szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Új termékek és technológiák, speciális internetes díjcsomagok árasztották el a magyar piacot. Az e-könyv-olvasók nyomában megjelentek a még többet tudó tábla-pc-k.

A globális verseny éleződését mutatja, hogy a Google a múlt héten indította el elektronikus könyvesboltját, amivel forradalmasíthatja a digitális könyvolvasást (a szolgáltatás egyelőre csak az Egyesült Államokban érhető el, de máris 3 millió kötet vált hozzáférhetővé). Az olvasóknak a netről semmit sem kell letölteniük, hanem – az úgynevezett stream technológiával – böngészhetik a Google tárolóin rögzített információkat, belelapozhatnak a könyvekbe, mintha tévéközvetítést néznének. A fő vetélytárs, az Amazon.com online könyvkereskedő azzal próbálja magához láncolni híveit, hogy a tartalmakat csak saját rendszerén keresztül teszi hozzáférhetővé. Csodamasinájára, a Kindle márkájú e-könyv-olvasóra már februárra vesz fel előjegyzést.

Kipróbálható IPad a Librinél

 „A Kindle-t 150-200 dollárért adja, miközben csak a képernyő legalább 100 dollárba kerül, még akkor is, ha a Távol-Kelet legolcsóbb zugában gyártatja. A cégnek nem a berendezésen lesz haszna, hanem a rajta olvasható kiadványokon” – jellemzi az új trendet Weiler Péter, a Líra-csoport informatikai igazgatója, aki a Bookline.hu Nyrt. és a Líra Könyv Zrt. közös vállalataként márciusban megalakított eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője is egyben.

Globális uralomra tör az Apple is, amely saját fejlesztéseire, az iPhone okostelefonokra és az iPad táblagépekre épít. Az idén már a magyar piacon is érzékelhető volt, hogy a „régi” típusú e-könyv-olvasókat – amelyek a szemnek kellemes e-ink technológiát, azaz a mágneses e-tintát használják, ám nem mindegyikük tud az internetre csatlakozni – némiképp háttérbe szorítják az iPadek. Holott a magyar piacon 30–70 ezer forintért kínált e-olvasóknál az Apple termékei jóval drágábbak: általában 140–190 ezer forint körüli áron kaphatók. Az Apple hivatalos viszonteladóinál a forgalmazás november 30-án kezdődött el, tőlük függetlenül az Alexandra internetes könyváruházában a három, eladásra kínált iPad-típusért 160–250 ezer forintot kérnek.

Az iPadek egész családoknak kínálnak szórakozási lehetőséget: játékok játszhatók, filmek nézhetők rajtuk, internetezni is lehet velük, a könyveket pedig színesen, mozgatható, animációs megoldásokkal kiegészítve kínálják. A vagányabb vagy éppen hírhedettebb üzletemberek, mint például Rupert Murdoch és Richard Branson, a hírszolgáltatás és a magazinok piacát is az iPad révén próbálják tágítani. (Az iPhone- és iPad-modelleken a Magyarországról is elérhető App Store „áruházból” jövőre a HVG is letölthető lesz, bizonyos tartalmak pedig iPhone-on már elérhetők.) Az érintőképernyős tábla-pc-k közé tartozik a Samsung Galaxy Tab nevű készüléke is, amely kisebb és könnyebb az iPadnél, ezért annál kényelmesebben pótolhatja a nyomtatott könyvet. Ezzel szintén lehet internetezni, telefonálni, videót készíteni és fényképezni is.

A tábla-pc-k küzdelme Magyarországon a mobilszolgáltató cégek közreműködésével folyik. Az Apple-lel a Magyar Telekom T-Mobile üzletága működik együtt, a Samsunggal a T-Mobile mellett a Vodafone is. Mivel mind az Apple, mind a Samsung kulcsfontosságúnak tartja a megfelelő magyar nyelvű tartalom elérhetőségét, kapcsolatban állnak az eKönyv Magyarország Kft.-vel is. „A tábla-pc-k internetes és multimédiás alkalmazásokra jobban megfelelnek, így komoly versenytársai lehetnek az e-olvasóknak” – mondta a HVG-nek Fülöp Gábor, a Magyar Telekom Nyrt. új szolgáltatásokkal foglalkozó osztályvezetője. Szerinte hamarosan megkezdődhet egy konvergenciafolyamat, valamifajta összeolvadás, amely az e-olvasók és a tábla-pc-k előnyeit fogja egyesíteni.

Egyelőre a szereplők azt tesztelik, hogyan reagál a közönség a legújabb technikai fejlesztésekre. A Magyar Telekom például külön díjcsomagot dolgozott ki a tábla-pc-s ügyfeleknek, 2 gigabájt terjedelemig (magát a készüléket azonban nem árusítja). Az iPadet több hivatalos viszonteladó forgalmazza, és bár nem tartozik a hivatalos disztribútorok közé, a Libri is árusítja. „Új időszámítás kezdetét jelenti az iPad megjelenése – méltatta a technológiát a HVG-nek Walitschek Csilla, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezetője. – A fejlesztésnél, az applikációk kimunkálásánál a lehetőségek száma szinte végtelen. Egy egyszerűbb program egy-kétmillió forintból is elkészíthető, a bonyolultabbak megalkotása azonban a szükséges animációk, beilleszthető videók jó minőségű legyártása miatt exponenciálisan növeli a költségeket.” Libri-alkalmazás még nincs az Apple szoftveráruházában, tette hozzá Walitschek, ám hamarosan ilyennel is meg akarnak jelenni. Ehhez kiadói háttérre, tartalomra is szükségük van, hiszen a Librinek, szemben a Lírával és az Alexandrával, nincs saját kiadója.

A tábla-pc-k sokkal alkalmasabbak az e-olvasóknál például a gyerekkönyvek, a szakkönyvek vagy éppen a tankönyvek megjelenítésére. Új lehetőséget lát a technológiában Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális részlegének vezetője is, aki szerint a könyvtárak megzavarhatják az e-olvasók, iPadek piacát, ha megengedik olvasóiknak, hogy ne könyveket, hanem készülékeket kölcsönözzenek. Angliában a kiadók máris felvetették, hogy korlátozni kellene a könyvtárak e-könyv-használatát. Magyarországon viszont éppen a napokban adott egy cég, az AC & IP Control Kft. tíz saját gyártmányú, MyAudio típusú e-olvasót az OSZK-nak. Bár ezek még nem e-ink technológiával működnek, és nem lehet velük internetezni sem, most először válnak elérhetővé közkönyvtárban. Cserébe a vállalkozás saját gépein ingyenesen hozzáférhetővé tett öt, az OSZK által korábban már digitalizált művet vásárlói számára, köztük Dumas A három testőrét, Verne Nemo kapitányát és Mikszáth A fekete városát. Az OSZK azt fontolgatja, hogy a cégtől kapott gépeket esetleg kölcsönözhetővé teszi. A HVG meg nem erősített piaci hírei szerint más hazai könyvtárak is terveznek hasonló lépéseket.

Amagyar könyvszakmában egyesek már azt szorgalmazzák, hogy a kiadók és terjesztők teremtsenek közös elektronikus platformot, ha saját piacukat meg akarják menteni, különben előbb-utóbb afféle „digitális gyarmatként” tűnnek el. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy a Google keresőprogramhoz, a Facebook internetes közösségi portálhoz vagy a Microsoft szoftverbirodalmához hasonlóan egy-két amerikai óriás az elektronikus könyvek világpiacáról is kiszorítja összes riválisát. „Olyan globális platformok alakulhatnak ki, amelyekkel a kisebb, helyi piacokról senki sem veheti fel a versenyt, hacsak a nemzeti kiadók és terjesztők nem fognak össze ütőképes alternatíva megteremtésében. Minden magyar kiadóval tárgyalunk, és reméljük, hogy a fokozott érdeklődésnek köszönhetően az 500 darabos jelenlegi digitalizált könyvállományunk hamarosan ugrásszerűen bővülni fog” – mondta a HVG-nek Weiler. A közös digitális platform ötletét másfél évvel ezelőtt egy informális szakmai beszélgetésen Walitschek Csilla szintén felvetette, ám – mint a HVG-nek elmondta – az ötletet akkor még nem támogatták. Pedig úgy látszik, hogy a versenyben csak egy-két szereplő maradhat fenn, a többiek informatikai fejlesztései hiábavalónak bizonyulnak.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS