A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) munkatársai úgy döntöttek, hogy alaposan megvizsgálják Palkovics László érveit, a tudományos szövegelemzés módszerével.
Az elemzéshez Palkovicsnak az 2018. június 1. és 2019. február 9. között MTA átalakításával kapcsolatban tett szó szerint idézeteit használták. Összesen 34 cikket. Palkovics eljárásai:
1. Azt kommunikálja, hogy őt támadták meg. Pl.: a miniszter "sérelmezte", hogy "fenyegető nyilatkozatok" hangoztak el az MTA részéről.)
2. Arról beszél, hogy mi nem lesz. Pl.: "nem történik államosítás", "nem fog sérülni az MTA autonómiája", "a kormány nem kíván beleszólni".
3. Bürokratikus semmitmondás. Pl.: Azokra a társadalmi, gazdasági, műszaki kihívásokra, amelyek a közösség előtt állnak, közösen kell egységes megoldást találniuk a tudománynak, az innováció képviselőinek".
4. Tényekkel alá nem támasztott kijelentések, logikai bukfencek Pl.: l.: Állítás 1: az akadémiai kutatóhálózat nem elég hatékony. Állítás 2: az intézményhálózat és finanszírozása régóta változatlan. Következtetés: át kell alakítani az intézményhálózatot és a finanszírozást, és akkor hatékonyabb lesz. - A CRCB szerint ezzel sok probléma van...

Palkovics kommunikációs technikájának van értelme.
- Lassítja a másik oldalt, mert rengeteg idő mehet el azzal, hogy az MTA dolgozói és vezetői megpróbálják megfejteni, hogy mit is akar a kormány.
- Megosztja a másik oldalt, mert a különböző meg-fejtések képviselői egymással kezdenek el vitatkozni.
- Megvédi Palkovics önmagát attól, hogy adatokon alapuló, konkrét vita alakuljon ki, ahol érvelni kell, helyette érzelmekre és hangulatokra koncentrálhat.
5. Palkovics egyik visszatérő érve, hogy az MTA ellenállása valójában "politizálás", márpedig politizálni jellemhiba, illetlenség.

Palkovics végső érve úgy tűnik, hogy annyi, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség, és ennek megfelelően kezelik is. Erre utalt a már idézett telefonbeszélgetésben is, amikor sorosista gyűlés szervezésével vádolta meg az akadémiát.