Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Szavazás

Miben használ leginkább a Könyvfesztivál a könytáraknak?

baráti / szakmai találkozások
ismerkedés új könyvekkel (kiadványokkal)
a könyvtár-ismertség növekedése
könyvtárhasználat-növekedés
egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu

KIT hírlevél évfolyamok

| 2017 | 2016 | 2015 | 2014 |
| 2013 | 2012 | 2011 | 2010 |
| 2009 | 2008 | 2007 | 2006 |
| 2005 | 2004 | 2003 | 2002 |

2017



 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


Személyzetfejlesztés és képzés

(frissítve: 2005. dec. 20.)

Képzési politika
1. A kiművelt emberfő tőkéje
14. Belterjes szektorok
15. Könyvtárosok természettudományos és műszaki végzettséggel
19. A stratégia minősége és az oktatás hatékonysága -- mi közük egymáshoz?
27. Munkanélkülieket előállító könyvtárosképzők -- nem követik a végzettek útját
23. Nyitott kérdések (és válaszok) a könyvtárosképzésben

Általában
2. Amikor új erőre lenne szükség [a beosztottak kiégéséről]
3. "Diplomával is elértéktelenedhet a tudás"

Oktatási technológia
5. IEEE - Learning Technology
6. E-learning
28. Online üzemmódú könyvtárosképzés felé

Vezetők képzése
9. Kinevelni a jövő menedzsereit
7. Hogyan tanulnak a menedzserek?- TQM és vezetői személyiség (M. B. Line)
17. Marketing a könyvtáros tantervekben
22. Tudásmenedzsment: itthon is tanulható

Szakmai képzési területek
10. Tréning az olvasószolgálati kommunikációért, illetve a megfáradás ellen (Tamási Csilla)
12. Számítógépes nyelvészet indexelés helyett
16. Certified Content Manager-képzés -- elgondolkodás céljából
29. Digitális könyvtárosok képzése -- szlovén és brit gyakorlat
24. A referensz könyvtárosok és a továbbképzés

Módszertan
4. Rovarközösségek intelligenciája -- van még mit tanulni
8. Kinek és hogyan (nem) lehet változásmenedzsmentet tanítani? (Pataki Béla)
11. A kutatásmódszertan a könyvtárosképzésben -- visszaszorulóban?
13. Automatikus indexelés -- könyvtártudományi PhD-k Dániában
18. Tanulás-támogatás az Európai Bizottságnál
26. 'Hibrid térben' történhet a felsőoktatás -- lehetőség a könyvtáraknak

Egyéb
20. A minőségfejlesztés érdekében adtabázis-minősítő rendszer (is) kívántatik
21. Kiégés a munkahelyen -- Tesztelje önmagát!
25. Könyvtárosképzés - évforduló

A KIT-hírcsokor adott, a címben jelzett témában közöl összeállítást a KIT Hírlevél megjelent számaból szemlézve, folyamatos frissítéssel. A feltöltés előtt ellenőrizzük, és szükség szerint frissítjük a korábban élő linkeket. Ha ez nem lehetséges, a hírt link nélkül közöljük. Amennyben az oldalon nem működő linket talál, vagy egyéb észrevétele van, kérjük, jelezze.

Az összeállításban közreműködött: Ambarus Lídia
A kiművelt emberfő tőkéje

Nem feltétlenül szerencsés, hogy két KIT-számban ugyanarra a hírre utalunk. A benne lévő téma fontossága azonban megbocsáthatóvá teszi az ismétlést. A múlt héten ajánlott egyik cikkben ez áll: Az emberi erőforrás hozza a legnagyobb, 10%-os megtérülést, míg az eszközök csupán 7 százalékos ROI-t (return on investment -- a befektetés megtérülése) eredményeznek, a pénzügyi befektetések pedig 4,5 százalékost. Ennek megfelelően a pénzügyi igazgatók ma már a befektethető eszközök közel kétharmadát a szellemi tőkére, a vállalat alkalmazottaira szánják. -- A Hewitt Inside idei felmérése szerint a magyar vezérigazgatók az üzleti célok közül a tehetséges munkaerő megszerzését és megtartását sorolták első helyre.
(Forrás: FigyelőNet, 2002. október 9. http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=45635)
-- A hazai könyvtárak világában évek óta hallhatjuk, hogy az ember a legértékesebb erőforrás. Hogy ez a kijelentés mennyire csak szólam, azt számos zsigeri megnyilatkozás is tanúsíthatja. Ilyen például a könyvtári költségvetések szerkezete, mely általában a fenti elv ellentétét tükrözi. A költségvetést pedig teljes joggal tarthatjuk nonverbális kommunikációnak, méghozzá az egyik leghangsúlyosabbnak; híven tükrözi készítőjének értékrendjét. A munkatársakkal kapcsolatban az is gyakori, hogy munkaidő alatt nem, vagy csak kivételes esetben vehetnek részt olyan szakmai rendezvényen, amely egyébként munkájuk hatékonyabb végzését segítené. (És még nem ejtettünk szót azokról, amelyek "csak" látókörüket tágítják.) Méggyakoribb, hogy ha már részt vehet az illető beosztott egy konferencián, továbbképzésen, tudását a szervezet nem használja ki. Ez pedig -- a szintén, és joggal divatos -- tudásmenedzsment elveinek semmibevétele. A könyvtár jellegzetesen tudásalapú szervezet. Szolgáltatásainak szintje egyértelműen az információ- és tudáshozzáadás mértékétől függ. Lehet, hogy a könyvtárak jelentős része az alapkompetenciáját potenciálisan kifejlesztő, megújító legfontosabb erőforrásának gyarapítását nem veszi komolyan? (MG) (2002. okt. 22.)
Amikor új erőre lenne szükség [a beosztottak kiégéséről]

Számos esetben tapasztalható, hogy az alkalmazottak kiégnek, nem úgy végzik a munkájukat, ahogy azt korábban tették. Nincs bennük elhivatottság, alulmotiváltak. Ilyenkor gyakran már a korábbi motivációs eszközök sem segítenek. Mit lehet hát tenni? (...) "A nyílt felmondással ellentétben a belső felmondás esetében a munkaviszonyt nem bontják fel, hanem a munkavállalók mondják fel azon teljesítmények megvalósítását, amelyek túllépik az előírások és a szankciók (büntetések, stb.) útján jogilag érvényesíthető minimális mértéket." A munkavállaló ilyen esetben eltávolodik munkakörnyezetétől, elveszti egyéni kezdeményezőkészségét, és munkahelyi tevékenységét a még lehetséges minimumra fogja vissza, kizárólag az előírások betartására szorítkozva. Szakmai kérdések iránti fogékonysága lelohad, elzárkózik az elöljárójával folytatott szakmai viták elől, semmilyen munkahelyi témában nem gyakorol kritikát. Nem tesz javaslatot, nem vállal felelősséget, nincsenek teljesítménytartalékai.
(Forrás: HR Hírlevél, Menedzsmentfórum http://www.mfor.hu/cikk.php?article=9597&pat=14)
-- Tapasztalatom szerint meglepően sok hazai könyvtáros él hasonló helyzetben, főképpen fiatalok, de szép számmal akad az évtizedeken át ilyen módon frusztrálódott munkavállaló is. Feletteseik gyakran panaszkodnak beosztottaik passzivitására -- például a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatban -- önállótlanságukra és kezdeményezőkészségük hiányára, nem véve észre, hogy a helyzet ilyetén állásáról éppenhogy saját maguk tehetnek. Az idézett cikk a felettesek felelősségének kérdésére nem fordít jelentős figyelmet, ellentétben egy korábban, szintén német forrásban megjelent közlemény: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/079/index.html (MG) (2002. dec. 11.)
"Diplomával is elértéktelenedhet a tudás"

A kutatások szerint a jövőben egy embernek aktív életpályája során legalább hatszor kell majd átesnie valamilyen komoly továbbképzésen, rosszabb esetben munkakört váltania -- nyilatkozik Székely Judit foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkár. A közelmúltban egy vizsgálat azt kutatta, hogy hogyan alakult a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 1999-ben végzettek munkaerő-piaci életpályája az elmúlt két évben. Kiderült, hogy 82%-uk állásban volt, közel 10% továbbtanult nappali tagozaton (tehát rögtön rástartolt a következő diplomára), ismét közel 10% nem dolgozott.
(Forrás: HVG 2002. dec. 6. p. 49-50)
-- Hasznos lenne hasonló, de rendszeres, a könyvtári munkaerőpiacot felmérő kutatás. Így megkaphatnánk a könyvtárosképzés és továbbképzés hatékonyságának egyik mutatóját, amely tényszerű alapul szolgálhat az időnként fel-fellángoló könyvtárosképzési eszmecserékhez. Egy szakma elismertségi szintjét is alapvetően befolyásolja az azt kitanultak munkaerő-piaci értéke. (MG) (2002. dec. 11.)
Rovarközösségek intelligenciája -- van még mit tanulni

A közösségben élő rovarok szerveződésének három alapvető tulajdonsága: rugalmasság (változó helyzet kezelése), robusztusság (egyes tagok kiesése esetén is teljesít), önszervezés (se központi irányítás, se helyi felügyelet). Meglepő közösségi-szervezeti hatékonyságuk lemásolását nem egy kutatóműhely, vállalat szorgalmazza. Igen jó eredmények érhetők el például a fuvarirányításban, telefonhívások irányításában. A hangyák jeleskednek az optimális út megkeresésének mechanizmusában, ami a könyvtári menedzsmentben is alkalmazható CPM-módszer alapja. A munkamegosztás láncbrigád-módszerében is kínálnak figyelemreméltót: hangyáéknál az átadási pontok nem rögzítettek, ezért hatékonyabb a munkavégzés. Emberi tevékenységre fordítva: a lassabban, nehezebben dolgozók terhelése rugalmasan kisebb. Rovarok és emberek esetében egyaránt fontosak az egyszerű szabályok. Ezek alapvetően megváltoztatják a szervezeti kultúrát, s azon keresztül a fluktuációt, lojalitást, termelékenységet és a szervezeti tudást és annak kezelését. A hangyák, méhek példát mutatnak az önszerveződésből is. Ebből adódik, hogy "Az alkalmazottaknak elsősorban nem menedzsereiknek kell megfelelniük, hanem az ötleteikkel kell felelősséget vállalniuk. Az ötletgazdáknak csapatot kell szervezniük; szponzorokat kell találniuk (nem feltétlenül főnökeik közül), és össze kell szedniük a szükséges társakat." A csoporttoborzás sikeréért szükséges teendők:
-- A meglévő lehetőségek kiaknázása mellett az új lehetőségek folyamatos keresése
-- Az ötletgazdák felhatalmazása a kivitelezéshez szükséges társak toborzására
-- A kulcsfontosságú üzletágakban dolgozóknak legyen lehetőségük csatlakozni az új teamhez
-- Hagyni, hogy a rendszer maga válassza ki a legjobb ötleteket
-- A legjobb ötletek támogatása kielégítő forrásokkal.
Feltételezésem szerint a könyvtáron belüli értéklánc (marketing, szerzeményezés, feldolgozás, tájékoztatás), az olvasók, illetve a referenszkérdések szervezeten belüli irányításában alkalmazhatók a "rovarok tapasztalatai". (MG)
(Forrás: Egy teljesen új vállalati gondolkodásmód / Eric Bonabeau, Chrisctopher Meyer. In: Harvard Businessmanager 4 (2002) 3 p.
17-24) (2002. dec. 18.)
IEEE - Learning Technology

Újabb elektronikus folyóiratot mutatunk be az olvasóinknak. Ezúttal az oktatással foglalkozó Learning Technology-ra szeretnénk felhívni a figyelmet. A negyedévente megjelenő folyóiratot az IEEE - http://www.computer.org/ -, állításuk szerint a legrégebben létező számítástechnikával foglalkozó szakmai társulás jelenteti meg. Érdemes ellátogatni tehát a kiadó oldalára is, ahol számos rovatban cikkeket, híreket, konferencia-anyagokat stb. találhatunk. De visszatérve a Learning Technology-ra: a folyóirat megrendelhető e-mailen (ebben az esetben a postaládánkba küldik), illetve HTML és PDF formában is olvasható a honlapon. A cikkeket, felhívásokat, konferenciaanyagokat, kutatási jelentéseket, esettanulmányokat, stb. közlő lap elfogad írásokat is. A kezdeményezés célja, hogy bemutassa a már létező vagy most létrejövő oktatási technológiákat, elsősorban persze a számítástechnikához kapcsolódókat. Néhány érdekesebb friss cikk a legutóbbi, októberi számból (a következő szám megjelenése rövidesen várható):
- Online kurzus designja MBA hallgatóknak
- Felsőoktatási online kurzusok, az online osztályterem kritikája
- A görög képzési modell átalakítása rendszer alapú analízis alkalmazásával
http://lttf.ieee.org/learn_tech (Forrás: Infinit hírlevél 187. szám, http://www.infinit.hu, 2003. január 30.) 2003/6. február 12.
E-learning

E-learning oldalakkal gazdagodott a Gallup Internet és Pedagógia honlapja. Az új rovat áttekintést nyújt a hazai és az európai uniós e-learning programokról, kezdeményezésekről: az e-learning az Európai Unió koncepciójában nem egyszerűen oktatási technológiaként, hanem mint a társadalom fejlesztésének fontos, átfogó eszköze jelenik meg. Összeállításunk napi tájékozódást segítő magyar e-learning kalauz. A Gallup Internet és Pedagógia e-learning oldalai:
http://ip.gallup.hu/elearning/index.htm. Európai e-learning információs portál indítását jelentette be Viviane Reding, az Európai Bizottság oktatási és kulturális biztosa február 4-én az európai e-learning iparág szakmai vásárral egybekötött találkozója, a karlsruhei LEARNTEC 2003 megnyitóján. Az Európai Bizottság európai e-learning információs site-ját Internet és Pedagógia honlapunkon mutatjuk be:
http://ip.gallup.hu/elearning/hirek/030205_euinfsite.htm
(Forrás: Gallup oktatási hírlevél 2003.02.05.) (2003. márc. 26.)
Hogyan tanulnak a menedzserek? -- TQM és vezetői személyiség (M. B. Line)

A hazánkban is jól ismert és nemrégiben nyugdíjba vonult Maurice B. Line információs és könyvtári tanácsadó több más forrással összhangban felhívja a figyelmet a menedzsment-elméletek félrevezető hatásaira. Az elméleteket ugyanis könnyű elsajátítani anélkül, hogy az tényleges változást is jelentene. A menedzserek ugyanakkor szeretnek erről többet mutatni, mint a valóság: "A TQM soványka eredménye a félszívűséget és az önámítást illusztrálja." "Mindeneken túl a jó menedzserrel kapcsolatban van néhány emberi elvárás. Készségek, tudás és gyakorlat -- igen, mindezekre szükség van; de a jó menedzsernek elsőosztályú szolgáltatást kell nyújtania, és még ennél is fontosabb, hogy legyen gondja embereire. Nem valami szentimentális módon, hanem hogy megkísérli megérteni őket, és a lehető legtöbbet nyújtani számukra. Vannak, akik ennek az alapvető minőségnek hiányában vannak, és a világ minden tanulmánya -- akár könyvből, akár gyakorlatból -- nem lenne elég számukra. Ezek a menedzserek, akik nem szívelik túlságosan az embereket, vagy egyenesen utálják őket, aligha lesznek valaha is jó menedzserek, hacsak nem képesek valamilyen csodálatos átváltozásra."
(Forrás: How do managers learn to manage? / Maurice B. Line. In: Library Management 23 (2002) 3 p. 166-167) (2003. márc. 26.)
Kinek és hogyan (nem) lehet változásmenedzsmentet tanítani?

(Pataki Béla)

Ki milyen mértékben tudja (és akarja) befogadni a változásmenedzsment tanítást? Mennyire tudásátadás, és mennyire készségfejlesztés a változásmenedzsment oktatása? Milyen módszerek alkalmazhatók sikerrel, különös tekintettel az esettanulmányok feldolgozására? Bő egy évtizedes graduális és posztgraduális oktatási tapasztalataimat, útkereső próbálkozásaimat, dilemmáimat szeretném megosztani a hallgatósággal, illetve az olvasóval.
(Forrás: Vezetés hírlevél. Menedzsmentfórum 2 (2003) 14
http://www.mfor.hu/cikk.php?article=10028&pat=14) (2003. ápr. 14.)
Kinevelni a jövő menedzsereit

Tanulságos, hogy a pénzügyileg legeredményesebb cégek az átlagosnál lényegesen többet törődnek a tehetséggondozással. Ezen cégek 83%-a rendelkezik tehetségfejlesztő programmal az átlagos 30%-kal szemben. Szintén az átlagos 33%-ot messzemenően felülmúló arányban, a legeredményesebb cégek 88%-a követi nyomon rendszerezett formában a tehetséges munkatársak fejlődését. A tehetséggondozás két alapvető eleme a strukturált, proaktív fejlesztés, illetve a kiemelt módon történő javadalmazás [ami nem feltétlenül jelenti a közvetlen anyagi elismerést!].
Tehetséghiány esetén alkalmazott megoldások:
- Kommunikációs kampány a szervezet munkáltatói hírnevének támogatására
- Tehetségek toborzása az ország egyéb régióiból, illetve külföldről
- A szervezetből korábban kilépett munkatársak megkeresése
- Szervezeti képzések/oktatási programok
- Együttműködés oktatási intézményekkel
- Tudásmenedzsment
- Utánpótlás-tervezés
- Személyre szabott részidős megoldások
- Új szerepek, feladatok az idősebb munkatársaknak (pl. projektmenedzser, a fiatal munkatársak segítése, coaching, mentoring)
- Forrás: Kinevelni a jövő menedzsereit. In: HR hírlevél 2 (2003) 22
http://www.mfor.hu/cikk.php?article=10302&pat=14 (2003. ápr. 14.)
Tréning az olvasószolgálati kommunikációért, illetve a megfáradás ellen (Tamási Csilla)

A 2002-ben akkreditáltatott tréning célja az elsősorban az volt, hogy segítséget adjon a gyorsan változó tájékoztatói elvárások kezelésében. További cél, hogy a kollégák képesek legyenek a használói szükségleteinek jobb megértésére. A tréning pszichológiai irányát Ács Éva pszichológus, a szakmai tartalmat mi, könyvtárosok határoztuk meg. Az előbbinél olyan elméleti keretet igyekeztünk választani, amely a napi gyakorlatra épít, fogalmai könnyen érthetőek, használatuk egyszerű. A könyvtárosi munkában a rövid idejű interakciók a jellemzők: gyors helyzetfelmérés és reagálás. Nincs idő és szükség a mély elemzésekre. Olyan emberideált céloztunk meg, aki felelősséget vállal a saját tevékenységeiért, képes örülni, játszani, rugalmas és tanulékony. Mindezek alapján a tréningek keretéül a tranzakcióanalizist (TA) pszichológiai elméletét, a neuro-lingvisztikai programozást (NLP) kommunikációs elméletet választottuk, illetve a TQM-et, mint vállat-irányítási rendszert, melyben a tanultak alkalmazást nyerhetnek.
(A TA személyiség-elmélet, valamint szisztematikus pszichoterápiás elmélet, mely a személyiségfejlődéssel foglalkozik. Az NLP a szubjektív tapasztalatok struktúrájának, a kommunikációnak, a sikeres viselkedési mintáknak a tanulmányozása, a változás, a gyors tanulás, az eredményesség elősegítése érdekében.)
A második tréning utáni tapasztalataink szerint a kollégák egyaránt elégedettek a tréning keretével, a pszichológiai gyakorlatokkal és a tréning légkörével. Az eddigi résztvevők átlagéletkora 40 és 50 év között volt. Ez a korosztály dolgozta végig a rendszerváltást követő 10 évet, s mára szinte mindenkin jelentkeznek az elfáradás tünetei. Az olvasószolgálatos kollégákat ezenkívül a folyamatos túlterhelés is sújtja. Így a tréning mentálhigiénés funkciókat is betöltött. A visszajelzésekből leszűrhető, hogy a tréning gyakorlati segítséget adott az olvasószolgálati szituációk, a szervezeti konfliktusok és a magánéleti problémák megoldásához is. (2003. júl. 16.)
A kutatásmódszertan a könyvtárosképzésben -- visszaszorulóban?

Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) által akkreditált 56 program közül 52 tantervét vizsgálták. Ezek közül húszban nem kötelező a kutatásmódszertan, sőt nem is szerepel ilyen jellegű tárgy a kínálatban. A U.S. News & World Report c. napilap listája alapján a legjobbak közé tartozó 11 tanszék közül csak ötben kötelező e tárgy felvétele. Egy utóvizsgálat szerint kettővel nőtt a kutatásmódszertant nem oktató tanszékek száma. A felmérő következtetése: a könyvtártudomány e tekintetben a humán tudományokhoz (pl. pedagógia) közelít, nem pedig a társadalomtudományokhoz, amelyek oktatásában -- az üzleti tanulmányokhoz és a szociális munkások képzéséhez hasonlóan -- jóval nagyobb szerepet kap a kutatásmódszertan. Pedig a könyvtárosok a kutatásnak nemcsak fogyasztói, hanem termelői is, azaz tudományos kutatást folytatnak és publikálnak. Nem helyeselhető tehát, ha nincsenek erre felkészítve. A kutatásmódszertan ilyen mértékű elhanyagolása pedig azt teheti esetleg szükségessé, hogy az ALA az akkreditáció feltételéül szabja ennek a tárgynak a kötelező felvételét.
- F: Soyeon Spark: Research methods as a core competency. In: Journal of Educ.Libr.Inf.Sci. 44 (2003) 1 p.17-25; Könyvtári Figyelő, 2003/4. (ref.: Koltay T.) (2004. febr. 4.)
Számítógépes nyelvészet indexelés helyett

"A [német könyvtáros- és dokumentátor-] képzésbe fokozatosan beépül a számítógépes nyelvészet is (mely fokozatosan fel fogja váltani az indexelés és az osztályozórendszer-gondozás egyénileg végzett időigényes és drága munkáját.)"
- F: Berufe im Informationswesen - Neue Entwicklungen in der Ausbildung /
Margrit Ebinger, Wilhelm Gaus. In: Information 54 (2003) 1 p. 5-8; Referátum: Új fejlemények a könyvtártudományi képzésben. In: Könyvtári Figyelő, 2003/3. p. 645-6, ref.: Katsányi S. http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?03/211*46068 (2004. febr. 11.)
Automatikus indexelés -- könyvtártudományi PhD-k Dániában

A koppenhágai Könyvtár- és Információtudományi Egyetemen (Royal School of Library and Information Science) két védésre kerül sor. B. Larsen február 20-án -- az intézmény történetében elsőként -- védi a hivatkozásoknak az automatikus indexelésben való felhasználását (eredeti cím: References and citations in automatic indexing and retrieval systems -- experiments with boomerang effect) vizsgáló dolgozatát. A munka már olvasható a hálón:
http://www.db.dk/dbi/samling/phd/birgerlarsen-phd.htm.
L. Björneborn március 5-én véd (hamarosan az ő dolgozatát is felteszik a webre). A bíráló bizottság nemzetközi összetételű (mindkét dolgozat angolul íródott).
Számunkra különösen fontos adalék, hogy a teljes dolgozat tanulmányozható bárki számára: ez talán idehaza is megoldható lenne, -- például a MEK révén. Az MNB pedig regisztrálhatná a doktori értekezéseket, annál is inkább, mert a rendkívül fontos dokumentumtípus országos kezelése mindmáig megoldatlan (mióta az MTA központi szerepe megszűnt). (SP)
- F: febr. 14., http://www.db.dk/instinf/ph.d/forsvar_bl_20.2.04_UK.htm ,
http://www.db.dk/instinf/ph.d/forsvar_lb_5.3.04_UK.htm (2004. febr. 18.)
Belterjes szektorok

A közgazdász hallgatók és jogászok legkevésbé szeretnének a nonprofit szektorban (illetve kis magáncégeknél ) elhelyezkedni. A bölcsészeknek viszont a közalkalmazotti és a nonprofit szféra a nyerő -- olvasható az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda 2004-es kiadványában. A műszakiak csak akkor helyezkednek el a bölcsészek által kedvelt helyeken, ha minden kötél szakad. (F: HVG, 2003/8. p. 62) A magyarországi könyvtárosképzésben a szakkombinációk évtizedek óta szinte kizárólag bölcsész szemléletet engednek kiteljesedni, aminek következménye, hogy belterjessé válik – illetve marad -- a könyvtáros pálya. Pedig a változatosabb szemléletek új lehetőséget kínálhatnának a szakma megújulására. A romániai magyar könyvtárosok tapasztalati köre egészségesebb képet mutat. Az alig több mint öt éve beindult könyvtárosképzés időszaka előttről szép számmal akadnak műszaki, természettudományi alapműveltséggel rendelkező könyvtárosok. A hazai közszféra karcsúsítására irányuló törekvések felvetik a bölcsész könyvtárosok tapasztalataitól nem messze eső tevékenységek felkutatását. A KIT-ben már idézett amerikai Opening new doors című könyv – egyebek mellett az alábbi (nem közalkalmazotti) lehetőségekből mutat be példákat: hipermédia-fejlesztés, online kereső, indexelő, fordító, információbróker, könyvtári marketing-információs szolgáltató, könyvtári és információs tanácsadás és személyi szolgáltató, bibliográfiaiszoftver-készítő, könyvtári szolgáltató kiadványok kiadója, szerződéskötési tanácsadó, könyvtári és információs oktató, szótárkiadó, lexikográfus, egyetemi szakértő, rendszer- , hipertext- és multimédia-fejlesztő, nemzeti bibliográfiai adatbázis készítésének irányítója (ott ugyanis a nemzeti bibliográfia készítése magánkézben van), CD-ROM-terjesztő marketingmenedzser, nemzetközi könyv- és folyóirat-ügynökség üzletkötője, jogi tanácsadó, vállalat menedzsment információs rendszerének igazgatója, K+F laboratórium fejlesztési és információs szakértője, elektronikus információs szolgáltatásokat kiadó vállalat vezetője, könyvtári hálózati menedzser, hírmagazin kutatási szolgáltatásainak igazgatója, levéltáros, főiskolai könyvtár kurátora, könyvtári rendszermérnök, könyvtárak számára számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtó vállalat képviselője, vállalati irattáros. (MG)
- F: Opening new doors : alternative carreers for librarians. / ed. By Ellis Mount. Washington ; Special Libraries Association, 1993. - 271 p.)
Könyvtárosok természettudományos és műszaki végzettséggel

A könyvtárhasználók színes érdeklődésűek. Nem humán területeken szívesebben veszik a természettudományos illetve műszaki képzettségű könyvtáros segítségét, magukkal egyenrangúnak tekintik, s az ilyen felkészültségű szakember hatékonyabban tud közreműködni a szükséges információ megszerzésében -- írja az angol cikk. "Az e területen jelentkező munkaerő-hiány leküzdésének egyik módja, ha sikerül TT/M végzettségűeket felvenni a könyvtár- és információtudományi iskolákba, vagy ha a könyvtáros iskolák végzettjeit képezik ki a műszaki és természettudományok terén."
- F: TMT, 2004/3. Hallmark--Lembo: Leaving science for LIS: interviews and a survey of librarians with scientific and technical degrees. In: Issues in Science and Technology Librarianship. Spring 2003.;
http://www.istl.org/03-spring/refereed1.html/ , ref.: Papp I. (2004. márc. 31.)
Certified Content Manager-képzés -- elgondolkodás céljából

Azaz okleveles tartalommenedzser az IIR és a BMGE által szervezett öt napos szakmai képzés (ápr. 19-23). A 399.000 Ft-os részvételi díj feltehetően nem a közszolgálati résztvevőkre való pozicionálást jelent. Mindazonáltal érdemes megnézni a részletesebb programot, mert a könyvtár szintén tartalomszolgáltató, ha ezt nem is így fogalmazza meg a szakma. (MG) (2004. ápr. 7.)
Marketing a könyvtáros tantervekben

Lévén a marketing nem más, mint a megfelelő vevőkör megtalálása, igényeinek megállapítása és kielégítése, a könyvtár- és információtudományi (KIT) stúdiumok piaci kínálatként is szemlélhetők - kínálatként a tanulók, a könyvtárvezetők és -fenntartók, az egyetemi vezetők és az egyetemek fenntartói, valamint más érdeklődők számára. Ahhoz, hogy a KIT képzési piac sokféle érdeklődőjének (potenciális vevőjének) igényeit megismerjék, a demográfiai, földrajzi, pszichológiai és viselkedési adatok összegyűjtésére és kreatív elemzésére van szükség...
- Tovább: A marketing fontossága a könyvtári és tájékoztatási tantervekben
(ref.: Mohor J.) In: Könyvtári Figyelő, 2004/1.
http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?04/076*47456 (2004. ápr. 21.)
Tanulás-támogatás az Európai Bizottságnál

A Bizottság tagjai méltán érezhetik, hogy értékes tagjai a szervezetnek. E következtetésre nem abból jutnak, hogy rendszeresen mondogatják nekik: ők a legértékesebb erőforrás. Egyszerűen a nonverbális kommunikációból juthatnak ilyen következtetésre. Például a képzési rendszerből, mely az angolul és franciául 'tudó' Syslog nevű intranet-alrendszer szerves része (vö.: tudástérkép ill. tudásmenedzsment). Ebben egyéni azonosítóval ki-ki eljuthat saját személyes profiljába, ahol saját addigi képzettségei, feljegyzett képességei sorakoznak. A munkatársaknak szinte naponta kínálnak valamilyen hosszabb-rövidebb képzési lehetőséget (több ezer belső és külső van a kínálatban), melyekre online lehet jelentkezni. Vannak kötelező (pl. nyelv, köztisztviselői vizsga), munkahelyi elváráson alapuló (pl. tárgyalási készség fejlesztése, szoftverek új verzióinak megtanulása) és egyéni érdekű képzések (felkészítés a nyugdíjra, francia konyha, műúszás), mindezek típustól függően személyes részvétellel vagy elektronikus távoktatással. A felettesek jónéven veszik a részvételt, fajtától függően támogatják idővel, tandíjjal. A felettes az automatikusan hozzá is elérkező kérelmet elektronikusan hagyja jóvá. A képzéskínálatnak van informális része is: napi tippeket kaphat az ember az irodai munka végzésére (buzdítás a használt borítékok használatára, munkabiztonság otthon és munkahelyen), vagy szabadidős programokról -- az elmúlt hetekben például az új csatlakozók kulturális bemutatkozásával kapcsolatban. E képzési rendszer 10-15 éven belül feltehetően a hazai könyvtári rendszerre is jellemző lesz. Minél hamarabb kezdjük szervezését, annál nagyobb haszonnal fog működni. (MG) (2004. máj. 5.)
A stratégia minősége és az oktatás hatékonysága -- mi közük egymáshoz?

Az oktatási ráfordítás csak akkor térül meg, ha a szervezet új minőséget -- pl. a vevők hűségét -- képes átalakítani megnövekedett forgalommá és haszonná, továbbá képes átcsoportosítani vagy megszüntetni a felesleges erőforrásokat. A 'motivált és felkészült munkaerő' csak meglévő stratégia kontextusában értelmezhető. A képzettség és motiváció ugyanis csak azonosított cél esetében mérhető. Az immateriális javak értékének mérése arról szól, hogy ezek az eszközök mennyire orientálódnak a stratégiához, és ez határozza meg a stratégiai készenlétet. Igazodás esetén érték jön létre. Nem igazodás vagy rossz stratégia esetén a nagy összegű ráfordítás is csak kevés értéket hoz létre.
- F: Az immateriális javak stratégiai készenlétének mérése / Robert S. Kaplan, David P. Norton. In: Harvard Businessmanager (2004) aug. p. 70-82
-- Az eredményesség és hatékonyság mérésére használt balanced scorecard
harvardi szakértői cikkükben a szervezetek humán, szervezeti és ügyféltőkéjét (összességében: megfoghatatlan vagyon) vizsgálják. A cikkel kapcsolatban és a sorjázó könyvtárosképzési konferenciák kapcsán is felmerülhet: mi lehet az összefüggés a könyvtárak képzéssel való elégedettségi szintje és a két éve hatályos szakmai stratégia minősége között? (MG) (2004. nov. 3.)
A minőségfejlesztés érdekében adtabázis-minősítő rendszer (is) kívántatik

-- hangzott el több hozzászóló szájából Varga Katalin doktori védésén (Szövegelemzés, tartalomelemzés információtudományi szempontból -- módszerek és lehetőségek az információ szelektálására) hétfőn éppenúgy, mint ahogyan Murányi Péterén is a múlt héten. Varga Katalin elmondta, hogy míg az általa vizsgált külföldi adatbázisokban 10, addig a hazaiakban 4 tartalmi feltáróeszköz a jellemző átlagosan. Kifejtette, hogy a tartalomelemzést a könyvtáros szakmában is kulcskompetenciává kell tenni. (MG) (2004. nov. 24.)
Kiégés a munkahelyen - Tesztelje önmagát! (Menedzsmentfórum)

A kiégés fogalma már az ötvenes években megjelent a munkapszichológiában. A kiégés (burnout) akkor következik be, ha hosszú időn keresztül nagyobb terhelésnek vagyunk kitéve, mint amennyivel meg tudunk birkózni.
- F: febr. 12., http://www.mfor.hu/cikk.php?article=12174&pat=14
Tudásmenedzsment: itthon is tanulható

Aki ma tudásmenedzsmentet akar tanulni Magyarországon, igazán nem kell sokat keresgélnie. A legnagyobb hazai felsőoktatási intézmények már beépítették a témakörrel kapcsolatos tudnivalókat különböző kurzusaikba, több ezzel a témával foglalkozó órát is hirdetnek. Nálunk a vállalatgazdaságtan, az információmenedzsment és a vezetési és szervezési tanszék is tanít tudásmenedzsmenthez kötődő ismereteket -- mondta Zoltayné Paprika Zita, a Budapesti Corvinus Egyetem (volt BKÁE) docense. A negyed- és ötödéveseknek kínált Döntéselmélet című tárgy keretében többek között a tudás és információ közti különbség, a tacit tudás átadhatóságának problémái és a tudásmenedzsmenthez kapcsolódó vezetési problémák is előkerülnek. A BME Információ- és Tudásmenedzsment Tanszéke nevében Nuridsány Judit, a Közgazdasági Továbbképző Intézet részéről Boda György nyilatkozik. Nuridsány Judit kifejti:
... mindig szót ejtenek a tudásintenzív munkát végző közösségekre oly jellemző konfliktusok kezeléséről, a tudáskonverzió problémáiról, a tanácsadó cégek működéséről, a velük való kapcsolatról, és megvitatják azt is, hogy valóban mindenkor szükség van-e mérésre.
- F: Világgazdaság, dec. 22.
-- A tudás immateriális jószág, de pénzben is kifejezhető. Ezért az ismertetett cikk a VG honlapján 'Tm: itthon is tanulható' cím alatt megtalálható, és térítésért olvasható. Módja: 'Az archívumunkban található cikkek elolvasásához belépési jelszót kell kérnie. Mobiltelefonjáról küldjön egy SMS-t a 06/90-626-003-as emelt díjas mobilszámra. Egy SMS elküldésével 3 cikket tud elolvasni. Westel előfizetéssel: 380.-Ft+áfa. Pannon feltöltőkártyáról: 380.-Ft+áfa. SMS-ben kizárólag a következő szöveg szerepeljen: VGA. Az SMS elküldését követő 1 percen belül mobiltelefonjára válasz üzenet érkezik, mely tartalmazza a belépési jelszavát.' -- Könyvtárban is érdemes kipróbálni; térítéses információszolgáltatás. E tudás is haszonnal menedzselhető. ;-) (MG) (2005. jan. 5.)
Nyitott kérdések (és válaszok) a könyvtárosképzésben

Tizenhárom könyvtárosképző hely, összesen négyezer hallgató -- olvasható a Könyvtári Figyelő következő számában Bényei Miklós tollából (szóban elhangzott 2004. okt. 11-én a Könyvtárosképzés ma, holnap c. konferencián). A jövendőjükről szóló cikk beszámol a bolognai folyamat könyvtárosképzésre vonatkozó hatásairól. Az eddigi felkészülés során a könyvtárosképzés a 'társadalomismeret' képzési ágon belül kapott helyet (ugyanitt található a kommunikációs- és médiatudomány, a kulturális antropológia -- leánykori nevén: néprajz --, szociológia stb.). A szerző felsorolja az egyszakos és kétszakos képzés előnyeit és hátrányait; az előbbivel kapcsolatos félelmeket, az utóbbival kapcsolatos hagyományokat. Lehetségessé válik a könyvtárostanár képzés is. Eredmény, hogy a könyvtári gyakorlat nemcsak könyvtárakban, hanem más információszolgáltató helyeken is eltölthető lesz. Az új képzés 'eredményei' a főiskolákon 2009-ben, az egyetemeken 2010-ben kapnak diplomát.
- F: Könyvtári Figyelő, 2005/1. (2005. febr. 25.)
A referensz könyvtárosok és a továbbképzés

A témában az alapvető készségek (a referensz interjú lebonyolítása, a források és a helyi gyűjtemény ismerete) mellett fontos az adott témában való tájékozottság, valamint a kommunikációs és interperszonális készségek, az elemző és kritikus gondolkodás képessége. Egyre nagyobb ugyanakkor a technológiai, vezetési és oktatási készségek szerepe a referensz munkában. Egy Ontario-beli felmérés szerint a referensz könyvtárosok kb. évi 26,4 órában vettek részt formális továbbképzésben (14,7 órát töltöttek helyi, 5 órát egyesületi, 2,1 órát webes és 1,6 órát oktatási intézmény által szervezett tanfolyamon). Az informális továbbképzéssel töltött idő átlagosan kb. 31 munkanap. Ebből 74,3 óra szakmai megbeszélés a kollégákkal és forgalmazókkal, több mint 50 óra szakirodalom-olvasás és önálló kutatás, 35 óra munkahelyi képzés, kb. 24 óra levelezőlista-olvasás, alig egy napnyi konferenciai részvétel.
A továbbképzés tárgya: internet-alkalmazások és az elektronikus források jelentették -- több mint 80%, keresési stratégiák 68%, irodai alkalmazások 65%, integrált rendszerek és a szolgáltatási készségek 50%, műszaki problémák elhárítása 50%, team munka, problémamegoldás, kommunikáció kb. 40%), oktatástechnika 39%, foglalkozás-egészségügy, munkavédelem, érdekvédelem 33%. 14% adott meg további témákat: olvasói tanácsadás, gyermekkönyvtári szolgáltatások, programszervezés, speciális referensz témák.
A továbbképzési részvétel legfontosabb motívumai: intézmény támogatása, a szükséges idő biztosítása, az innovatív légkör és az információk megosztása bizonyult. Nem az időhiány, hanem megfelelő időzítés vagy az információhiány a képzés fő akadálya. Pozitív hatású viszont a megfelelő információáramlás és az innovatív légkör.
- F: Auster--Chan: Reference librarians and keeping up-to-date. In: Ref.User Serv.Q. 2004/1. Referálva: Könyvtári Figyelő 2005/2. ref.: Hegyközi I. (2005. jún. 22.)
Könyvtárosképzés - évforduló

1898. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Széchenyi termében megnyílt az első országos levéltári és könyvtártani szaktanfolyam az 1897-ben megalakult Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szervezésében. Ezzel kezdetét vette a központi könyvtárosképzés Magyarországon. Az egyetemi szintű képzés 1949-től működik.
- F: júl. 2., www.bocs.hu (2005. júl. 6.)
2005/35. szept. 21.
'Hibrid térben' történhet a felsőoktatás -- lehetőség a könyvtáraknak

A hallgatók és az oktatók között a frontális oktatás vagy a szemináriumi terem csak egy-egyí lehetőség az együttműködésre. (Az is tapsztalat, hogy a kevesebb oltatói létszámmal dolgozó fejlettebb nyugati oktatási intézményekben a hallgatók előfordulása sokkal inkább valószínűbb a könyvtárban.) De a frontális oktatás térfelére is beléphet a könyvtár. A helyzetet a First Monday tanulmánya vázolja. (ism.: MG)
- F: szept., http://www.firstmonday.org/issues/issue10_9/kazmer/index.html
Munkanélkülieket előállító könyvtárosképzők -- nem követik a végzettek útját

A német szakfőiskolai képzés keretében könyvtárosi diplomát szerzettek nagy része munkanélküli marad, szerencsés esetben részmunkaidőben vagy időleges szerződéssel tud elhelyezkedni. Ennek ellenére szinte senki sem vizsgálta meg, hogy a képzettek száma arányos-e a szakma felvevő kapacitásával, vagy inkább a munkanélküliek számát növeli. 1998 óta nem elemezték a német könyvtárosképzés helyzetét a nemzetközi (európai) mezőnyhöz viszonyítva. A könyvtárosi tanulmányokat kezdők nem kapnak világos és egyértelmű képet szakmai lehetőségeikről. Az elhelyezkedési lehetőségeket korlátozza az alapképzés túlzott szakosodása. A specializálódást elég lenne a munkába állás utánra hagyni. Újra kellene gondolni a középszintű (szakfőiskolai) képzés jellegét, jelenleg ui. a főiskolai diplomás könyvtárosok a rutin jellegű könyvtári munkához túlképzettek és nagyon drágák, a szaktájékoztatáshoz és a menedzseri feladatokhoz viszont képzetlenek. A legfontosabb követelmény, hogy valaki felelősen foglalkozzon a képzésből kikerültek pályaútjával és sorsával.
- F: Weigand: Wie sehen heute die Berufsaussichten für Bibliothekare aus, wie verändert sich das Berufsbild und kümmert sich jemand um diese Fragen? In: Bibliotheksdienst 2004/10. Referálva: Könyvtári Figyelő 2005/3. ref.: Katsányi S. (2005. okt. 12.)
Online üzemmódú könyvtárosképzés felé

A felsőoktatásban világszerte egyre terjednek az online képzési és tanulási módszerek. Az USA-ban például a felsőoktatási intézmények közel fele kínál internetes vagy webes kurzusokat. Ezt a trendet társadalmi-gazdasági, demográfiai és technológiai tényezők magyarázzák: nagy az igény az információs és információtechnológiai jártasság elsajátítására, és ebből adódóan a folyamatos továbbképzésre; egyre több a 'nem hagyományos' (idősebb, munkaviszonyban álló stb.) egyetemi hallgató, a 'hagyományos' diákok pedig az ún. Y-generációhoz tartoznak; a szemléltetési lehetőségek fejlődését pedig az online tananyagok, online szolgáltatások, online kurzusok, webes oktatási segédletek és szoftverek stb. jelzik. Az online képzés a távoli és a campuson tanuló diákokat egyaránt érinti...
- F: Yi: Library instruction goes online: an inevitable trend. In: Libr.Rev. 2005/1. Referálva: Könyvtári Figyelő 2005/3., Manci:
http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?05/217*51345 (2005. okt. 12.)
Digitális könyvtárosok képzése -- szlovén és brit gyakorlat

Szlovéniában az alap könyvtáros képzésben a bevezető jellegű kurzusok a tovább bővíthető, alapozó jellegű konceptuális tudásra összpontosítanak. A technikai készségeket már ismertnek veszik, ezeket a hallgatók más szervezésben tanulmányaik elején elsajátítják. A posztgraduális kurzusokban a modell mindhárom eleme folyamatosan jelen van; összetett kompetenciákat igyekeznek kialakítani, egyben az információs források létrehozására is felkészítve a hallgatókat. A továbbképzésben szűkebb területekre összpontosítanak (e-folyóiratok, OPAC), vagy technikai alapkészségeket adnak át (ECDL), a korábbi normál képzés hiányait pótolva.
Az Egyesült Királyságban inkább az a jellemző, hogy a könyvtáros szakmába
posztgraduális képzéssel jutnak a munkatársak, nem pedig alapképzés révén. Kifejezetten digitális könyvtári kurzus nincs, de vannak kurzusok rokon területeken, például a hálózati információmenedzsment témakörében, és mindenütt vannak ilyen tárgyak: könyvtári menedzsment, metaadatok, tudásszervezés, információkeresés. A digitális könyvtárak konceptuális tudnivalói számos kurzusban megjelennek, a technikai tudást alapozó információtechnológiai kurzusok közvetítik. Újdonságként 2004-2005-ben a City University-n posztgraduális jellegű digitális könyvtári képzés indult. A továbbképzésben a technikai készségeket adottnak veszik, és a rövid tanfolyamok közül sok hasznosítható a digitális könyvtári munkában. Nagy az érdeklődés, a szolgáltatók tehát jól reagáltak az igényekre.
A digitális könyvtári ismereteket mindkét országban a meglévő kurzusokba integráltan, azok hagyományos előnyeit megőrizve oktatják. Az egyes kurzusok maguk választják meg, mit tartanak fontosnak, és milyen formában oktatják azt. Szigorúan előírt tantervet senki nem igényelne, de a tárgyalandó témák és elsajátítandó készségek jegyzékét érdemes lenne összeállítani az országos szakmai szervezeteknek, illetve az EUCLID-nak mint a képzés nemzetközi szervezetének.
- F: Bawden--Vilar--Zabukowvec: Education and training for digital librarians.
A Slovenia/UK comparison. In: Aslib Proc. 2005/1. Referálva: Könyvtári Figyelő, 2005/3., ref.: Hegyközi I.
http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?05/218*51345 (2005. okt. 12.)

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:






Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás körött megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa

www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról