Egy ideális világban a könyvtári gyakorlat, a könyvtári munka szabványai és a könyvtárosképzés szoros kapcsolatban vannak, és folyamatosan reflektálnak egymásra. Nem így a valóságban, ahol a könyvtárosképzésben is oktatott szabványok, irányelvek gyakran elmaradásban vannak a gyakorlathoz képest. Az Amerikai Könyvtári Egyesület (ALA) (...) 2013-ban ezért is határozta el az ALA által 1996-ban közrebocsátott, az állományfejlesztési politika kialakítását szolgáló útmutató revízióját.
A felmérés szerint az összehangolt állományépítés, a konzorciumokban és közös automatizálási programokban való részvétel, a 'just-in-time' szemlélet, és a használó által kezdeményezett beszerzés (PDA) épültek be az oktatásba. Ezeken kívül az e-könyveket, a publikálás új modelljeit, a nyílt hozzáférést, a kiadókkal kötött és Big Deal-nek nevezett elektronikus csomagalkuk ellehetetlenülését, a lebegő állományt és a költségvetési kérdések egész sorát oktatják különböző formában (a kérdések megvitatása, projektmunka, hallgatói prezentáció, vendégoktató meghívása, esettanulmány stb.). A vizsgálatból az is kiderült, hogy a tankönyvek közül még a legfrissebbek sem tartalmazzák az új állományfejlesztési trendek ilyen széles spektrumát. (ref.: Gyűjteményszervezés és költségvetési megszorítások: megfelelően készítjük-e fel a könyvtáros hallgatókat a jelenlegi gyakorlatra?; Fazokas E.)