gyógyítják homeopátiával a rákot, laposnap hívők posztolnak arról, hogy ma hány migráns evett gyerekeket és ott van persze az origo. A helyzet teljesen reménytelen, a dezinformáció tort ül a tények felett és elássa őket a laposhold túlsó oldalán. Hát szóval ez van.
Készítettük egy kiegészítőt Chrome-hoz és Firefox-hoz, ami jelzi neked és a nagymamádnak, ha olyan oldalra tévednétek, ahol a cikkek tartalma komolyanvehetetlen és érdemes menekülni onnan.
A program egyelőre 3 kategóriát kezel:
- általános hoax oldal
- kormányzati hoax oldal
- oroszbarát propagandára használt hoax oldal.
Jelenleg kb 500 oldal szerepel a listán, amit bővítünk majd. A kiegészítőt Chromehoz innen tudjátok letölteni: link

Elfelejthetjük az elcsépelt Comic Sans betűket (ok, lehet, hogy eddig sem használtad :-) ugyanis itt a Microsoft Font Maker amely Windows 10 alatt készít betűkészletet nyomtatott betűs kézírásból.

A keresőóriás 2013-ban adta ki a Google Keep nevű jegyzetelő appot. A felhő alapú jegyzetalkalmazásban az egyszerű kezelhetőségen van a hangsúly: pár suhintással rögzíthetünk gondolatokat, és kérhetünk emlékeztetőket, nem csak írott formában, de felmondva is. Emellett fotókat készíthetünk poszterekről, dokumentumokról és más papíralapú nyugtákról, amiket aztán színkódokkal rendezhetünk. A feljegyzéseket utána webes böngészőből is szerkeszthetjük. Erről a linkről link tölthetjük le a mobilunkra.

Magára ismer a hosszú szoknyás, karcsúra fűzött és Gibbson-frizurás lányok, vagy urasan hosszú pipát szívó férfiak mozdulatában? Önnek mi a kedvenc olvasópozíciója? A Fortepan-gyűjteményéből válogattunk.
A Fortepan képeit főleg azért szeretjük nézegetni, hogy konstatáljuk, mennyit változott a világ: Budapest utcái, a járókelők viselete, a csoportképek beállítása, az épületek vagy a parkok. Eltűnt foglalkozások (jéghordók, szikvizes ember), mára gépesített tevékenységek művelői (mosó- és szövőnők) bukkannak fel. A könyvolvasásnál azonban azzal a ritka esettel állunk szemben, amikor a Fortepan ötven-száz évvel ezelőtti képein egy ma is ugyanígy létező jelenség látható. Teljesen mindegy, hogy hosszú szoknyában, karcsúra fűzve és Gibbson-frizurával, hatalmas masnival, matrózblúzzal vagy urasan hosszú pipát szívva: az olvasás ugyanaz maradt, csak a környezete változott. (Ezt pedig az igazán a könyvébe merülő olvasó észre sem veszi.) A lakásbelsőktől és ruháktól eltekintve bármelyik fotón felfedezhetjük saját magunkat az alakok mozdulatában, kedvenc olvasópozíciójában.
A képekből az is kiderül, hogy társadalmi rétegtől, korosztálytól és helyzettől függetlenül mindenki olvas, nemcsak a díszes polgári lakásokban, hanem az I. világháborús fronton is. Az olvasás lehet a házaspárok otthoni tevékenysége, de pajzán foglalatosság is.

Szabaduljunk meg a sablontól, hogy Esterházy a jó író! - Nem az Esterházy vagy Jancsó képviselte kulturális mércére van szüksége az új Magyarországnak, a sztenderdeket a plebejusabb értékek alapján kell meghatározni, amelyek összhangban vannak a Fidesz-szavazó VIII. kerületiek világával is - erről beszélt a Klubrádióban Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés kedden adott interjút Bolgár Györgynek, ahol többek között azt is elmondta, hogy új konzervatív kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon, az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablonoktól, hogy például "az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír".
Békést annak kapcsán kérdezték, hogy július 6-án cikk jelent meg tőle a Magyar Időkben Saját mércét kell teremteni címmel. Ebben az MTA-t, az egyetemeket, színházakat, valamint a könyvkiadást, a zenei életet és a galériákat nevezte meg a jobboldaltól eluralt területekként.
Békés szerint 2010-ig inkább a baloldali-liberális erőknek kedvező kulturális miliő érvényesült. Bár közben voltak jobboldali kormányok is, mégsem tudott kellően hatni a jobboldali szellemiség. A rendszerváltoztatást követő kultúra világát posztkommunistának tartja, példaként a filmművészetet hozta fel, amelyben szerinte tetten érhető a baloldali, liberális konszenzus továbbélése, "annak a bizonyos szürkeállománynak, az SZDSZ-es rendszerváltó demokratikus ellenzéknek is a továbbélése". (Index)
- Péterfy Gergely író a Facebook-oldalán reagált erre a kirohanásra. Megjegyzi, hogy ezekben a narratívákban nagyon árulkodó, hogy miközben a balliberális alkotók visszaszorítását követelik, egyetlenegy elnyomott népi vagy jobboldali írót sem tudnak felmutatni, egyetlen elhallgatott, fiókban maradt opust, méltatlanul elfeledett életművet nem tudnak előszámlálni.
"Így azonban csak az üres politikai marketing van: ahhoz, hogy a NER rablóhadjáratát forradalomnak lehessen hazudni, szükség van a sztoriban egy gonosz, legyőzött diktatúrára; ahogy azonban a részletekre kerülne a sor, a történet ezer sebből vérezni kezd. Milyen érv az, hogy azért nem születtek nacionalista remekművek, mert a jobboldal azonosult a ballib szemléletével, és attól rettegett, mit írnak a Magyar Narancsban? Mintha Hamvas azért tette volna le a tollat, mert Lukács György nem dicsérte meg, vagy Márai Sándor nem írt volna több regényt, miután ledorongolták a Szabad Népben" - írja.
- Újult erővel startolt rá a Fidesz a kultúra és a tudomány teljes bekebelezésére (HVG)

... mintha számítógép előtt ülve kellene megjegyezni az információkat - derítették ki az amerikai Marylandi Egyetem kutatói. A szakemberek 40 diák segítségével vizsgálták, hogy az immerzív - azaz az élményben való teljes elmerülést nyújtó - környezet milyen mértékben járul hozzá a tudás elsajátításához. A kutatók két csoportra osztották az önkénteseket: húsz ember először egy VR-eszközön, majd asztali számítógépen keresztül találkozott az információval, míg a másik csoport éppen fordítva. A tesztalanyok ismert emberek - többek között Abraham Lincoln, a dalai láma, Arnold Schwarzenegger és Marilyn Monroe - arcképét kapták meg, majd azokat két képzeletbeli helyen is megmutatták nekik: egy díszes palota belsejében és egy középkori város látképénél. Akik asztali számítógépes környezetben végezték a kísérletet, azok az egérrel mozoghattak a helyszíneken, míg a VR-headsetet viselők a fejük mozgatásával, természetesebb formában nézhettek körbe. (...) Amikor a virtuális valóságban találkoztak az arcképekkel, 8,8 százalékkal pontosabban idézték vissza a helyüket, mint amikor számítógép előtt ülve jutottak információhoz. A munkájukat a Virtual Reality című tudományos folyóiratban publikáló szakemberek szerint ez már statisztikailag szignifikáns különbség, aminek legalább ahhoz elégnek kell lennie, hogy további kutatásokra sarkalljon a virtuális valóság oktatásbeli felhasználásával kapcsolatban. A tanulmány egyik szerzője, Amitabh Varshney úgy látja, a módszernek a csillagászatot tanuló általános iskolásoktól kezdve az életmentő folyamatokat memorizáló orvostanhallgatókig minden szinten lehet helye.

Évszázadokon átívelő facebookozással és vadonatúj történelemszemlélettel kecsegtet az Európai Időgép nevű vállalkozás. Mintha drónnal emelkednénk a város fölé, az épületek - háromdimenziós modellként - a kiválasztott korszaknak megfelelő állapotukban bújnak ki a földből. Az utcákba berepülve a házak, paloták homlokzata előtt a lakók neve és foglalkozása lebeg a virtuális térben, hogy egyetlen kattintásra megismerkedhessünk velük és azokkal, akikkel egykor kapcsolatban álltak. Az animáció egy hat éve dédelgetett, nagyszabású vállalkozást, a Velence Időgépet népszerűsíti.
Az irdatlan adatmennyiség feldolgozására Kaplanék ipari módszereket és új fejlesztéseket is bevetnek. A beolvasott anyagokon még sokat kell dolgozni. Történészek, levéltárosok, régészek indexálják, jegyzetekkel látják el őket, kiemelik a kulcsszavakat (ebben segítene sokat például a kézírások automatikus felismerése), hogy össze lehessen kötni a bennük szereplő személyeket és helyszíneket. Ezt követően eresztik rá az adatbázisra a mesterséges intelligenciát, amely képes lesz mélyebb kapcsolódások, mintázatok, összefüggések felismerésére.
Olyan kérdésekre is választ kaphatnak a kutatók, mint például hogy miként áramlottak a tudományos ismeretek, eszmék a kontinensen, hogyan alakultak ki a mértékegységek, hogy működtek a pénzügyi piacok, a korai bankrendszer, vagy milyen sajátosságai voltak a járványok terjedésének.
A nagy ívű elképzelések megvalósítása - vagyis hogy a múltban a Google Earthhöz hasonló, interaktív térképeken, különféle idősíkok között ugrálva lehessen navigálni - még kezdetleges fázisban van. Bár Velence mellett több város (Amszterdam, Párizs, Drezda, Nürnberg, Jeruzsálem és Nápoly) is komolyan fejleszti az archívumait ebbe az irányba, ám a források "időgépszerű" kutatására pillanatnyilag csak Budapesten (lásd.: link ) van lehetőség.

A színes-szagos, 3D-s felhajtást mellőzve, kis lépésekkel jutott el oda a Budapest Időgép link , hogy Európában elsőként kezdhetett élesben működni. A Budapest Főváros Levéltára link és az Arcanum Adatbázis Kft. link együttműködésében megvalósuló kezdeményezés "nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem a térben és időben történő barangolást kínálja interaktív térképeken keresztül, gyors és egyszerű átlépéssel a különböző időmetszetek között". A tavaly indult Időgép a rajta elérhető forrásokat a közgyűjteményi digitalizálásokat egybefoglaló Hungaricana adatbázisból "szívja", és jelenleg négyféle szolgáltatást nyújt napi nagyjából száz felhasználójának. 1837 és 1937 között négy időmetszetben lehet böngészni a város térképét, és összevetni a mai állapotokkal. Az érdeklődők kutakodhatnak az ingatlanokhoz tartozó forrásokban (tulajdoni lapokban, építészeti tervekben, a helyszínről fennmaradt fényképek között), illetve rendelkezésükre áll az 1944-es légi fotók gyűjteménye és az 1956-os forradalom áldozatainak térinformatikai adatbázisa.
Belátható időn belül bekerülhet az Időgépbe az 1870 és 1926 közötti összes telekkönyvi adat (az 1920-as évektől használják a mainak megfelelő helyrajzi számokat).
A legfrissebb fejlesztés az 1916-os utcajegyzék lesz, mivel az első világháború centenáriuma kapcsán efféle munkákra lehetett mostanában pályázni. A bővítés nyomán a korabeli utcaneveket, házszámokat, építési terveket, tulajdonosokat, lakókat és közjegyzői iratokat a mai helyrajzi számokkal összevetve lehet böngészni. Az egy évszázaddal korábbi állapotok rekonstruálása azonban nem is olyan egyszerű. "Egyrészt nincs 1916-os térkép, ezért a hozzá legközelebbi 1908-asra visszük fel az adatokat, másrészt a városfejlesztés miatti utcanévváltozások, telekösszevonások és -szétszabdalások miatt kaotikusak a helyrajzi számok" - említi Biszak Sándor, az aprómunkát végző Arcanum cégvezetője.

Egy "gyönyörű szép 0 km-es" autót lehet nyerni a Facebookon? Vagy egy nagyképernyős tévét? Esetleg egy komplett ülőgarnitúrát? Csak egy lájkolást és/vagy egy megosztást kérnek érte? Ha felmerül önben a gyanú, hogy kamu nyereményjátékról van szó, vessen egy pillantást listánkra. Igyekszünk minél teljesebbé tenni, frissen tartani, hogy minél kevesebb embert vezethessenek meg a facebookos csalók.

Főleg angol nyelven tanulóknak lehet előnyös az a lehetőség, hogy megnézhetjük betűkkel leírva, hogyan kell angolul ejteni egy akár többmilliós nagyságrendű számot. Egyszerűen írjuk be a Google keresőbe a számjegyeket, majd írjuk utána, hogy "=english".