Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

KIT hírlevél: 2017/18., máj. 3.

Szerkesztő: Mikulás Gábor

Hírek

A CEU könyvtára egyedülálló műhely, és Budapest az otthona
Hogyan leszünk okosabbak, ha a színesebbek vagyunk? 1.
Hogyan készüljek konferenciára a közösségi média korában? 2.
Hogyan döntsünk: új keresőeszköz beszerzése vagy éhező diák ellátása (olvasóink szavazatára)
Ki nem olvas könyvet az USA-ban? (Pew felmérés) (olvasóink szavazatára)
Miben használ leginkább a Könyvfesztivál a könyvtáraknak? (felmérés)
Emelkedik a papírkönyvek iránti igény - az e-könyvekkel ellentétben
Automatikus visszasorolás Malmö Közkönyvtárában (videóval)
A Wikipédia is felveszi a harcot az álhírekkel
Magányos az ötven feletti magyarok nagy része - kapcsolatépítési lehetőségre ugorhat a könyvtár
Az exer-gaming segíti inkább az időseket, mint számítógép vagy rejtvényfejtés
Ismét kirándult a NagyiNet
A hazai magyar könyvtárügy szolgálatában - átadták az EMKE 2017. évi díját
Nem férhetünk a Google beszkennelt könyveihez
Arany-emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban
Haszonleső, adakozó, játékos - melyik a leginkább értékteremtő?
Menekülnek az állami oktatásból - hogyan lehet őket szolgálni?
A magyar egyetemek lecsúsznak, a magyar diákok elhúznak - egyre kevesebb diáknak szolgáltatunk
Könyvtisztító automata (videó)
Szórakoztató könyveket vásárolnak iskolai könyvtáraknak

Analógiák

Javítaná-e a könyvtárak pozícióját a könyvtári vezetők tárgyalóképes nyelvismerete?
17%-os javulás - tudatos menedzsmenttel
Lehet-e öngyógyító a magyar könyvtárügy?

Kisszínes

Egy könyvfaragó művész alkotásai - újrahasznosítás (fotókkal)
Olvasás - 100 oldal fél óra alatt?!

Információforrások

Filmajánló: Én, Daniel Blake
Elindult a hetvenéves Tiszatáj folyóirat online archívuma


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha ezt a szolgáltató megváltoztatja, a forrás nem válik elérhetővé.



Hírek

A CEU könyvtára egyedülálló műhely, és Budapest az otthonaFEL

Diane Geraci az MIT és a Harvard Egyetem könyvtárosa is volt, mielőtt 2014-ben Budapestre jött, hogy a CEU könyvtárát igazgassa. Már a tervezési munkákban is részt vett, vezetésével a könyvtár magas szintű tanulási és kutatási környezetté fejlődött. Soha nem gondolta volna, hogy a kormány képes lesz ilyen szintű jogszabályi kihívásokat teremteni, de elképzelni sem tudja, hogy az egyetemnek költöznie kelljen.
MN: Mire a legbüszkébb a könyvtárral kapcsolatban? Mi a könyvtár legfőbb erőssége?
D.G.: A kollégáimmal a legbüszkébbek az egészen magas színvonalú tanulói és kutatói környezetre vagyunk. Arra, hogy a könyvtár igyekszik mindent megadni azoknak, akik használják a gyűjteményünket. Jó példák erre a csoportszobáink, ahol közös gondolkodásra, közös projektek megvalósítására van lehetőség, amihez igyekszünk a lehető legtöbb technológiai segítséget megadni, a webkonferencia-lehetőségtől az óriási monitorokon át a tudományos adatbázisokhoz és elektronikus forrásokhoz való hozzáférésig. Nagyon igyekszünk, hogy inspiráló környezetet alakítsunk ki a munkához. A látogatók száma és a visszajelzések alapján a könyvtár megújulása nagy siker volt, ráadásul az előző könyvtárhoz képest sokkal több ülőhely van a diákok és a kutatók számára.
... Például igen egyedi az ELTE-CEU Középkortudományi Könyvtár, ahol nagyjából 30.000 kötetet tartunk nyilván az ELTE-vel közösen. Ez egy rendkívül hasznos, és hiánypótló forrás a kutatói közösség számára. Tagjai vagyunk a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára által vezetett konzorciumnak is, melynek keretében jelentős kedvezménnyel fizetünk elő nélkülözhetetlen tudományos adatbázisokra. Sőt, vannak Magyarországon csak nálunk elérhető adatbázisaink is. Emellett a könyvtár legnagyobb előnye a kurrens angol nyelvű gyűjtemény, ami az országban szintén egyedülálló, és könyvtárközi kölcsönzés keretében is igen keresett. Az orosz nyelvű gyűjteményünk is igen erősnek számít itthon, és a több mint negyvenezres elektronikus folyóirat-adatbázisunkra is büszkék vagyunk. Nem véletlen, hogy forrásainkat nem csak a CEU diákjai és oktatói használják, hanem neves hazai és nemzetközi kutatók is.


Hogyan leszünk okosabbak, ha a színesebbek vagyunk? 1.FEL

A néhány éve megjelent cikkben Katherine Phillips (Columbia Egyetem) link csokrot gyűjt össze a különböző hétterű emberek csoportjainak előnyeiről. (A hátrányokról is szólt, itt: link ).
A társadalmilag különböző csoportok (ti. a sokféle faji, etnikai, nemi és szexuális orientáció) innovatívabbak, mint a homogén csoportok. A változatosabb egyéni tapasztalattal rendelkezők csoportja jobb a komplex, nem rutin jellegű problémák megoldásában. [Ilyen lehet pl. egy szakma esete, mely identitásválsággal és elismertség-hiánnyal küzd, vagy nem működnek a megszokott marketing-gyakorlatok.]
Kevésbé nyilvánvaló, de ugyanez a helyzet a társadalmi sokszínűség esetében is. Azon túl, hogy a különböző hátterű emberek új információkat hoznak, a kölcsönhatás is számít: vegyes csoportban az emberek jobban felkészülnek, és jobban mutatják be több alternatív elképzeléseiket, továbbá hogy a konszenzus eredményes lesz. A sokféleségnek való kitettség önmagában is megváltoztatja a gondolkodást - állítják szervezetszociológiai, pszichológiai, szociológiai, ökonómiai és demográfiai felmérések.
Hasonlóképpen a nemi szempontból vegyes közösség is megváltoztatja a gondolkodást. (ref.: MG)


Hogyan készüljek konferenciára a közösségi média korában? 2.FEL

- Használj névjegykártyát tevékenységed bemutatásához! -
Konferenciákon sok névjegykártyát cserélhetek. Készíttettem olyan matricákat, amelyeket az általam gyakran ajánlott cikkeim rövid linkjét tartalmazzák. Ezeket névjegyemre ragasztom az éppen felhozott téma szerint.
- Teremts új kapcsolatokat! Hazafelé tartva a begyűjtött névjegyeket feldolgozom, adataikat beteszem (Evernote) elektronikus cím- és adattárba. Az Evernote beépített névjegykártya-olvasót kínál. A LinkedIn-t használom a kapcsolatfelvételhez (de szelektív vagyok), illetve követem is az embereket Twitteren. Egy másik trükk: selfie-t készítek az emberekkel, melyeket #nicetomeetyou [öröm volt találkozni veled] és a konferencia hashtag-jaival teszem fel. Így lesz egy #nicetomeetyou tweet-listám az emberekről, a helyszínről és a képekkel.


Hogyan döntsünk: új keresőeszköz beszerzése vagy éhező diák ellátása (olvasóink szavazatára)FEL

Mi a fontosabb, az alapvető felhasználói szükségletek kielégítése, vagy a fejlett technológia bevezetése a könyvtárakban? Melyiket részesítjük előnyben: a legújabb szoftver megvásárlását vagy az éhező diákok ellátását?
A könyvtáros feladata a megfelelő technikai hozzáférést biztosítani a könyvtárhasználók számára.
A hozzáférhetőség, a könnyebb elérhetőség, a lehetőségek megteremtése, a mindennapos számítógép-használat és nem a legfejlettebb technikák megléte a cél.
A szerző véleménye szerint azonban a fejlett technológia megléte már nem a jövő kérdése: egy 2015-ös Pew tanulmány szerint a legtöbb felhasználó úgy gondolja, hogy a könyvtári szolgáltatások közé tartozik azon tanulási lehetőségek kibővítése, melyek során az okostelefonok, a 3D-s nyomtatók használatát is megtanítják.
Többféleképpen segíthet a könyvtár:
- eltörölheti a késedelmi díjat
- kapcsolatokat kereshet a könyvtár falain kívül is, akár non-profit szervezeteket is bevonva az együttműködésbe
- nagyfokú megértés és kedvesség megléte, mely segíti a felhasználókat céljaik elérésében. (ref.: Nagy Marianna)


Ki nem olvas könyvet az USA-ban? (Pew felmérés) (olvasóink szavazatára)FEL

- Az amerikai felnőttek 26%-a vallotta a Pew Research Center felmérésben, hogy egy éve részben és egészben sem olvasott könyvet. Sem nyomtatott formában, sem pedig elektronikusan. - A nemolvasás a csak érettségivel vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkező felnőttek körében jellemzőbb, mint a diplomások körében (40%-uk a 13%-hoz képest). Ők azok, akik egy korábbi felmérés szerint okostelefont és tabletet sem birtokolnak. Ezeken az eszközökön jelentősen megnőtt az e-könyv olvasás aránya 2011-hez képest.
- Jellemzőbb még az alacsonyabb jövedelműekre és a hispánokra, hogy kevesebbet olvasnak.
- Az 50 év felettiek 29%-a sem olvasott könyvet az elmúlt évben, ami valamivel magasabb arány a nem-olvasó 50 év alattiakhoz képest (23%).
- A férfiakra jobban jellemző, hogy nem olvasnak (31%) mint a nőkre (21%). A vidéken élők kevésbé olvasók (32%) mint a külvárosiak (26%) vagy a városban élők (23%).
- A könyvolvasást mellőző amerikaiak aránya szinte változatlan a 2012-es adatokhoz képest, de sokkal magasabb a 2011-es arányoknál, amikor még csak 19% nem olvasott könyvet az elmúlt egy évben.
- A kutatás válaszadói közül 19% egyáltalán nem látogatott el könyvtárba vagy mozgó könyvtárhoz a megelőző évben. A felsoroltakhoz hasonló demográfiai adatok jellemzik azokat a nem-olvasókat is, akik soha nem is jártak még könyvtárban, például inkább a férfiak, idősebbek, kevésbé iskolázottak és alacsonyabb jövedelműek. (ref.: Habók Lilla)


Miben használ leginkább a Könyvfesztivál a könyvtáraknak? (felmérés)FEL

Miben használ leginkább a Könyvfesztivál a könyvtáraknak? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
12 - baráti / szakmai találkozások
23- ismerkedés új könyvekkel (kiadványokkal)
2- a könyvtár-ismertség növekedése
2 - könyvtárhasználat-növekedés
1 - egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu;bnevezetersen: "A Könyvfesztiválon az idén nem voltam, de a korábbiakon igen. Néha informatív szakmai rendezvények, bemutatók is vannak. Ennek tapasztalatait érdemes megosztani a kollégákkal. Szakmai tájékozódási alkalom is az új könyvekről való információszerzés, kapcsolatok építése mellett."
"A 2 utóbbi évben ugyan nem vettem részt a könyvfesztiválon, de előtte hosszú éveken keresztül igen. Mindig tudtunk elérni kedvezményt az egyetemünk könyvtára számára a személyes találkozás során. Elsősorban tájékozódni mentünk, érdekesek voltak a vendégek és az előadások is, de nagyon örültünk a kedvezményeknek is."
- Ugyanezt a kérdést 2014-ben is feltettük. A vonatkozó diagramot ld.: link


Emelkedik a papírkönyvek iránti igény - az e-könyvekkel ellentétbenFEL

Az legújabb adatok alapján levonható az a következtetés, hogy a vásárlók egyre inkább visszatérnek a nyomtatott könyvek felé. Az e-könyvek eladása az Egyesült Királyságban 17 százalékkal esett, ugyanebben az időszakban 7 százalékkal nőtt a nyomtatott könyvek eladása. A gyerekkönyvek még népszerűbbek lettek, 16 százalékkal adtak el többet tavaly, mint tavalyelőtt.
Ugyanez a trend figyelhető meg az Egyesült Államokban, ahol az e-könyvek eladása 18,7 százalékkal esett 2016 első kilenc hónapjában. A kiadók szövetségének adatai szerint a puha fedelű nyomtatott könyvek eladása 7,5 százalékkal, a kemény fedelűeké 4,1 százalékkal nőtt.
A PwC egyik vezetője, Phil Stokes ezt azzal magyarázza, hogy a nyomtatott változat sokaknak vonzó. Vannak olyan műfajok, amelyeknek kifejezetten jól áll a nyomtatás, a kiadók ezekkel próbálják meg növelni a nyomtatott könyvek eladását.
A gyerekkönyvek például mindig is nyomtatott változatban voltak a népszerűbbek. A nyomtatott könyvek előretörésében szerepe van a színezők népszerűvé válásának, és annak, hogy digitális könyvet ajándékozni kevésbé hatásos.


Automatikus visszasorolás Malmö Közkönyvtárában (videóval)FEL

Mi történik a könyvvel, miután visszaviszik a könyvtárba? Kövesd az izgalmas utazást a videón. A könyv az elektronikus visszavétel után automatikus osztályozás közben az épület megfelelő részébe utazik.

Régebbi hírforrás(ok): 6 km-es csillevasút az OSZK-ban (videóval) link KIT-találatok Malmöre: link

A Wikipédia is felveszi a harcot az álhírekkelFEL

A Wikipedia alapítója bejelentette, új híroldal létrehozásával veszi fel a harcot a világszerte sok problémát okozó álhírekkel. A leendő oldalon nem lesznek reklámok, és bárki ingyen olvashatja a cikkeket; eleinte csak angolul, később más nyelveken is. A terv szerint a minőségi újságírást fontosnak tartó támogatók havi adományaiból élnének meg. A Wikipédia alapítványa próbálkozott már saját híroldallal, de az nem ért el átütő sikert. Az új kísérlet azért tűnik életképesebbnek, mert alapvetően fizetett újságírók írják a cikkeket, nem csupa önkéntes.

Hírforrás: Haszon hírek
2017. május 03.  • Továbbküldöm a hírt

Magányos az ötven feletti magyarok nagy része - kapcsolatépítési lehetőségre ugorhat a könyvtárFEL

Az 50 év feletti megkérdezettek ötöde csak ritkán, vagy soha nem él közösségi életet, kétharmaduk naponta legalább két órát ül a tévé előtt, míg félmillió nyugdíjas napi 4-6 órát tölt tévénézéssel - derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból.
Érdekes módon ez a veszély még jobban fenyegeti az 50 feletti, de aktív embereket, mint a nyugdíjasokat. Utóbbiakat az aktívabb közösségi életnek köszönhetően valamivel kevésbé érinti, 76 százalékuknak még soha nem telt el úgy napja, hogy valaki ne szólt volna hozzájuk.
A megkérdezettek többsége, 45 százaléka napi 2-4 órát tölt a TV előtt. Harmaduk 2 óránál kevesebbet, ötödük viszont 4 óránál is többet tévézik. A nyugdíjasok körében sokkal magasabb azoknak az aránya, akik legalább 4-6 órát vagy még annál is többet tévéznek egy átlagos napon.
A kétmillió magyar nyugdíjas 25 százaléka, azaz közel félmillió ember legalább napi 4 órát ül a tévé képernyője előtt.

Régebbi hírforrás(ok): Veszélyben az idősek! - Kritikus internet-olvasást is kell nekik tanítani link

Az exer-gaming segíti inkább az időseket, mint számítógép vagy rejtvényfejtésFEL

Kedvezőbb hatással lehet az idősek szellemi állapotára a testmozgás, mint az agytornáztató számítógépezés. ... Floridai kutatók szerint az agyműködés szempontjából is hasznosabb lehet, ha a szépkorúak inkább a testmozgást választják ahelyett, hogy számítógép előtt vagy a rejtvényfüzet fölött ülnek. ... A testgyakorlással összekötött szellemi játék (angolul: "exer-gaming") segítheti legjobban az idősebbek agyműködését.


Ismét kirándult a NagyiNetFEL

A Maros Megyei Könyvtár kövesdombi fiókja 2017 áprilisának végén egynapos kirándulást szervezett nyugdíjasok számára a hunyadi és a gyulafehérvári várhoz. Az Ilyés Claudia könyvtáros által koordinált NagyiNet program 2012-ben indult a Biblionet program keretében, azokkal az idős hölgyekkel és urakkal, akik díjmentesen, más idős személyek társaságában szerettek volna megtanulni számítógépet kezelni, illetve a világhálón szörfölni. A tagok számára több alkalommal szerveztek már kirándulást, így közösen meglátogatták a Rákóczi-vár romjait, voltak a rekettyei vízesésnél, illetve Székelyvarságon, ahol a hagyományos zsindelykészítés, vízesés, kilátó, szénégetők volt a látványosság.


A hazai magyar könyvtárügy szolgálatában - átadták az EMKE 2017. évi díjátFEL

Kopacz Katalin-Mária, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetője vehette át 2017-ben az EMKE Monoki István-díját. A díj átadására Kolozsváron, a patinás Bánffy-palotában 2017. április 15-én, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közgyűlésén került sor. Kopacz Katalin-Mária a hazai magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő és szervezői tevékenységével érdemelte ki a jelzett elismerést. Az eseményen Kelemen Katalin mondott laudációt. "...olyan ember részesül a rangos elismerésben, a 2017-es Monoki István-díjban, aki könyvtárvezetői munkájával és az egész hazai magyar könyvtárügy szolgálatában végzett példaértékű munkájával vívta ki kollégái megbecsülését, elismerését és szeretetét. A hazai magyar könyvtárosok egész közössége nevében elmondhatom, Kopacz Katalin-Mária közösségépítő, szervező tevékenysége értéket teremt, ennek a munkának látható, kézzel fogható eredménye egy folyamatosan erősödő, nyitott, új feladatokra ösztönző könyvtáros közösség." - mondta. (via ReMeK-e-Hírlevél)


Nem férhetünk a Google beszkennelt könyveihezFEL

Valahol a Google szerverein ott áll tömött digitális sorokban 25 millió beszkennelt könyv, és senki nem olvashatja el őket. Pedig ez a könyvtár pont azért készült, hogy bárki hozzáférhessen. A Google Books-ot egyetlen bírósági ítélet választotta el attól, hogy elérje célját, és belátható időn belül bármelyik közkönyvtárban, néhány kattintással elérhetővé váljon az összes könyv, amelyet valaha kiadtak. A forgalomban lévőkért fizetni kellett volna, de a 20. század közepe előtti évezredek tudása mindenki előtt nyitva állt volna. Olcsó hatásvadászat lenne hosszan ecsetelni, mit jelentett volna egy százmilliós könyvtár, egy univerzális, kereshető adatbázis mindenkinek, a világ vezető kutatóitól kezdve a tudástól elvágott szegényekig. De fölösleges is ebbe belemenni, mindenki el tudja képzelni. És az egy hónappal ezelőtti bírósági ítélet után más opciónk nem is marad, mint a képzelődés.
Az Atlantic cikke végigveszi a Google Books hatalmas vállalkozásának történetét. A technikai fejlesztéseket, amelyek lehetővé tették volna a világ összes könyvének beszkennelését belátható időn belül. (Mellesleg - egy bonyolult metódussal - ki is számolták, hány könyv van a világon: 2010. augusztus 6-án egészen pontosan 129 864 880.
Az Atlantic történelmi áttekintése bemutatja a hasonló eseteket, amikor egy új technológia találkozott a szerzői jogokkal. A konfliktusból végül általában mindkét fél számára jövedelmező egyezség lett.


Arany-emlékkiállítás az Országos Széchényi KönyvtárbanFEL

Arany Jánoshoz kapcsolódóan mintegy száz kortárs költő kéziratos verse is megtekinthető a péntektől nyíló "Más csak levelenként kapja a borostyánt" Kincsek, kultusz, hatástörténet című kiállításon az Országos Széchényi Könyvtárban.
A Magyar Nemzeti Könyvtár elsőként nyit a fővárosban - s talán az országban is - az idei bicentenáriumi emlékévben nagyszabású, rangos Arany János emlékkiállítást. A kiállítás, alcíméből adódóan is, hármas pillérre támaszkodik: egyrészt az OSZK-ban őrzött, felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra, első kiadásokra, levelekre és egyéb hagyatékokra alapozva kívánja láthatóvá tenni ezen kincseket, másrészt végigköveti a jó értelemben vett irodalmi, művészet- és művelődéstörténeti Arany-kultusz alakulását s annak legfontosabb stációit. Nem utolsó sorban viszont nem elégszik meg ennyivel, a méltó megemlékezéshez ugyanis nem csupán a mindenkori olvasói, befogadói és professzionális hatástörténetet tartja szem előtt, de Aranynak a mai költőgenerációkra tett erőteljes hatását, megkerülhetetlen szerepét is, amint a mai költőutódok véleményét is tükrözni igyekezve azok most született friss verskéziratait is bevonja a tárlatba.


Haszonleső, adakozó, játékos - melyik a leginkább értékteremtő?FEL

A szervezetekben a munkatársak habitusának megoszlása átlagosan: haszonlesők (kapcsolataikban az önérdek vezérli) (19%), adakozók (25%) és játékosok (akik megpróbálja egyensúlyban tartani az adok-kapok mérlegét) (56%).
Az adakozók teljesítménye a legváltozatosabb. Gyakran feláldozzák magukat, emiatt nem haladnak saját munkájukkal, viszont jobbá teszik a szervezetet. Minél több a mentorálás, annál jobban teljesít a szervezet egésze, minden mérhető szinten: több profit, jobb ügyfél-elégedettség, munkaerő-megtartás, alacsonyabb működési költségek.
Az adakozók számának növeléséhez...
1. Érdemes megkönnyíteni a szervezetben a segítségkérés lehetőségét. (A jótétemények 75-90%-át egy kérés indítja el.) De sokan nem kérnek segítséget, mert nem akarnak inkompetensnek tűnni, nem tudják, hová forduljanak, vagy nem akarnak másokat terhelni.
2. Tudatosan válasszuk meg, ki kerüljön a csapatba; gyomláljuk ki a haszonlesőket.
Vannak rossz modorú és jó modorú adakozók. A rossz modorú adakozók a legalulértékeltebbek, mert ők adják a kritikai visszajelzést, amit senki sem akar hallani, pedig mindenkinek meg kéne. Sokkal jobban kell értékelnünk ezeket az embereket, nem pedig idő előtt leírni őket, mondván: "Eh, olyan lópokróc, nyilván egy önző haszonleső."
Ha mindezt jól csináljuk, ha kiirtjuk a Haszonlesőket a szervezetből, ha támogatjuk a segítségkérést, ha megvédjük az Adakozókat a kiégéstől, és bátorítjuk őket saját céljaik elérésére, és abban, hogy segítsenek másoknak, megváltoztathatjuk az emberek fogalmát a sikerről. A verseny mindenáron történő megnyerése helyett az emberek rájönnek, hogy a siker igazából az értékhozzáadásról szól.
Hiszem, hogy a legértelmesebb út a siker felé az, ha másokat sikerhez segítünk. És ha elterjesztjük ezt a hitet, ezzel feje tetejére állíthatjuk a paranoiát. Ennek is van neve: "Pronoia." A pronoia az a fantasztikus tudat, hogy a többi ember a mi jóllétünkön dolgozik.


Menekülnek az állami oktatásból - hogyan lehet őket szolgálni?FEL

Tömegek hagyják ott az állami iskolákat: menekül a középosztály.
Nőtt a magántanulók száma tavaly: míg 2015-ben 6835 magántanulót tartottak nyilván, számuk egy év alatt bő tíz százalékkal, majdnem 700-zal emelkedett, így 2016-ban már több mint 7500 gyermek tanult ebben a státusban - írta az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva a Magyar Nemzet.
A legtöbb ilyen diák Budapesten van (1025), valamint Pest megyében (755) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (541).
Lannert Judit oktatáskutató a lapnak azt mondta: általában két ok miatt válnak magántanulóvá a diákok, az egyik, amikor az intézmény szeretne megszabadulni a problémás tanulóktól, a másik ok, amikor a középosztály "kimenekíti" a gyermekét az iskolából. A magántanulók számának növekedésében emellett szerepet játszhat az is, hogy 2014 óta az iskoláknak lehetőségük van a külföldön tanulókat ilyen státuszba sorolni - vélekedett a szakember.
Hozzátette: a magántanulók létszáma az összes tanulóhoz mérve nem tekinthető soknak, vagyis nem lehet tömeges jelenségről beszélni - olvasható a Magyar Nemzetben.


A magyar egyetemek lecsúsznak, a magyar diákok elhúznak - egyre kevesebb diáknak szolgáltatunkFEL

Sokakat foglalkoztat, hogy valójában mennyi magyar fiatal tanul külföldön, és tényleg nagyon megugrott-e a számuk. Nem könnyű azonban egyszerű választ adni, mert a kevés nemzetközi statisztika jó pár éves elmaradással érhető csak el. Megpróbáltuk azért a lehető legtöbb adatot összegyűjteni, hogy tisztábban lássunk a kérdésben.
Ami biztosan látszik, hogy 2012-ben az OECD adatai szerint 6 ezer magyar diák tanult külföldön. Csakhogy ezekben a számokban csak a szervezet tagjai vannak benne, és nincsenek például a kisebb uniós országok.
Nemzetközi trend, hogy egyre többen mennek külföldre tanulni, de ha a 2001 és 2012 közötti éves átlagos növekedést nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a keleti tagországokban a leggyorsabb a növekedés.
Magyarország ez alól kivétel volt, az évezred első évtizedében relatív alacsony, csak 5 százalékos volt a növekedés. Mivel viszonylag jó színvonalú volt a magyar felsőoktatás, és ingyenes, nem igazán érte meg a magas a költségeket és a nagy kockázatot vállalni.
Ennek azonban vége, 2012 után egye több problémával néz szembe a magyar felsőoktatás. A tanulók száma drasztikusan csökkenni kezdett a magyar felsőoktatásban, sokkal jobban, mint a fiatalok száma.


Könyvtisztító automata (videó)FEL

Sok könyvet akár hónapokon vagy éveken át nem vesznek ki a könyvtárban, így rengeteg por halmozódhatna fel rajtuk. Könyvtári mennyiségben pedig már profi és automata takarító eszköz kell, ez a videó pedig be is mutatja a masinát.
A bostoni közkönyvtár osztott meg Twitteren egy videót arról a gépükről, amely a könyvek tisztítását végzi - szúrta ki a Gizmodo link . Mivel jelentős mennyiségű könyvhöz hónapokon vagy éveken át hozzá sem nyúlnak az emberek, így a sima takarítás nem elég, hogy elkerüljék rengeteg por felhalmozódását.


Szórakoztató könyveket vásárolnak iskolai könyvtáraknakFEL

Vannak még ma is fiatalok, akik szívesen olvasnak, ezt a Délmagyarország örömmel támogatja. Ma induló akciónkban azért kezdjük gyűjteni olvasóink jóakaratforintjait, hogy 11 megyei általános iskola könyvtárának szórakoztató irodalmat tudjunk vásárolni.
? Minden könyvadománynak örülünk. Pénz sajnos nincs könyvtárfejlesztésre, ami nagy bánatunk, mert szerencsére a mai világban is vannak gyerekek, akik szeretnek olvasni. Jó lenne, ha lenne mit a kezükbe adnunk - mondta Tibai József, a szegedi Alsóvárosi Általános Iskola igazgatója. A beszélgetésünk apropója az volt, hogy az intézménybe - miután jelezték, hogy szívesen fogadnák - nemrégiben elvittünk egy doboznyi könyvet, melyeket még decemberben hoztak be a Klauzál térre, Szeged Első Szeretetkuckójába olvasóink.




Analógiák

Javítaná-e a könyvtárak pozícióját a könyvtári vezetők tárgyalóképes nyelvismerete?FEL

Az EU átlag 66 százalék, vagyis az unió polgárainak pont kétharmada beszél legalább egy nyelven az anyanyelvén kívül. A lista élén a kapásból többnyelvű Luxemburg áll 99 százalékkal, ahol a luxemburgin kívül, már csak az ország méretei miatt is mindenkinek muszáj németül és/vagy franciául beszélnie.
Magyarország viszont nemcsak lemarad, de Bulgáriával együtt valósággal leszakad a listáról: még a harmadik legrosszabbnak számító Spanyolországban is 50 százalék felett van az idegen nyelvet beszélők száma, míg nálunk és Bulgáriában is 40 százalék alatt van ez az arány.


17%-os javulás - tudatos menedzsmenttelFEL

Kutatók indiai textilipari cégeket véletlenszerűen két csoportba osztottak, és az egyik csoport tagjainak több hónap intenzív menedzsment-tanácsadást nyújtottak. Ezen cégek termelékenysége a másik csoporthoz képest 17%-kal javult, és jelentősen nőtt árbevételük és profitjuk is. Vagyis a cégen belüli üzleti gyakorlatok fontos magyarázói a teljesítménynek, és javításukkal komoly profitnövekedést lehet elérni.
Az országok közötti jövedelmi különbségek fontos oka, hogy a fejlett országok termelékenyebbek: azonos erőforrásokból is több vagy jobb terméket képesek előállítani. A termelékenységi különbségek ráadásul nemcsak országok, hanem cégek között is hatalmasak. Mi magyarázza ezeket a nagy különbségeket? És mit tehetnek a cégek, hogy növeljék termelékenységüket?


Lehet-e öngyógyító a magyar könyvtárügy?FEL

Z. Karvalics László, az Okos városok, kérdő- és felkiáltójelekkel c. friss könyv szerzője: Kistelepüléseken figyelhető meg egy ördögi spirál: az emberek hozzászoktak, hogy a megoldásokat csak felülről kaphatják, és egy idő után már olyasmiért is a település vezetőit hibáztatják, amit maguk is könnyűszerrel, közösségi alapon meg tudnának oldani. Sok településen jelen van az a kulturális gát, ami visszanyúlik a pártállami időkbe, ahol az öntevékenység veszély forrása volt, mert zavarta a település irányításának a hatalmi köreit. Ezért a két oldal, a hatalom és a polgárok inkább békén hagyják egymást: az emberek nem szólnak bele semmibe, de elvárják, hogy megoldják a problémáikat. Ebbe a helyzetbe bele lehet szikkadni. Viszont a jó hír, hogy ez az "á, itt úgysem számít, amit én mondok" típusú apátia is csak következmény, tanult viselkedés, és egyetlen hiteles ügy vagy akció is képes átprogramozni az agyakat.
Az öngyógyítás, az ellenállás, a megújulás képességének birtokában mindenkinek van esélye: emiatt van az, hogy nincs halálra ítélt, csak nehéz helyzetben lévő település. Fordítottak a sorsukon már olyan kisfalvak is, ahol 100 fő alá került a lakosságszám. Viszont semmi nem megy a lakók akarata nélkül. És a saját múlt is csak akkor erőforrás, ha a kulturális vagyontárgyak és az emberekben lévő tőke képes kapcsolódni olyasmihez, amelyet a világ éppen felértékel, ahol mindez bekapcsolható a jövőépítésbe.




Kisszínes

Egy könyvfaragó művész alkotásai - újrahasznosítás (fotókkal)FEL



Olvasás - 100 oldal fél óra alatt?!FEL

Rendszerhibát mutat az az eljárás, amelyben garázdaság miatt ítélték el a Sándor-palotát olajfestékezőket. ? A tárgyalás előtt mindössze fél órával átadott százoldalas peranyagról is túlzás lenne azt állítani, hogy a védelem megfelelően felkészülhetett.




Információforrások

Filmajánló: Én, Daniel BlakeFEL

- Mennyiben tudunk és akarunk az olyan embereken segíteni, akiknek digitális készségei kezdetlegesek, és akik számára a rájuk figyelő könyvtári tájékoztató rendszer akár szó szerint életbevágóan fontos is lehet; sokkal fontosabb, mint a társadalom valamivel szerencsésebb tagjai számára? (MG)
- Az 59 éves Daniel Blake egész életében szorgalmasan dolgozott, asztalosként fizikai munkából élt. Egy szívroham miatt életében először tétlenségre ítélték, így a rehabilitációs idő alatt szociális segélyért kell folyamodnia. A brit egészségügy adminisztratív útvesztőjében bolyongva összebarátkozik egy hasonló szituációban lévő, kétgyerekes, egyedülálló anyukával, aki a szociális rendszer személytelen és kafkai útvesztőjében hasonlóan reménytelenül próbálja megtalálni a kiutat. Állása nincsen és egy szociális lakásban él két gyermekével, akiknek iskolába kell járniuk, ám ehhez ruhára és ételre van szükségük. A rendszer egyikükkel sem kegyes, és a bürokrácia lassan kezdi felőrölni az idegeiket, Daniel azonban nem adja fel, bármi áron segíteni akar.


Elindult a hetvenéves Tiszatáj folyóirat online archívumaFEL

Már több mint 11 ezer feldolgozott cikk érhető el a szegedi és a teljes magyar szellemi élet egyik fontos, idén hetvenéves folyóirata, a Tiszatáj online archívumában, melyet a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának munkatársai hoztak létre - tájékoztatta az intézmény az MTI-t. A közlemény szerint a Tiszatáj első száma 1947. március 8-án jelent meg és kezdetben főként a szegedi irodalmi hagyományok feltárásához járult hozzá.
Így elemezte, bemutatta, értékelte többek között Balázs Béla, József Attila, Juhász Gyula, Kálmány Lajos, Móra Ferenc, Radnóti Miklós és Tömörkény István műveit. A lapban jelentek meg a háború utáni nemzedék első - Szeged és a város körüli településeket bemutató - szociográfiai munkái is. A lap - a helyi élő szépirodalom mellett - kezdetektől nagy teret szentelt a teljes hazai kortársi szépirodalom bemutatásának is. Publikált benne Nagy László, Németh László, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Illyés Gyula csakúgy, mint Esterházy Péter és Pilinszky János. Később - főként Ilia Mihály szerkesztőségétől kezdve - a lap külön célja lett a határainkon túli magyarság irodalmának bemutatása.
Az adatbázisban nemcsak az irodalmi művek teljes szövegében lehet keresni, hanem célzottan lekérhetőek egy-egy író, költő művei is, és az egyes alkotások tárgyszavakat is kaptak. A részletesen feldolgozott cikkek száma meghaladja már a 11 ezret. A Tiszatáj 1947-2017 online archívuma - a nagyközönség számára - a könyvtár honlapján érhető el a link címen.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:






Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás körött megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa

www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról