A Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten című reprezentatív, országos empirikus kutatás a magyar társadalomnak az információs technológiák használatára és hatásaira vonatkozó attitűdjeit mérte fel.
A kutatási jelentésből is ismert adat, hogy a Facebook-ot a felnőtt magyar internetezők csupán alig több, mint egyötöde nem használja, ugyanakkor a többi közösségi platformot (például Twitter, LinkedIn, Instagram) illetően gyakorlatilag éppen az ellenkező eredmények olvashatók ki: mindösszesen kevesebb, mint 28% látogatja ezeket az oldalakat, napi rendszerességgel pedig csupán 12%. Bár az idősebb korosztály a teljes népesség körében látható arányoknál valamivel kisebb számokat mutat, érdekes adat, hogy a 60 éven felüli internethasználók közül is gyakorlatilag minden második (49,8%) napi rendszerességgel meglátogatja a hazánkban (a kutatás alapján most már bizonyíthatóan is) legnépszerűbb közösségi oldalt.
A számok alapján bizonyosan állítható a média- és hírfogyasztási szokások átalakulása és az online platformok térnyerése, ami ráadásul nem is kizárólag a fiatal generációk körében okozott érdemi eltolódásokat. Az érem másik oldala ugyanakkor az e platformok, tartalmak iránt tanúsított bizalom hiánya. Mindez érdekes kettősségre mutat rá: a platformok igen népszerűek a társadalom (internethasználók) körében, azonban az irántuk tanúsított bizalom gyakorlatilag ezzel ellentétes előjelű értéket mutat.