Meskó Bertalan, orvosijövő-kutató: A digitális egészségügy alapvetően nem technikai, hanem kulturális forradalom, amelyben a hierarchikus viszony partnerivé válik. Az orvoslás legkihasználatlanabb erőforrása maga a beteg, akit partnerré kell tenni, hogy menedzselje a saját egészségét és betegségét, hiszen ő ismeri leginkább magát, ő tud a legtöbbet tenni az egészségéért, betegség esetén ő érzi a tüneteket, és végül ő érdekelt leginkább a gyógyulásban.
HVG: Ön nyilván őrületbe kergeti az orvosait, hiszen maga is orvos és a technika megszállottja, de egy tanulatlan, szegénységben élő emberből hogy lesz e-páciens?
MB: Nem arról van szó, hogy mindenki e-páciens legyen. Lesznek, akik eztán is úgy néznek az egészségügyre, hogy az oldja meg gyorsan és hatékonyan a bajukat, nekik legfeljebb csak a tablettát kelljen bevenniük. Ma ehhez minden joguk megvan. De egyre többen lesznek, akik - mint én - tudják, hogy csak az orvosukkal közös erőfeszítéssel képesek megőrizni az egészségüket. Nekem szerencsére olyan háziorvosom van, aki partner ebben, akivel együtt tanuljuk az új technológiákat, de ezeket az adatokat gyakran nem lehet beilleszteni a mai rendszerbe, az online konzultációkat nem tudják elszámolni az orvosok. Pedig rengeteg energiát, időt, pénzt spórolunk meg, ha csak átküldök egy adatsort - például az okosórával mért pulzusomról - az orvosnak egy konkrét kérdéssel, amire ő egy perc alatt válaszol, hogy van-e teendő vele, vagy sem. Ez sem pénzkérdés.