szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Milliószám töltik le az internetről nemzetközi szaktekintélyek rövid, ingyenes előadásait, amelyek az úgynevezett TED-konferenciákon hangzottak el. Az óriási rajongótáborral bíró TED hamarosan Magyarországon is megjelenik.

Ki akar 6 ezer dollárt fizetni egy négynapos konferenciáért, ahol hegedűművészek, természettudósok, befektetők és rapzenészek oktatgatják az embert negyedórás előadásokban az élet nagy kérdéseiről, ráadásul külön felvételi beszélgetésen tesztelik, hogy méltó-e a jelentkező a forintban milliós összeg befizetésére? A jelek szerint nagyon sokan: tehetős üzletemberek ezrei versengenek azért, hogy bejussanak a minden év februárjában Kaliforniában másfél ezer kiválasztottnak megrendezett úgynevezett TED-konferenciára. Az 1984-es debütálás utáni években effajta fejtágítókon még csak a technológia, a szórakoztatás és a dizájn témakörében tartottak előadásokat; e három angol szó kezdőbetűi adják a TED rövidítést.

„Mi az ördögért nézegetem már megint a TED-szájtot? Megfogadtam, hogy többé nem kattintok a pünkösdi prédikátorok hevességével magyarázó előadókra, mégsem tudom megállni” – vallotta meg kiadványa hasábjain a The New York Times Magazine egyik szerzője, hogy őt is elkapta a TED-láz. Ez persze már az új TED: a vállalkozást alapítványán (Sapling Foundation) keresztül időközben felvásárolta a korábbi milliárdos, médiabirodalmáról ismert brit Chris Anderson. Kurátorsága alatt ma már az élet szinte minden területéről meghívnak előadókat a nemzetközi hálózattá bővült TED-ekre. Az új mottó: Ideas Worth Spreading, azaz terjesztésre méltó ötletek. A korábban csak a vastag bukszájú elit számára elérhető konferenciasorozat őrült tempóban terjeszkedik. Nyaranta az angliai Oxfordban is tartanak TEDGlobalnak hívott rendezvényeket, létezik a TEDIndia is, TEDx néven pedig immár tucatnyi országban szerveznek egyszerűsített, jóval olcsóbb helyi képzéseket is.

Magyarországon január végén, az Uránia moziban debütál – részben a HVG Kiadó szervezésében – a helyi TEDx Danubia, ahol együtt lehet majd kivetítőn követni néhány magyarra fordított külföldi TED-előadást, élőben pedig 23 magyar szakember tart rövid eszmefuttatást, többek között Kampis György professzor az evolúcióról, Barabási Albert-László a valóság szerkezetéről, Mérő László pedig a magyar psziché természetéről.

Az amolyan tömörített Mindentudás Egyeteme-szerű előadásokból álló TED az egykori zárt, az elitnek szóló, gondolatébresztő luxusfejtágítóból mára tömegek által követhető kultuszkonferenciává vált, több mint félezer előadást tettek letölthetővé a világhálón. Hódolói közt azonban máig ott találhatók világcégek vezetői, brüsszeli EU-képviselők, sőt állítólag a japán királyi család tagjai is. Az amerikai sajtó azt tartja a magát nonprofit vállalkozásként emlegető TED legfőbb érdemének, hogy a netgeneráció képes egyhuzamban 15 percig odafigyelni egy előadásra, a brit Guardian szerint pedig a TED ma az interneten fellelhető legjobb dolog.

Az előadókat többnyire profi kommunikációs szakemberek készítik fel arra, hogy szakmájuk egy-egy érdekes fejezetét 5–18 percbe sűrítve, de laza, lebilincselően izgalmas stílusban, helyenként viccekkel fűszerezve adják elő. Bár időnként aktív vagy visszavonult politikusokat, üzletembereket is felkérnek egy-egy előadásra (szerepelt már Gordon Brown brit miniszterelnök, Bill Clinton amerikai exelnök és Bill Gates Microsoft-alapító is), a pusztán saját üzletüket reklámozni akaró vállalatvezetőket szigorúan távol tartják az előadói pulpitustól.