Vágó István a Selmeczit jobban kedveli

2009.11.07. 09:19
Péntek délután a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rendhagyó, helyesírást népszerűsítő akciót tartott az Akadémiai Kiadó Vágó Istvánnal. Összejöttek a celebek, de hallani nem lehetett őket. Vágó István a bonyolultabb nyelvtani kérdésekben nincs annyira otthon.

Az Akadémiai Kiadó új, akadémiainak nevezett helyesírási szótárának megjelenése alkalmából vetélkedővel kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy milyen nehéz helyesen írni. Ennek szemléltetésére meghívta Bárdos Andrást, Máté Krisztát, Rózsa Pétert (MTV) és Selmeczi Tibort, akiket viszonylag bonyolult helyesírási feladványok elé állított Vágó István. Szó szerint állították őket a feladatok elé, hiszen a kivetítő közvetlen a fejük mögött volt, csak akkor láthatták, ha kitekerték a nyakukat. Máté Krisztát ez sem akadályozhatta meg abban, hogy győzzön, és hazavihessen egy csomag könyvet.

Máté Kriszta, a győztes

Rendhagyó

Nemcsak az érdekes projektorpozicionálás szempontjából volt valóban rendhagyó ez a szörnyen kínos marketingfogás. Abból is, hogy alig lehetett valamit hallani. A sztárvendégekből semennyit sem hallottam, mert nem volt mikrofonjuk, pedig pont azért mentem, hátha elkapok valami jó kis Selmeczi-tréfát. Igaz, a mikrofonnal rendelkező kvízmestertől három méterre szintén csak hangfoszlányok jutottak el hozzám.

Egy órácskára úgy éreztem magam, mintha megelevenedett volna a legendás Álljunk meg egy szóra! című nyelvi ismeretterjesztő műsor, csak éppen Grétsy László hiánya mutatott rá arra, hogy bonyolultabb nyelvtani kérdéseknél még Vágó is megbotolhat. Bár én nem hallottam jól az előbb említett akusztikai malőr miatt, de a végén kollégám mesélte, hogy nem egészen pontosan érvelt az egyik egybeírás-különírást taglaló feladatnál. Talán ezért lehetett az, hogy nem volt olyan aktív, mint a Legyen ön is milliomosban.

Mivel ez egy helyesírási szótár reklámja volt, Vágó puskázásra, a szótár használatára buzdította a versenyzőket. „Nem akarják használni a szótárt?” – kérdezte a prominenseket, amire egyöntetű nem volt a válasz. Az is igaz, hogy a válaszadás gyorsasága is számított a pontozásnál. Pedig érdekes lett volna megfigyelni, melyik tévésünk nyálaz a leggyorsabban. Bár az olyan kaliberű kérdéseknél, hogy hogyan írjuk helyesen a csengettyű szót, vagy hogy helyes-e a „megfogom venni az újságot”, vagy inkább a „meg fogom venni” a jó, nem nagyon kell szótár. Nem mintha a televíziózáshoz annyira elengedhetetlen lenne a helyesírás ismerete.

Minek?

„Ja, a Rózsa volt az első? De én a Selmeczit jobban kedvelem” – poénkodott Vágó az egyik pontozási malőrnél, majd amíg elment a mikrofonjából a hang egy kis időre, műsoron kívül megbeszélték, hogyan kell írni a „kerekasztal-konferencia” szóösszetételt.

A vetélkedő közben néha az is feszélyezett, hogy a velem szemben ülő Máté Kriszta olyan tekinteteket vetett rám, mintha én rúgtam volna ki a Tv2-től. Aztán rájöttem, neki ilyen a nézése, és innentől kezdve csak azt sajnáltam, hogy nem hallom, mit mond Selmeczi Tibor. Arra utóbb sajnos nem volt alkalmam, hogy megkérdezzem Máté Krisztától, mit szól az első helyhez, mit fog csinálni a sok szótárral, mert nagyon hamar távoztak, arra hivatkozva, a gyereket vinni kell uszodába. A többiek nem indokolták meg, miért, de gyorsan szétszéledt a társaság. Egyedül Vágó maradt még, hogy interjút adjon a Tabu Tv-nek a helyesírásban rejlő tabukról.

Álljunk meg egy szóra!

Győzzön a rosszabb

A rövid esemény legizgalmasabb pillanata az volt, amikor Vágó István bejelentette, felolvassa annak az öt embernek a nevét, akik a közönség közül a legrosszabb eredménnyel végezték el a helyesírási tesztet. Mivel én is kitöltöttem, féltem, hogy elhangzik a nevem. Pedig megérte volna, a legrosszabbak helyesírási szótárt nyertek. Így még abból a szempontból is rendhagyónak bizonyult az esemény, hogy a vesztesé volt a dicsőség. Az abszolút győztes az a férfi volt, aki a tízből két kérdésre tudott helyesen válaszolni.

A helyes megoldásokat végül nem mondták el, így megint csak az volt az érzésem, hogy nem is akartak tanítani semmit, csak a jelenlétemmel próbáltak publicitást adni a könyvakciójuknak.

Az üzenet: elhasználódik

A szótárcsere-akció kapcsán (ti. 40 százalékkal olcsóbban vehetnek most új szótárt azok, akik beszolgáltatják a régit) a kiadó egyik munkatársától próbáltam megtudni, mennyi idő alatt évül el egy szótár. Nem volt benne teljesen biztos, de azt mondta, három-négy év alatt. Lehet, hogy ezzel azt akarta elérni, hogy egyből rohanjunk új szótárért, de nálam az ellenkező hatást érte el.