szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az idei év trendjei között előkelő helyre küzdötték fel magukat a helyfüggő szolgáltatásokat lehetővé tévő szoftverek és alkalmazások, ennek ellenére egyelőre – főleg hazánkban – sokan értetlenül néznek, ha meghallják a címben is szereplő kifejezést. Az iparági szakemberek majdnem egybehangzó véleménye szerint rendkívüli potenciál rejlik az efféle alkalmazásokban, még akkor is, ha sokaknak aggályai támadnak a biztonság kérdését illetően.

Bár a Forrester amerikai elemző cég július végén kiadott felmérése szerint csupán a társadalom elenyésző hányada használja a helyfüggő szolgáltatásokat (location based services – LBS) a növekedés mértéke rendkívül magas. A cég adatai szerint az amerikai internetező felnőttek közül csak 4 százaléka használ valamilyen helyfüggő szolgáltatást, s csupán egy százalék, aki legalább egy héten egyszer be is jelentkezik valahová. Összehasonlításként a Twitter-mikroblogot a netező felnőttek 11 százaléka használta már és 28 százalékuk regisztrált a Facebookra is.

Merre járnak a barátok? Van aki már ez alapján választ éttermet
Foursquare.com/AP

Itt érdemes megállni egy pillanatra, hiszen alighanem az olvasók közül is sokan vannak olyanok, akik számára újdonság a helyfüggő szolgáltatás kifejezés. Az efféle szoftverek lehetővé teszik, hogy mobilkészülékünk segítségével bejelentkezzünk, „becsekkoljunk” az általunk meglátogatott helyekre, legyen szó étteremről, kávézóról, bevásárlóközpontról, vagy éppen a postahivatalról. A bejelentkezéskor láthatjuk, ha valamelyik – a szolgáltatást szintén használó - ismerősünk ott tartózkodik-e, illetve láthatjuk, hogy barátaink hol vannak éppen. A felhasználók különböző virtuális díjat, vagy kitüntetést gyűjthetnek az aktivitásukért. Például a piacvezető Foursquare esetében külön kitüntetés jár annak aki 10 különböző helyre jelentkezett be, mint ahogy annak is, aki hajóról csekkol be, de például a labdarúgó-világbajnokság alatt a cég és a CNN hírtelevízió közös játékában speciális kitüntetést kapott, aki a helyszínről jelentkezett be a Foursquare rendszerébe. Aki egy adott helyre a legtöbbször lép be, az lesz az adott üzlet, intézmény, vagy akár magánlakás „polgármestere” (mayor), így a felhasználók versenghetnek is egymással, hogy ki tud több helyet megkaparintani magának.

Jelenleg közel egy tucat cég kínál hasonló szolgáltatásokat, közülük a két legjelentősebb a Foursquare és a Gowalla, szorosan a nyomukban pedig ott lohol a Brightkite, a Whrrl és a Loopt. Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból a Google Latitude nevű szolgáltatása sem, amely úttörő szerepet töltött be a helyzetfüggő szolgáltatások világában, illetve itt kell megemlíteni, hogy a Facebook fejlesztői is dolgoznak hasonló alkalmazás létrehozásán. Utóbbit már idén nyárra ígérte Mark Zuckerberg, a közösségi oldal első embere, azonban a korábban felmerült személyi adatokkal kapcsolatos problémák miatt számos fejlesztés lelassult a cégnél.

Mire jók a helyzetfüggő szolgáltatások – merülhet fel a jogos kérdés. Nos, egyelőre még maga az IT-szakma is csak puhatolózik, hiszen sokak fejében kísért még a dotcom-lufi emléke, illetve az a tény, hogy indulása után a Twitter is évekig kereste a megfelelő üzleti modellt. A helyfüggő szolgáltatások esetében valamivel egyértelműbbnek látszik a megfelelő irány, még ha az odavezető utat nem is feltétlenül találták meg a befektetők.

Fogyasztókból játékosok

„A helyfüggő szolgáltatások esetében rendkívül fontos, hogy átfogó megállapodásokat írjanak alá a különböző kereskedelemben érdekelt cégekkel” – magyarázta a hvg.hu-nak Szabó Gergely, a Webisztán blog szerzője. A Starbucks kávézólánc például egyike azoknak a vállalatoknak, amelyik korán felismerte a helyfüggő szolgáltatásokban rejlő potenciált, és az üzleteikben a polgármesteri címet megszerző felhasználóknak ingyenes ajándékokkal (egy-egy csésze kávé, sütemény) kedveskednek. Bár üzletileg egyelőre kimutathatatlan, hogy ez a befektetés mit jelentett a cégnek, biztos, hogy a lépés jelentős nyilvánosságot kapott, nem is annyira a sajtón, mint inkább azokon a felhasználókon keresztül akik az ingyen kávé reményében igyekeznek megszerezni a polgármesteri címet, s ezt (mivel az LBS-alkalmazások összeköthetőek a Twitterrel és a Facebookkal is) a közösségi hálózataikon keresztül megosztják ismerőseikkel is.

A virtuális medálokkal sarkallják versenyre a felhasználókat
Foursquare.com/AP

„A kitüntetések, vagyis a badge-ek alkalmazásával a fogyasztókból játékosok lesznek, a különleges alkalmakra kreált kitüntetésekkel pedig a különböző márkákat be lehet emelni ebbe a játékba, „brandesíteni” lehet a virtuális díjakat” – tette hozzá Szabó Gergely. „Az efféle partneri megállapodások azonban nem csak az óriáscégeknek, hanem akár a kisebb üzleteknek is fontosak lehetnek. Ha ügyesen élnek az adott lehetőséggel, extra bevételhez juthatnak, míg az alkalmazások tulajdonképpen reklámfelületként működnek az ő szempontjukból.”

Jó példa erre egy baltimore-i kávézó, a Miss Shirley’s  esete, ahol az elhúzódó, akár két órásra is nyúló vasárnapi villásreggelik esetében meghirdették, hogy a hely virtuális polgármesterét soron kívül szolgálják ki. Bár egyelőre a bevétel nem növekedett jelentős mértékben, a Foursquare bejelentkezések száma 427 százalékkal ugrott meg.

„Egyelőre a problémát az jelenti, hogy globális mércével mérve még a piacvezető Foursquare kétmillió felhasználója sem túl jelentős” – magyarázta Szabó Gergely. „Az ilyen szolgáltatások szempontjából rendkívül fontos, hogy sok felhasználó tömörüljön egy helyre. Ebből a szempontból jó példa New York – vagy az LBS-alkalmazások fellegvárának számító San Francisco – ahol viszonylag sokan használják a helyfüggő szolgáltatásokat. Ennek ellenére már Budapesten is van egy-két olyan vállalkozó, aki felismerte a rendszer előnyeit, és az egyik belvárosi bárban, valamint egy kávézóban is kínáltak már kedvezményeket az adott helyek virtuális polgármestereinek."

[[ Oldaltörés (Inkább ajánló, mint szolgáltatás) ]]

A szakember szerint már látszik, hogy a felhasználók egyfajta ajánlórendszerként is használják az LBS-szoftvereket, sokan például úgy választanak éttermet az esti vacsorához, hogy ismerőseik bejelentkezései közül szemezgetnek. A különböző alkalmazásoknál megadhatóak javaslatok, tippek is, így, ha valaki bejelentkezik egy kávézóba, elolvashatja, hogy a korábban ott járt vendégek mit javasolnak a menüről, illetve mitől intik óva a később érkezőket.

„A Facebook egyik erőssége, hogy a különböző termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat nagyon hatékonyan tudja eljuttatni a felhasználókhoz” – tette hozzá a Webisztán szerzője. „A Foursquare a különböző helyekkel teszi ugyanezt. Kulcsfontosságú azonban, hogy minél többen használják a szolgáltatást, mivel így használhatóbb adatok kerülnek ki a rendszerből. A későbbi felhasználás szempontjából rendkívül fontos, hogy jóval minőségibb adatbázis építhető a helyfüggő szolgáltatások alapján, mint például egy Twitter-hírfolyamból, vagy egy Facebook profilból. Összehasonlításként: a Google Places nevű adatbázisa például az éttermek információit a Zagat ajánlójából hívja le. A felhasználók számára azonban jobb a személyes ajánlat, jobban megbízunk ismerőseink értékítéletében.”

A nagyok lemaradtak, a kicsik meglovagolják a hullámot

Szabó Gergely szerint az LBS-alkalmazások versenyében meghatározó tényező a mobilinternet és az „okostelefonok” terjedése, amelyen nagyjából az e téren érdekelt cégek jövője is múlik. Érdekesség, hogy az online piac legnagyobb szereplői talán mintha kicsit későn kapcsoltak volna. A Gowalla 2007-ben indult, míg a Google Latitude volt az egyetlen, amelyik még a Foursquare előtt egy hónappal, 2009 februárjában tudta megkezdeni működését.

A Facebook is igyekszik kihasítani egy szeletet a tortából

„Nagyon jelentős tényező, hogy a Facebook is fejleszti saját helyfüggő szolgáltatását, amely az eseményekhez hasonlóan mutatja majd a helyszíneket” – mondta Szabó Gergely „A Twitter pedig már próbálkozik a My Location nevű funkcióval, amelynek azonban hatalmas hátránya, hogy a felhasználók szabadszavas megosztást használnak, emiatt sokkal nyersebb, kevésbé rendszerezett adatfolyam jön létre, mint például a Foursquare vagy a Gowalla esetében. A „nagyoknak”, mint a Microsoft, a Yahoo vagy a Google, úgy tűnik nem marad más választása, mint az akvizíció.” Ennek már látszanak az első jelei, a Yahoo ugyanis májusban vásárolta fel az indiai Koprolt, Szabó szerint azonban egyedül a Foursquare-ben van annyi potenciál, hogy eséllyel pályázhasson a fúzióra bármelyik óriással, nem véletlen, hogy a Forrester jelenleg mintegy százmillió dollárra becsüli a cég akvizíciós értékét.

Biztonság: riogatni lehet, de sok múlik a felhasználókon

„Louise-nak egyenes, világosbarna haja van és az alapján az egyetlen fénykép alapján, amit láttam róla, a harmincas éveiben járhat. Személyzetisként dolgozik és tudom, melyik vasútállomásokat használja rendszeresen, melyik szupermarketben vásárolt tegnap este, és melyik étteremben találkozott a barátaival múlt héten. Ebben a pillanatban itt ül valahol, néhány asztallal arrébb egy kocsmában és sörözik a kollégáival munka után. Louise teljesen idegen számomra, tíz perce még azt sem tudtam, hogy létezik, azonban a Foursquare felhasználónevemmel és egy okostelefonnal felfegyverkezve többet tudtam meg róla tíz perc alatt, mint amennyit megtudnék egy órányi beszélgetés során” – írja Leo Hickman, a Guardian újságírója a helyfüggő szolgáltatások veszélyeit boncolgató cikkének nyitásaként.

"Meggyőződésem, hogy adatvédelmi szempontból a tartózkodási helyünk, pontosan olyan információ, vagy paraméter, mint például a születési dátumunk, vagy éppen az orvosi kórtörténetünk" - mondta a hvg.hu kérdésére Keleti Arthur az Informatikai Biztonság Napjának főszervezője. "Nagyon összetett a kérdés, sokszor megmondani, hogy jó, vagy rossz-e, ha egy adott szolgáltatónak a birtokában van valamilyen adatunk. Vegyünk egy - nem a helyzetünkkel kapcsolatos - helyzetet: egy online zeneboltban vásárolni szeretnénk egy új albumot. A rendszer a korábbi vásárlásaink alapján képes megmondani, hogy milyen előadókat, stílusokat szeretünk és ennek megfelelően figyelmünkbe ajánl újdonságokat. Most képzeljük el ugyanezt a helyzetet egy online szexshop esetében. Itt már jóval kényesebb témáról van szó, s ahogy újabb és újabb rétegeket adunk hozzá ehhez a példához, úgy mehetünk egyre mélyebbre, akár az orvosi kórtörténetünkig. Úgy gondolom, hasonlóan kell viszonyulni a helyfüggő szolgáltatások adatkezeléséhez is."

„A legfontosabb szempont, hogy nem kell mindent kiírni az internetre” – tette hozzá Szabó Gergely. „Fontos lenne, hogy a felhasználók megtanulják végre észben tartani a lehetséges veszélyeket. Azt is meg kellett tanulni, hogy ne írjuk le a PIN-kódunkat a bankkártyánk mellé, most is egy hasonló tanulási folyamatnak kell végbemennie. Sajnos az emberi hülyeség sokkal életképesebb, mint a szoftverfejlesztés, ráadásul minél fejlettebb a technológia, annál jobban kiszolgáltatjuk magunkat, annál több információ lesz elérhető rólunk. Rendkívül fontos azonban az egyensúly, ugyanis ha valami túl van biztosítva, sokat veszíthet a használati, vagy élvezeti értékéből.”

"Érdekes adatvédelmi dilemma a funkció és a biztonság kérdése" - tette hozzá Keleti Arthur. "Ez a két tényező a mérleg két serpenyőjét képviseli. A felhasználók általában funkciókban gondolkodnak, számukra az a fontos, hogy valamit meg tudjanak csinálni. Az egyik legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy ugyanezek a felhasználók mit tudnak és mit akarnak megtenni, hogy ezeket a funkciókat biztonságosan érjék el. Egyelőre itt van a probléma. Természetesen a különböző cégek, szolgáltatók esetében biztosítani kell, hogy még véletlenül se lépjenek át egy bizonyos határt, azonban a felhasználóknál pedig ki kell fejleszteni a biztonságra való tudatos törekvést. Ha ez nem történik meg, az adatvédelmi szakemberek hiába küzdenek, nem fogják tudni megakadályozni, hogy a felhasználók adatait olyan célokra használják, amibe adott esetben - tudatosan legalábbis - nem egyeztek bele."

[[ Oldaltörés (Következetlenségből fakadnak a biztonsági rések) ]]

Az olyan rendszerekkel, ahol a felhasználók maguk szabályozhatják, hogy mit osztanak meg magukról és kivel teszik mindezt – mint például a Foursquare – nincs különösebb probléma. A gond ott kezdődik, ha erre a rendszerre ráépítenek valamit. Gondoljunk például egy vírusmarketing kampányra, amely nem figyel oda rá, hogy milyen privát információkat használ fel és osztja meg az összes internetezővel, a felhasználók tudta nélkül.

"Egy való életből vett példával lehet illusztrálni a probléma természetét" - fejtette ki az ITBN főszervezője. "Egy kórházi ágyra ma már nem lehet kifüggeszteni a lázlapot a személyiségi jogok védelme érdekében, hiszen bárki aki arra jár, elolvashatná, hogy az adott beteg kicsoda és milyen baja van. Azonban a vizitelő főorvosnak tudnia kell ezeket az adatokat. Felmerül a kérdés, hogy kinek van igaza. A helyfüggő szolgáltatások esetében hasonló a helyzet. Ezek az alkalmazások kellő tudatossággal használva sokkal hasznosabbak lehetnek, ugyanakkor kevesebb információt árulnak el rólunk, mint olyan személyes adataink, amelyekkel egyébként fontos ügyeket intézünk. A tartózkodási helyünkkel például nem tudunk bankszámlát nyitni, azonban egy igazolványunk száma alapján nem fogjuk megtudni, hogy a közelben lévő boltban milyen ajánlattal várnak minket. Gondoljunk bele, hogy ha valakinek ez a szakmája, vagy nagyon motivált, meg tud találni valakit a való világban. Inkább a nyilvánvaló helyzeteket kell kivédeni, hogy ne osszunk meg magunkról olyasmit, amit nem akarunk."

Az adatvédelmi beállításokkal nem foglalkozunk kellő tudatossággal
AP

"A felhasználók sokszor következetlenek, ez gondot jelent" - tette hozzá Szabó Gergely. "Van, amikor fél órán át böngészik a biztonsági beállításokat, igyekeznek mindent megfelelően kontrollálni, ám mindezt hiába teszik, ha utána két perccel meggondolatlanul rákattintanak egy olyan linkre, vagy alkalmazásra, amely esetében nincsenek tisztában vele, hogy milyen adatokhoz fér hozzá, illetve milyen információkat oszt meg másokkal."

 "Szintén problémát okozhat, hogy hiába emelik fel a hangjukat az adatvédelmi szakemberek, ha a személyes jellegű információk bekerülnek egy cég rendszerébe, ott nagyon nehezen lehet követni, hogy ki és mikor fér hozzá ezekhez az adatokhoz" - magyarázta Keleti Arthur. "Bár törvények szavatolják, hogy ne történhessenek visszaélések, a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a törvényeket nagyon nehéz betartatni. Ennek egyik oka, hogy az informatikai rendszerek nem erre lettek kitalálva. Az ilyen rendszerek funkció-orinetáltak, vagyis arra szolgáltatnak megoldást, hogy valamit hogyan lehet megoldani, nem arra, hogy bizonyos dolgokat hogyan lehet kiiktatni. Ráadásul a fejlesztők számára sokszor csak nyűg a biztonsági elemek beépítése, szorítja őket a határidő, a megrendelő is abban érdekelt, hogy minél előbb piacra lehessen dobni az új szoftvert, alkalmazást. Ezért a biztonsági elemek gyakran nem kapnak megfelelő prioritást a fejlesztés során. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a vállalati felhasználók ugyanott hibáznak, mint a hétköznapi internetezők: a funkciókat és a kényelmet tekintik elsődleges fontosságúnak és nem igazán törődnek a biztonsággal. Az adatvédelmi szakemberek és a média feladata lenne, hogy felhívják a figyelmet az ilyen hibákra és a vállalati kultúrában, illetve általában az emberek gondolkodásmódjában elérjék, hogy ez utóbbira is kellő figyelmet fordítsanak. Olyan ez, mint egy autó esetében: ha autót vásárolunk, ott is utánanézünk, hogy hány légzsákot szereltek bele, illetve milyen a fékje, vagy a biztonsági öve. Az informatika területén ez még nem így van, akár egy nagyobb cégnek is el lehet adni olyan alkalmazást, amely biztonsági szempontból megkérdőjelezhető."

Mit hoz a jövő?

Az általunk megkérdezett, illetve a nemzetközi médiában megnyilvánuló szakemberek között is egyetértés mutatkozik abban a kérdésben, hogy a helyfüggő szolgáltatásokra fényes jövő vár, ehhez pedig csupán néhány feltételnek kell teljesülnie. Az egyik a Szabó Gergely által is említett felhasználói létszám emelkedése, amely például a Foursquare esetében intenzívebb, mint néhány éve a Twitter felhasználói tábora esetében.

"Az ilyen alkalmazások hátránya, hogy amíg az ismerősök nem használják, addig jellemzően csak kevesen kötelezik el magukat egyik, vagy másik rendszer mellett" - tette hozzá a Webisztán szerzője. "Az LBS-cégek számára stratégiai lépést jelentene, ha sikerülne megállapodniuk valamelyik mobilszolgáltatóval, vagy készülékgyártóval, hogy alkalmazásaik előre legyenek telepítve a boltokban kapható készülékeken. Itt most nem csak az "okostelefonokra" gondolok, hiszen a tömeges felhasználói tábor tagjai nem hajlandóak jelentősebb összeget áldozni a készülékekre. Magyarországon ez a lélektani határ talán úgy 30 000 forint körül lehet. Ezért, amíg az olcsóbb szegmensbe nem kerülnek be az előre installált alkalmazások, addig nem lehet széleskörű fejlődésre számítani. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy körübelül egy év alatt bekerülhetnek a köztudatba a location-based szolgáltatások. Szociológiai szempontból jelenleg inkább a fiatal férfiak használják például a Foursquare-t, jellemzően ugyanis ez a csoport az, amelyik hamar felkarolja az új technológiákat (early adopter). Ezzel szemben a nők esetében elmondhatju, hogy tömegesen jelennek meg egy-egy új weboldalon, vagy alkalmazás felhasználói között: ha egy baráti társaság egyik tagja elkezd valamit használni, a többiek követni fogják."

"Személy szerint nagyon várom a helyfüggő szolgáltatások elterjedését, mert óriási potenciál rejlik bennük" - mondta Keleti Arthur. "Sokan fogják használni az ilyen alkalmazásokat, ezért nem lehet, de nem is érdemes megakadályozni a működésüket. A felhasználókat kell felvilágosítani, hogy kinek, mikor és milyen adatokat adnak meg. A médiának és a civil szervezeteknek pedig az a feladata, hogy utánajárjanak, hogy ezekkel az adatokkal mi történik. A cégeknek nem érdemes bujkálnia, ügyeskednie, mivel alapvetően olyan dolgot fejlesztenek, amit valószínűleg az emberek nagy része szívesen használna. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy őszinte és nyílt tájékoztatást kapjunk, ne csak az apróbetűs részben szerepeljenek a feltételek."

hvg.hu Tech

Címkézünk másokat, követjük őket

Gombnyomásra megtalálhatjuk elkóborolt háziállatainkat, azonnal megtudhatjuk, hol van jó étterem a környéken vagy megkérhetjük egy háztól: mesélje el nekünk, milyen történet fűződik hozzá. Az ötleteket összefogó úgynevezett lokatív média ideális példája annak, hogy hogyan lehet megfelelő kompromisszumok mellett pénzre váltani a művészetet.

hvg.hu Tech

Már a magyar felhasználókat is rejtélyes videó támadja a Facebookon

"Az emberek 98 százaléka nem tudja 17 másodpercnél tovább nézni ezt a videót" – látható a link egyre több felhasználó profiljában a legnagyobb közösségi oldalon. Aki azonban bedől az ígéretnek, tudtán kívül vírusra kattint, ráadásul ismerőseit is kiszolgáltatja a kártevőnek.

hvg.hu Napi merítés

Mire használja a média a Facebookot?

A Facebook-gőzhenger halad előre, egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A globális felhasználók száma a napokban elérte az 500 milliót, a Facebook szinte valamennyi piacon az élen jár. Ezek után érthető, hogy a média is megpróbálkozik a Facebookba kapaszkodni - írja a Médiablog szerzője.

hvg.hu Tech

8 tipp a Facebookos támadások elkerülésére

Az újabb Facebook botrányokat követően az ESET antivírus cég szakértői ismét felhívják a figyelmet azokra az aranyszabályokra, melyek betartásával elkerülhetjük a közösségi oldalról érkező támadásokat.

hvg.hu Tech

Sokkoló videó húzza csőbe a Facebook-felhasználókat

A közösségi oldalon egy megdöbbentő képsorokat ígérő videó szedi áldozatait. Ha valaki gyanútlanul rákattint, automatikusan terjeszteni kezdi az adathalász linket, ha pedig ragaszkodik hozzá, hogy megnézze a videót, azzal személyes adatait is kiszolgáltathatja.