Kedves Kollégák!
A Könyvtári Intézet honlapján új fölöspéldányjegyzékek olvashatók:
febr. 22 : 09:16 | 45/2010
febr. 22 : 08:48 | 39/2010
febr. 22 : 08:40 | 38/2010
------------------------------------------
Marosán Ágnes
Könyvtári Intézet
2010. február 22., hétfő
[KATALIST] cikk és könyv keresés
Kedves Listatagok!
Szakdolgozatomhoz szükségem lenne Ray Oldenburg: The Great Good place című könyvére. Csak angol nyelven jelent meg, és egyik katalógusban sem találtam egyenlőre.
Ezen kívül Papp István: A tojás és ami kikelt belőle. (Könyvtáros, 1975. 7.sz. p. 383-391.) című cikket is keresem, nagyon hálás lennék, ha valaki segítene hozzájutni ezekhez.
Üdvözlettel:
--
Szóllás Péter
Szakdolgozatomhoz szükségem lenne Ray Oldenburg: The Great Good place című könyvére. Csak angol nyelven jelent meg, és egyik katalógusban sem találtam egyenlőre.
Ezen kívül Papp István: A tojás és ami kikelt belőle. (Könyvtáros, 1975. 7.sz. p. 383-391.) című cikket is keresem, nagyon hálás lennék, ha valaki segítene hozzájutni ezekhez.
Üdvözlettel:
--
Szóllás Péter
[KATALIST] Fwd: [Muszkon] [IFLA-HUN] kocsmából könyvtár - könyvtárból üzletház ....
Kommentár nélkül. Két hírt továbbítok a műszaki könyvtárosok listájáról a Katalistre.
P. L.
P. L.
---------- Forwarded message ----------
From: Katalin Haraszti <katalin.haraszti@hdsnet.hu>
Date: 2010/2/21
Subject: [Muszkon] [IFLA-HUN] kocsmából könyvtár - könyvtárból üzletház ....
To: ifla-hun@infoserv.inist.fr
_______________________________________________
Muszkon mailing list
Muszkon@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/muszkon
From: Katalin Haraszti <katalin.haraszti@hdsnet.hu>
Date: 2010/2/21
Subject: [Muszkon] [IFLA-HUN] kocsmából könyvtár - könyvtárból üzletház ....
To: ifla-hun@infoserv.inist.fr
Hír egy kisközösségi összefogás eredményéről:
Pest megyében 1990-ben még 127 szakszervezeti könyvtár működött, 1996-ra 17 maradt talpon - ez volt a privatizáció hatása erre a könyvtártípusra (a vállalati szakkönyvtárak hasonló sorsát most ne említsük).
Miszoriné Molnár Márta hajdan a Csepel Autógyár szakszervezeti könyvtárában kezdte pályáját, majd diplomát szerezve annak vezetője lett. A gyár dolgozói mellett a jól felszerelt könyvtárat a környékbeli településekről is sokat látogatták.
1996 őszéig működhettek, ők akkor kapták kézhez az "elbocsátó szép üzenetet". A könyvtárnak is fedelet adó művelődési központot eladták, hogy majd játékteremként üzemeltessék. A könyvtár dolgozóit megfenyegették, hogy kitiltják őket az éületből.
A könyvtár vezetője - őt idézem - először összeomlott. Néhány nap múlva kerékpárra pattant, és felkereste a környező települések önkormányzatait: segítséget kért, fogadnák be a könyvtárat. Egyedül Szigethalomtól kapott támogatást, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy sok jóakaratú és tettrekész emberrel új fordulatot indítson el.
A kért és megkapott épület korábban minden volt már: vasbolt, hentesüzlet, sőt kocsma is. Lerobbant állapotban találták: villanyáram sem volt már benne. Márta és ezermester férje, a többi könyvtáros és az önkéntes segítők hatalmas munkát végeztek, mire átköltöztették a könyvtárat. A szigethalmi önkormányzat 3 és fél millió forinttal segítetta a felújítást, és így is sok helyi mesterember dolgozott fizetség nélkül, mire a víz-villany-fűtésszerelés, a tetőjavítás és a festés elkészült.
Miszori Sándor, Márta férje és a gyártelepi szakiskola tanulói szerelték szét és rakták össze a hatalmas polcrendszert, amely a közel 44 ezres állomány elhelyezésére szolgál.
1997 márciusában tartották az avatóünnepséget: addig a könyvtárosoknak és segítőiknek magánélete nem volt, szombaton és vasárnap is kemény fizikai munkát végeztek.
Azóta központi helye lett a városkának a könyvtár. Nagy a forgalmuk, 60 ezresre nőtt az állományuk, számos rendezvénynek ők adnak teret. Kinőtték az alapépületet. Márta és kollektívája a 2003-as "Jövőház" pályázaton annyit nyert, hogy megvehették a téglákat az épület kibővítéséhez. És újra melléjük álltak ... az önkormányzat, a helyi mesterek és sok-sok olvasójuk. Márta alig tudja összeszámolni, hogy hányan dolgoztak-segítettek ingyen vagy minimális fizetéségét. S az új szárny már szerkezetkész.
Utóirat: a Csepel Autógyár privatizált művelődési központja azóta többször cserélt gazdát. Volt játékterem, éjszakai szórakozóhely, kínai piac. Kertjének fáit kivágták, a színháztermet tönkretették, a bejáratot díszítő Kovács Margit-kerámiákat elárverezték.
Forrás: Nők Lapja, 2010. január 6.
Szerző: V. Kulcsár Ildikó
Hír egy megyei könyvtár elsorvasztásról:
Pest megyében 1990-ben még 127 szakszervezeti könyvtár működött, 1996-ra 17 maradt talpon - ez volt a privatizáció hatása erre a könyvtártípusra (a vállalati szakkönyvtárak hasonló sorsát most ne említsük).
Miszoriné Molnár Márta hajdan a Csepel Autógyár szakszervezeti könyvtárában kezdte pályáját, majd diplomát szerezve annak vezetője lett. A gyár dolgozói mellett a jól felszerelt könyvtárat a környékbeli településekről is sokat látogatták.
1996 őszéig működhettek, ők akkor kapták kézhez az "elbocsátó szép üzenetet". A könyvtárnak is fedelet adó művelődési központot eladták, hogy majd játékteremként üzemeltessék. A könyvtár dolgozóit megfenyegették, hogy kitiltják őket az éületből.
A könyvtár vezetője - őt idézem - először összeomlott. Néhány nap múlva kerékpárra pattant, és felkereste a környező települések önkormányzatait: segítséget kért, fogadnák be a könyvtárat. Egyedül Szigethalomtól kapott támogatást, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy sok jóakaratú és tettrekész emberrel új fordulatot indítson el.
A kért és megkapott épület korábban minden volt már: vasbolt, hentesüzlet, sőt kocsma is. Lerobbant állapotban találták: villanyáram sem volt már benne. Márta és ezermester férje, a többi könyvtáros és az önkéntes segítők hatalmas munkát végeztek, mire átköltöztették a könyvtárat. A szigethalmi önkormányzat 3 és fél millió forinttal segítetta a felújítást, és így is sok helyi mesterember dolgozott fizetség nélkül, mire a víz-villany-fűtésszerelés, a tetőjavítás és a festés elkészült.
Miszori Sándor, Márta férje és a gyártelepi szakiskola tanulói szerelték szét és rakták össze a hatalmas polcrendszert, amely a közel 44 ezres állomány elhelyezésére szolgál.
1997 márciusában tartották az avatóünnepséget: addig a könyvtárosoknak és segítőiknek magánélete nem volt, szombaton és vasárnap is kemény fizikai munkát végeztek.
Azóta központi helye lett a városkának a könyvtár. Nagy a forgalmuk, 60 ezresre nőtt az állományuk, számos rendezvénynek ők adnak teret. Kinőtték az alapépületet. Márta és kollektívája a 2003-as "Jövőház" pályázaton annyit nyert, hogy megvehették a téglákat az épület kibővítéséhez. És újra melléjük álltak ... az önkormányzat, a helyi mesterek és sok-sok olvasójuk. Márta alig tudja összeszámolni, hogy hányan dolgoztak-segítettek ingyen vagy minimális fizetéségét. S az új szárny már szerkezetkész.
Utóirat: a Csepel Autógyár privatizált művelődési központja azóta többször cserélt gazdát. Volt játékterem, éjszakai szórakozóhely, kínai piac. Kertjének fáit kivágták, a színháztermet tönkretették, a bejáratot díszítő Kovács Margit-kerámiákat elárverezték.
Forrás: Nők Lapja, 2010. január 6.
Szerző: V. Kulcsár Ildikó
Hír egy megyei könyvtár elsorvasztásról:
Üzlethelyiségekként és irodákként hasznosítják a jövőben a Balassi Bálint Megyei Könyvtár földszinti helyiségeit. Hétszázhúsz négyzetméterrel szűkül Salgótarjánban a Nógrád megyei könyvtár, mert nincs pénz a fűtésére, világítására. (...)A nógrádi kulturális intézmények helyzetét jellemzi, hogy a megyei levéltárban újabb másfél milliót kell a dologi kiadásokból lefaragniuk, ezért ott is viszszavették a fűtést. A folyosókon és a raktári helyiségekben hideg van, s elveszett két nyolcórás, egy hatórás és egy négyórás státuszuk is. A megyei múzeumi szervezetnél pedig már akkor megkezdték a hiányfaragást, amikor három hétre bezártak, mert a legolcsóbb tényleg az, ha ki sem nyit egy intézmény. |
_______________________________________________
Muszkon mailing list
Muszkon@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/muszkon
Re: [KATALIST] Fwd: Még egy kis Open Source
T. Lista!
Nagy érdeklődéssel olvasom a szabad szoftverekről szóló eszmecseréket. Könyvtáram is használ ilyet, honlapunk egy Drupal-portál, ami nagyon bevált, indulása óta (2008. március) két-háromszorosára nőtt internetes látogatottságunk (a régivel megegyező forgalomszámlálási gyakorlattal! :-). Üzembe állítása, az alapadatokkal való feltöltése nem igényelt két-három hétnél több időt…
Ez utóbbi adatot nem véletlenül tartom hangsúlyozandónak. Ha ingyenes, szabad hozzáférésű, a napi könyvtári munkában használandó szoftverekről hallok, mindig eszembe jut egy, nem is akármilyen szervezet által fejlesztett ingyenes szoftver, a MicroISIS, (később winISIS), aminek adatbázisai építésébe – talán nem túlzok – a magyar könyvtárosság munkaórák tízezreit fektette. Egy-két olyan esetről tudok, amikor sikerül az ide bevitt adatokat újrahasznosítani, a kisebb-közepes könyvtárak esetében azonban igazán kíváncsi lennék az adatok mostani hasznosításának lehetőségeiről.
Mint ahogy kíváncsi lennék a könyvtári informatika hajnalán oly nagy hévvel épített, általam még X.25-os vonalon csodált BRS-Search adatbázisokba bevitt adatok sorsára is.
Úgy gondolom, régi adatbázisaink sorsa sok megfontolásra érdemes szempontot kínálna mostani tervezgetéseinkhez…
Üdvözlettel:
---
Takáts Béla
könyvtáros
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Koroknai Sándor
Sent: Sunday, February 21, 2010 8:43 PM
To: KATALIST@listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] Fwd: Még egy kis Open Source
Tisztelt Lista!
Talán három vagy négy éve kóstolgatom a könyvtári szabad szoftvereket.
2010. február 21., vasárnap
[KATALIST] Fwd: Még egy kis Open Source
Tisztelt Lista!
Talán három vagy négy éve kóstolgatom a könyvtári szabad szoftvereket. Véletlenül keveredtem csak bele a dologba, egy napilap cikke alapján.
Azután elkapott a gépszíj.
Most ott tartok, hogy a könyvtár számára két olyan rendszert üzemeltettem be, mely könyvtári, szabványos, szabad illetve nem utolsó sorban egy fillérbe sem került és még akár trendinek is nevezhetem.
De én sem így születtem.
Az Open Source fogalomról nem sok ismeretem volt, azon túl, hogy ismertem a linuxot. Nem voltam guruja és nem is váltam azzá. Aztán a könyvtári informatika és a szabad szoftverek eszméje valahol egymásba fonódott. Mivel én a könyvtáron kívüli világból érkeztem ide, belevittem a dologba mást is, azt a megelőző 10 évet amit máshol töltöttem. Menet közben kellett megtanulnom a szakmát (A mai napig sincs még meg a könyvtáros végzettségem, éppen saját tudathasadásom miatt, mivel sokkal izgalmasabbnak tartom első kézből, saját megtapasztalással megtanulni, megismerni a dolgokat, mint az iskolapadból.) ennélfogva amíg ide eljutottam addig ért néhány meglepetés.
Már az meglepő volt, hogy a KOHA-n kívül még majd egy tucatnyi Integrált rendszer hajózik hasonló zászló alatt, de hogy az általunk használt rendszer mélyén is ott figyel egy aprócska alkalmazás, mely Open Source és nap mint nap használja a kolléganő, miközben nem is tudja, az már igen csak meglepett.
És így sorjáztak a meglepetések a VuFind-on keresztül az eXtensible Catalog-on át (Aki mazsolázni szeretne a lehetőségekből annak ajánlom a www.oss4lib.org-ot) odáig, hogy a drupal mellett a Joomla közösségnek is van könyvtáros csoportosulása. Aztán egyszer csak eljutottam addig a pillanatig, hogy azon kapom magam, amint rendszer- és nyelvi fájlokat böngészek és fordítom magyarra amit tudok.
Ennek immár egy éve, azóta rekordokkal, fájlokkal töltjük fel a rendszert, építjük az adatbázist. Mindezt csendben, nagyobb felhajtás nélkül.
Sajnos a KOHA, nagy kedvencem, eddig vágyálom maradt.
Sok oka van annak, mondjuk a legtriviálisabb éppen a magyar nyelv hiánya.
Összefogás nélkül ezt egyedül nem lehet keresztül vinni. Ezt pedig roppantul sajnálom és nemcsak azért mert ez volt az első rendszer, melyet megismertem és a leginkább próbáltam lehetőségeimhez képest ismertté tenni, hanem mert azért is, mert egy komolyabb összehasonlítás alkalmával nemcsak, hogy megállta a helyét a hazai piaci szereplők között, hanem jó néhányat leiskolázott. (Amennyiben elfogadjuk egy másfél éve végzett könyvtáros szakdolgozati munkáját komoly összehasonlításnak.)
Szabó G. Tibor mindig gyorsabb és élvezetesebb stílusban ír, ráadásul mindenben maradéktalanul egyet is értek vele, most leginkább a "sokan megfojtanának minket" kifejezéstől terült szét széles vigyor képemen, mert biz nekem is akadt el lélegzetem már árajánlat kapcsán vagy épp nem könyvtári területen jártas programozó nézett rám értetlenül, amikor egy IKR árképzéséről beszéltem neki.
Ugyanis akárhogy nézzük a könyvtár, a köz pénzét költi. És nemcsak azért kell az áron eltöprengeni, hogy futja-e a költségvetésből, esetleg mit bír lenyelni majd egy pályázat, hanem mert az nem a mi pénzünk, még az EU-ból ideáramló sem. (Ha már EU.... Az Európai Unió Open Source Observatory and Repository (az Európai Unió Nyílt Forráskódú Obszervatóriuma és Tárháza; OSOR.eu) mára a közigazgatás számára már több mint kétezer ingyenes és nyílt forráskódú alkalmazáshoz enged hozzáférést.)
Ez talán idealista gondolkozás, de tartom magam ehhez, bár nekem maximum csak véleményezési lehetőségem van és nem döntési.
Ellenben apai örökségből fakadóan tökélyre vittem a "hogyan építsünk meglévő cuccokból várat" elvet.
Így lett Annotált Bibliográfiai adatbázis és egy webes rendszer a digitális archívum számára. Egyikben ott a Zoteróval való munka, másikban Dublin Core és OAI-PMH.
De van még egy másik érvem a nyílt forráskódú könyvtári rendszerek mellett. Ahogy Hofi mondotta volt. Tud úszni? Nem. És ha ha megfizetem?
Ahol nincs Integrált Könyvtári Rendszer, feltétlen kötelező megvárni, amíg összegyűlik annyi pénz, amíg a fenntartó ad, vagy amíg egy pályázatot ki lehet meríteni?
Tegye fel magában mindenki azt a kérdést, hogy egy átlagos városi könyvtár mennyi idő alatt tudja a saját állományát gépre vinni?
1 - 5 - 10 év?
Mit ne mondjak, láttam már több olyan könyvtárat, ahol az utolsó szám volt a nyerő. Ezzel nincs is baj, de az aki most nem tud venni rendszert miért vár arra, hogy majd talán legközelebb, vagy azután. De igaz ez, mondjuk az utóbbi három évre is. Miért nem lehet elkezdeni egy olyan rendszerben ami szabad szoftver és könyvtárilag is szabványos és egy megveszekedett petákba sem kerül. Az olvasó még évekig nem veszi hasznát a csilli-villi rendszernek, (se kölcsönzőre, se opac-ra nincs szükség) egy könyvtárosnak meg nem hiszem, hogy gondot kell jelentsen ha nem magyarul látja a MARC rekordokat. Elvégre számok.
Egyszóval bármely kifogást ki lehet védeni egykönnyen, hisz veszteni valója nincs senkinek ha használja. Ha később mégis úgy akarja, hogy a fizetős szoftver mellet teszi le a voksát, akkor azt bármikor megteheti.
A MARC szabvány.
És nem igen hallani olyat, hogy egy IKR fejlesztő cég nem vállalja be az átkonvertálást, bár idealista vagyok, de nem naív.
És végezetül hagy éljek kedvenc hasonlatommal. A szabad szoftver az otthoni főzés a zárt (fizetős) program meg az éttermi kaja (Na jó legyen egy három Michelin csillagos konyha vagy épp a MacDonalds.) Kinek mi jön be.
Üdvözlettel
Koroknai Sándor
rendszergazda.
Balmazújváros
U.I.: Akit érdekel a dolog. A könyvtárunk honlapján, a szolgáltatások/könyvtáraknak/libtech menüpont alatt megtalálhatja és letöltheti a fentebb említett két szadad szoftvert + ráadásnak kitettem képfájlba egy UBUNTU 9.10-re előtelepített KOHA 3.04-et, csak be kell fejezni a böngészőben az installt. Néhol már kicsit magyarul is beszél. Futtatható akár CD-ról is, de kicsit szenvedős úgy.
Talán három vagy négy éve kóstolgatom a könyvtári szabad szoftvereket. Véletlenül keveredtem csak bele a dologba, egy napilap cikke alapján.
Azután elkapott a gépszíj.
Most ott tartok, hogy a könyvtár számára két olyan rendszert üzemeltettem be, mely könyvtári, szabványos, szabad illetve nem utolsó sorban egy fillérbe sem került és még akár trendinek is nevezhetem.
De én sem így születtem.
Az Open Source fogalomról nem sok ismeretem volt, azon túl, hogy ismertem a linuxot. Nem voltam guruja és nem is váltam azzá. Aztán a könyvtári informatika és a szabad szoftverek eszméje valahol egymásba fonódott. Mivel én a könyvtáron kívüli világból érkeztem ide, belevittem a dologba mást is, azt a megelőző 10 évet amit máshol töltöttem. Menet közben kellett megtanulnom a szakmát (A mai napig sincs még meg a könyvtáros végzettségem, éppen saját tudathasadásom miatt, mivel sokkal izgalmasabbnak tartom első kézből, saját megtapasztalással megtanulni, megismerni a dolgokat, mint az iskolapadból.) ennélfogva amíg ide eljutottam addig ért néhány meglepetés.
Már az meglepő volt, hogy a KOHA-n kívül még majd egy tucatnyi Integrált rendszer hajózik hasonló zászló alatt, de hogy az általunk használt rendszer mélyén is ott figyel egy aprócska alkalmazás, mely Open Source és nap mint nap használja a kolléganő, miközben nem is tudja, az már igen csak meglepett.
És így sorjáztak a meglepetések a VuFind-on keresztül az eXtensible Catalog-on át (Aki mazsolázni szeretne a lehetőségekből annak ajánlom a www.oss4lib.org-ot) odáig, hogy a drupal mellett a Joomla közösségnek is van könyvtáros csoportosulása. Aztán egyszer csak eljutottam addig a pillanatig, hogy azon kapom magam, amint rendszer- és nyelvi fájlokat böngészek és fordítom magyarra amit tudok.
Ennek immár egy éve, azóta rekordokkal, fájlokkal töltjük fel a rendszert, építjük az adatbázist. Mindezt csendben, nagyobb felhajtás nélkül.
Sajnos a KOHA, nagy kedvencem, eddig vágyálom maradt.
Sok oka van annak, mondjuk a legtriviálisabb éppen a magyar nyelv hiánya.
Összefogás nélkül ezt egyedül nem lehet keresztül vinni. Ezt pedig roppantul sajnálom és nemcsak azért mert ez volt az első rendszer, melyet megismertem és a leginkább próbáltam lehetőségeimhez képest ismertté tenni, hanem mert azért is, mert egy komolyabb összehasonlítás alkalmával nemcsak, hogy megállta a helyét a hazai piaci szereplők között, hanem jó néhányat leiskolázott. (Amennyiben elfogadjuk egy másfél éve végzett könyvtáros szakdolgozati munkáját komoly összehasonlításnak.)
Szabó G. Tibor mindig gyorsabb és élvezetesebb stílusban ír, ráadásul mindenben maradéktalanul egyet is értek vele, most leginkább a "sokan megfojtanának minket" kifejezéstől terült szét széles vigyor képemen, mert biz nekem is akadt el lélegzetem már árajánlat kapcsán vagy épp nem könyvtári területen jártas programozó nézett rám értetlenül, amikor egy IKR árképzéséről beszéltem neki.
Ugyanis akárhogy nézzük a könyvtár, a köz pénzét költi. És nemcsak azért kell az áron eltöprengeni, hogy futja-e a költségvetésből, esetleg mit bír lenyelni majd egy pályázat, hanem mert az nem a mi pénzünk, még az EU-ból ideáramló sem. (Ha már EU.... Az Európai Unió Open Source Observatory and Repository (az Európai Unió Nyílt Forráskódú Obszervatóriuma és Tárháza; OSOR.eu) mára a közigazgatás számára már több mint kétezer ingyenes és nyílt forráskódú alkalmazáshoz enged hozzáférést.)
Ez talán idealista gondolkozás, de tartom magam ehhez, bár nekem maximum csak véleményezési lehetőségem van és nem döntési.
Ellenben apai örökségből fakadóan tökélyre vittem a "hogyan építsünk meglévő cuccokból várat" elvet.
Így lett Annotált Bibliográfiai adatbázis és egy webes rendszer a digitális archívum számára. Egyikben ott a Zoteróval való munka, másikban Dublin Core és OAI-PMH.
De van még egy másik érvem a nyílt forráskódú könyvtári rendszerek mellett. Ahogy Hofi mondotta volt. Tud úszni? Nem. És ha ha megfizetem?
Ahol nincs Integrált Könyvtári Rendszer, feltétlen kötelező megvárni, amíg összegyűlik annyi pénz, amíg a fenntartó ad, vagy amíg egy pályázatot ki lehet meríteni?
Tegye fel magában mindenki azt a kérdést, hogy egy átlagos városi könyvtár mennyi idő alatt tudja a saját állományát gépre vinni?
1 - 5 - 10 év?
Mit ne mondjak, láttam már több olyan könyvtárat, ahol az utolsó szám volt a nyerő. Ezzel nincs is baj, de az aki most nem tud venni rendszert miért vár arra, hogy majd talán legközelebb, vagy azután. De igaz ez, mondjuk az utóbbi három évre is. Miért nem lehet elkezdeni egy olyan rendszerben ami szabad szoftver és könyvtárilag is szabványos és egy megveszekedett petákba sem kerül. Az olvasó még évekig nem veszi hasznát a csilli-villi rendszernek, (se kölcsönzőre, se opac-ra nincs szükség) egy könyvtárosnak meg nem hiszem, hogy gondot kell jelentsen ha nem magyarul látja a MARC rekordokat. Elvégre számok.
Egyszóval bármely kifogást ki lehet védeni egykönnyen, hisz veszteni valója nincs senkinek ha használja. Ha később mégis úgy akarja, hogy a fizetős szoftver mellet teszi le a voksát, akkor azt bármikor megteheti.
A MARC szabvány.
És nem igen hallani olyat, hogy egy IKR fejlesztő cég nem vállalja be az átkonvertálást, bár idealista vagyok, de nem naív.
És végezetül hagy éljek kedvenc hasonlatommal. A szabad szoftver az otthoni főzés a zárt (fizetős) program meg az éttermi kaja (Na jó legyen egy három Michelin csillagos konyha vagy épp a MacDonalds.) Kinek mi jön be.
Üdvözlettel
Koroknai Sándor
rendszergazda.
Balmazújváros
U.I.: Akit érdekel a dolog. A könyvtárunk honlapján, a szolgáltatások/könyvtáraknak/libtech menüpont alatt megtalálhatja és letöltheti a fentebb említett két szadad szoftvert + ráadásnak kitettem képfájlba egy UBUNTU 9.10-re előtelepített KOHA 3.04-et, csak be kell fejezni a böngészőben az installt. Néhol már kicsit magyarul is beszél. Futtatható akár CD-ról is, de kicsit szenvedős úgy.
[KATALIST] Meghívó
Szeretettel várjuk a katalist olvasóit is a veszprémi Városi Művelődési Központba, Veszprém, Dózsa Gy. u. 2 február 25-én, 14.30-kor kezdődő konferenciánkra. Ide másolom a meghívót és a programot!
KONFERENCIA
„Demokráciára nevelés az iskolában"
A részvétel ingyenes, jelentkezéshez, regisztrációhoz kötött
Regisztrálni az alábbi címen lehet:
www.vmkveszprem.hu/konferencia
PROGRAM:
14.30-15.00 óráig
Regisztráció
15.00 órakor
A konferencia résztvevőinek köszöntése
Köszöntőt mond: Debreczenyi János polgármester
15.10 órakor
Köszöntőt mond: Neveda Amália, a Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója
15.20 órakor
Némedi Lajos képviselő, az Oktatási és Ifjúsági bizottság elnöke a konferencia házigazdája, moderátora bemutatja az előadókat
ELŐADÁSOK:
15.30 órakor
A politikailag művelt állampolgár
Előadó: Navracsics Tibor, jogász, politológus, egyetemi docens, országgyűlési képviselő, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője
16.20 órakor
Jog és joggyakorlás az iskolában
Előadó: Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke
17.10 órakor
Iskola és politikai szocializáció
Egy hosszú kutatás konkluziói
Előadó: Dr. Csákó Mihály egyetemi tanár, szociológus, filozófus
18.00 órakor
Hozzászólások, vélemények
A konferencia zárásaként fogadás, kötetlen beszélgetés, ismerkedés.
Üdvözlettel:
Falvassyné Majdik Edit
közművelődési munkatárs és könyvtáros
[KATALIST] könyvtátosok a Facebookon
Kedves Kollégák,
ígérem, most már leállok, nem lesz több levél :)
Létrehoztam egy csoportot a Facebookon, amely elég haladó felületet tud nyújtani a könyvtárosok kommunikációjához a KATALIST _mellett_. Eddig 125 tag van a csoportban, de jó lenne minél többen lenni.
Lehet képeket megosztani szakmai eseményekről, eseményeket szervezni, meghívókat küldeni, állást keresni és találni, meg még sok mást, ki mit igényel :) http://www.facebook.com/group.php?gid=312261069629
A "minek ez" típusú kérdéseknek igazat adok, tényleg nem nyújt sokkal többet a levelezőlistánál, csak kényelmesebben, gyorsabban, integráltabban és arccal. Ja, és messze jobban kereshető. Akit meg a Fb-tól mint jelenségtől ráz ki a hideg, annak nem tudok mit mondani, igaza van :)
Szóval sok szeretettel várunk mindenkit!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)