Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 14 éve

Önérvényesítés határok nélkül

Míg évtizedekkel ezelőtt az embereknek alig volt szükségük arra, hogy karrierjüket menedzseljék: beleszülettek egy élethelyzetbe, a vállalatukra bízták életútjuk egyengetését, vagy a szülők kapcsolati tőkéjét aknázták ki, addig mára a siker az önmendzselésen áll vagy bukik. Nekünk magyaroknak azonban úgy tűnik, ezt még tanulnunk kell.

images

A szocialista tervgazdálkodásról a piacgazdaságra átváltó országok polgárai nem jeleskednek az aktív, úgynevezett önérvényesítő magatartásban, pedig manapság a karrierhez ez elengedhetetlen. A szülők kapcsolati tőkéje ugyanis már a múlté, az embernek magának kell kikaparnia azt a bizonyos gesztenyét. Bölcskei Mónika, a Be Wise Humán Tanácsadó Kft. ügyvezetője, business coach egészen odáig ment, hogy kijelentse: az életben minden ember menedzser, elsősorban önmaga menedzsere. A munkahelyen és a mindennapokban egyaránt fontos, hogy valaki hatékonyan tudjon érvényesülni.


Állásszerzés egyedi önmarketinggel



Fülöp Attila
Íme egy élő példa, milyen sokra viheti az, aki tudja mit akar, és el is tudja magát adni. Fülöp Attila neve sokunk számára csenghet ismerősen, a reklámszakmába kacsingató fiatalembernek pontosan ez a cél lebegett szemei előtt, amikor úgy döntött, személyes márkaépítésbe kezd. A 2007-ben a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskoláján diplomázott fiatal készített egy mozifilmre emlékeztető plakátot önmagáról, melyen önéletrajza szerepelt, és elvitte egy reklámkonferenciára, de az állásokra is ezzel az anyaggal jelentkezett. A cégeket gondosan szelektálta, így csak három helyre adta be pályázatát, kettőhöz fel is vették. Saját weboldalt hozott létre, emellett személyét hűtőmágnesen hirdette. - 2006-ban már tudatosan készültem az önmenedzselésre és mikor eljött az ideje a munkahelyváltásnak, álláskeresésnek, egy komplett kampányt építettem fel erre. Akkor a társaim ezt furcsán fogadták és voltak, akik meg is mosolyogtak, de ők valószínűleg nem értették a lényegét - vall a kezdetekről Attila. A lényeg pedig nem volt más, mint kiemelkedni a tömegből. A siker nem maradt el, a 29 éves fiúra az egész szakma felfigyelt, az ügyes önmarketingnek köszönhetően bekerült a Braun & Partners Brandaktív Kft. kreatív csapatához.


Mi kell az önmenedzseléshez?



Kitartás, motiváció, proaktivitás, kreativitás, eredményorientáltság - ez Fülöp Attila receptje. Pintér Zsolt, az ismert fejvadász és karrierszakértő mindenekelőtt a magas szintű, reális önismeretre és önbizalomra helyezte a hangsúlyt. Kiemelte: az önérvényesítő magatartás szerves része a kapcsolatteremtő és azt ápolni is tudó képesség. A kemény munka, egy jó nagy adag kommunikációs és prezentációs készség, valamint asszertivitás segíthet az önmenedzselésben, de az érett személyiség sem elhanyagolandó - vélik a portálunk által megkérdezett szakemberek.


Mit értünk az önmenedzselés fogalma alatt?



Az önmenedzselést a Kislexikon.hu úgy definiálja, hogy "valakinek a maga érvényesülését elősegítő, önmagát népszerűsítő ügyeskedése." Pintér Zsolt karrier-szakértő szerint pedig egy a lényeg: nyomulni kell ezerrel. Az önmenedzselés alapvetően annyit jelent, hogy élünk lehetőségeinkkel - emeli ki Szrimay Ágnes, munkapszichológus.


Önérvényesítés empatikusan - létezik?



Másokat nem akadályozok az előrébb jutásban. Nem ellentmondás ez? - szegeztük Szirmay Ágnesnek a kérdést, hiszen ha képes vagyok érvényesülni és előretörök karrieremben, akkor azzal másokat szorítok háttérbe. Szirmay nem hiszi, hogy az önmenedzselés mások eltiprásáról szólna. - Az önérvényesítés konstruktív formája ott kezdődik, hogy az egyén felismeri a céljait, vágyait, képességeit, határait és erre építve jut előbbre, nem másokon átgázolva - szögezi le a munkapszichológus. A konstruktív versengés esetében ugyanis az egyén a saját teljesítményét növeli, és nem másokét rombolja. Vagyis ez esetben akár a többieket is jobb teljesítményre sarkallja.

A piramisszerűen felépülő amerikai vállalatoknál lehet azt tapasztalni, hogy egy idő után "kipotyognak" az emberek - meséli Szirmay. - Ha valaki a kollégáját kifúrva jut előrébb a szamárlétrán, vagy másik vállalathoz pályázva tud csak szakmailag magasabb pozícióba kerülni, mert munkahelyén nem sikerült neki, az nem feltétlenül takar valós teljesítményt és hosszú távon nem eredményez elégedettséget, boldogságot - véli a sokat látott munkapszichológus.

Dr. Nemeskéri Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetének vezetője szerint viszont az egyéni érdekeink érvényesítése sok esetben ellentétes mások érdekeivel, így egyetért azon feltevéssel: olyan helyzetekben, ahol kizárólag nyertes-vesztes szituációt lehet elképzelni, ott csak a "nyomulni kell ezerrel" tanács értelmezhető. - Olyan esetekben azonban, ahol mások érdekeinek érvényesítése hozzájárulhat saját egyéni érdekeink érvényesüléséhez; ott elképzelhető egy együttműködő, kooperatív megközelítés - tesz különbséget a két szituáció között az egyetemi docens, aki egyébként az önmenedzselést alapvetően három tényező együtteseként definiálta: reális önértékelés kialakítása, egyéni célok tudatos kiválasztása és aktív lehetőségkeresés.


Az önmenedzselés térnyerése



Peter F. Drucker azt fejtegeti a Harvard Business Review 2000-es számában, hogy a történelem folyamán az embereknek alig volt szükségük arra, hogy a karrierjüket menedzseljék: beleszülettek egy élethelyzetbe, vagy a vállalatukra bízták életútjuk egyengetését. Mára azonban megváltoztak a körülmények és mindenkinek meg kell tanulnia menedzselni önmagát.

A magyarok azonban különösen gyengének bizonyulnak önmenedzselésben, ami több okra vezethető vissza. - Bár a szocialista rendszerben is volt igény az önmenedzselésre/karrierépítésre, akkor az egyéni különbségek kevésbé jelenhettek meg, így a rendszerváltást követő években került be a köztudatba, amikor megváltoztak az emberek lehetőségei, érvényesülési különbségei - világítja meg a probléma gyökerét Nemeskéri Zsolt.

Pintér Zsolt egy korábbi interjújában kifejtette: a szocialista tervgazdálkodásról a piacgazdaságra átváltó országok polgárai azért nem jeleskednek az aktív, önérvényesítő magatartásban, mert a passzív, a "sült galambra váró" attitűdön szocializálódtak, így nem is csoda, ha sokan még mindig nem képesek egyéni erősségeiket felismerni, új lehetőségeket fellelni.
Nemeskéri a legnagyobb problémának a konfliktuskezelési készségek nem megfelelő szintjét látja. Vagyis a magyarok gyenge önérvényesítő képességét az azzal természetesen együtt járó konfliktusok elkerülése, az azoktól való félelem, illetve azok nem megfelelő kezelése eredményezi.


Önérvényesítés határok nélkül



Nemeskéri Zsolt szerint nemcsak a teljesítménykényszer ösztönzi a mai kor emberét az önmenedzselésre, hanem az is, hogy az egyéni lehetőségek érzékelt határai kitolódtak. - Ez azt jelenti, hogy az emberek jelentős része elhiszi: nem léteznek olyan társadalmi korlátok, amelyek megakadályoznák őket az önérvényesítésben. Az eredményes karrierépítés lényegében saját egyéni teljesítményüktől és a sikeres érdekérvényesítéstől függ. Ez a hit - természetesen a személyiségből, élethelyzetből, körülményekből fakadó egyéni különbségek mellett - óriási motivációs potenciál.


Sok fiatal sodródik az árral



Ott is ellentmondást lehet tapasztalni, hogy bár a következő generáció - a mostani húszévesek - már önérvényesítésre van szocializálva, így elvileg jól menedzseli magát, viszont mindent azonnal akar, és a szorgalmas munkában nem jeleskedik.

Több szakember számol be arról, hogy a fiatalok szeretnek sodródni az árral, nem alakítják tudatosan karrierjüket, ami azt is jelezheti, hogy kötődnek a gyermeki léthez, tehetetlenség állapotához. - Az már egy másik véglet, amikor valaki önsorsrontó módon nem él a lehetőségeivel, képtelen érvényesülni. A krónikus sikertelenség másik oka lehet az úgynevezett tanult tehetetlenség, amikor valaki olyan szűrőn keresztül nézi a világot, hogy mindent eleve értelmetlennek lát, és eleve sikertelennek tartja a még meg sem tett erőfeszítéseit - magyarázza a munkapszichológus.


Hazánkban nem világos a feltételrendszer



Az önmenedzselést tökélyre fejlesztő Fülöp Attila sem tud azonosulni a mostani húszévesek mentalitásával, vagyis azzal, hogy mindent készen és azonnal akarnak kapni, de azért már nem akarnak semmit tenni. De az sem a világ vége számukra, ha valami nem jön össze, egész egyszerűen továbblépnek. Vagyis a kitartás sem az erősségük és sokszor azt sem tudják, mit akarnak. Attila a fiatalok körében jelen levő gondolkodásmódot a felszínes barátnőkereséshez hasonlította. - Meg kell tanulni, hogy mindennek ára van - véli Fülöp, hozzátéve: ha kitűztük a célt, azért tegyünk meg mindent, nyújtsunk száz százalékos teljesítményt, adjunk bele apait-anyait! Attila szerint egyébként a célhoz vezető úton is rengeteget változik az ember személyisége, bár nála megvolt a belső motiváció és az ambíció.

Sokakban még mindig nem tudatosul, hogy a sikerért kőkeményen meg kell dolgozni. Magyarországon azonban nem világosak a feltételrendszerek, vagyis az, hogy mit kell letenni az asztalra, és azért milyen ellentételezés jár. A visszajelző rendszerek sem működnek, így a megmérettetés sem lehet reális. - Az sem világos egyébként, hogy manapság mit nevezünk tudásnak - emeli ki Szirmay Ágnes.


Nem azért élünk, hogy dolgozzunk?



Nemeskéri szerint a fiataloknál tapasztalt ambivalencia több dologra vezethető vissza. A fogyasztói társadalom értékrendjében az egyéni érdek és kielégítésének lehetősége elsődleges - húzta alá az egyetemi tanár. A következő generáció ebből a szempontból egyrészt előnyben van az önérdekek jelentőségének felismerése tekintetében, másrészt azonban a közvetített fogyasztási minták elérési kényszere türelmetlenséggel jár együtt. Ez az értékrend tehát a munkát nem tartja hangsúlyosnak, ugyanis az emberek nem azért élnek, hogy dolgozzanak; éppen ellenkezőleg, azért dolgoznak, hogy a közvetített mintáknak megfelelő életük lehessen.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tipikus női vállalkozó 42 éves és 1 gyereke van

Megtalálni a módot a megélhetés biztosítására úgy, hogy közben a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek a magánéletükben – ez motiválja... Teljes cikk

Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja

Szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás, cikizés, beilleszkedési gondok, tanári és szülői elvárások, családi viták, anyu és apu válik - rengeteg... Teljes cikk

Óriási igény van űripari szakemberekre - Magyarország felvette a kesztyűt

Az UniSpace program keretében három minisztérium - a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a... Teljes cikk