Ifjú tudósokat keres a Google
A Google története 15 évvel ezelőtt két amerikai egyetemista, Larry Page és Sergey Brin egyetemi kutatómunkájaként indult, majd amikor teljesen beszippantotta őket a keresőoldalak működésének tanulmányozása, megálmodták, hogy létrehoznak egy minden eddiginél jobb keresőt.
Azóta már tudjuk, sikerült nekik, sőt, sok egyéb más is. A Google diadalmenetében azonban nagy szerepe volt a szerencsések, Brinnek és Page-nek jó helyen, a kaliforniai Stanford Egyetemen jutott mindez eszükbe, s volt kinek megmutatni az ötletüket. Az első éveket biztosan nem élték volna túl, ha nem kapnak néhány kövér csekket, biztatást és szakmai segítséget az akkoriban eszelősnek tűnő ötletükhöz. Szerencsére a két alapító nem felejtette el, hogy a tudomány változtatja meg a világot, s ahhoz, hogy a fejlődés ne álljon meg, folyamatosan szükség van tehetséges kutatókra is, akiket ugyanúgy kellene ünnepelni, mint az élsportolókat vagy a popsztárokat.
Jöhet a következő generáció
Épp ezért a Google elhatározta, hogy segít a jelenkor fiatal tudósainak, mondhatni a jövő technológiai rocksztárjainak, s összefogva a CERN kutatóintézettel, a LEGO csoporttal, a National Geographic-kal és a Scientific American szaklappal, életre hívták a világ első globális online tudományos versenyét, a Google Science Fair-t. A kihívás a világ minden diákja számára nyitott, s az Intel által támogatott IISEF (Intel International Science and Engineering Fair) versenyéhez hasonlóan itt is a fiatal, középiskolás korosztály nevezhet 13-tól 18 éves korig. A részvételhez semmi másra nincs szükség, mint egy számítógépre internetkapcsolattal és egy böngészőre.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Google nem zárja ki azokat sem, akik helyi vagy regionális szinten már bemutatták ötleteiket, sőt bátorítja ezeket az embereket, hogy méressék meg magukat a globális mezőnyben is. Mivel a verseny fő részében személyes jelenlétre nincs szükség, ezért valóban bárkinek van esélye, függetlenül attól, hogy Manhattan belvárosából, egy ázsiai rizsföld mellől vagy éppen egy magyar településről vág neki a küldetésnek. Az egyéni indulás mellett lehetőség van csapatban is jelentkezni, maximum három fővel.
Utazás Galapagosra vagy a részecskegyorsítóhoz
A világ minden tájáról érkező pályázatok között semmilyen regionális besorolás nem lesz, tehát nincsenek területi döntők, az indiai, írországi, vagy éppen magyar ötletek ugyanabban a kalapban lesznek, mint a kanadai és kambodzsai ötletek. A díjak közt van olyan is, ami a tudományos előrejutásban nem számít túl sokat, például a National Geographic Explorer szervezésében egy utazás a Galapagos-szigetekre, de emellett a mérnöki, feltalálói pályára igyekvők számára sokkal csábítóbb ösztöndíjak, vagy éppen egy 5 napos gyakorlat a svájci CERN-ben miatt is megéri jelentkezni. Az igazi díj persze itt is a hírnév és a lehetőség, amit a legjobb ötletek kapnak majd. Előfordulhat, hogy a 2010-es évek végének új Mark Zuckerbergjei, Larry Page-ei és Sergey Brinjei innen fognak kikerülni.
A jelentkezési menete egyszerű: a GSF honlapján kell regisztrálni, majd a projektet fel kell tölteni, Google Site-ként legkésőbb április 4-ig. A fiatal korhatár miatt természetesen szükség van a szülői meghatalmazásra is. A középdöntőbe kerültek névsora pedig május elején derül majd ki, s azok a munkák már nyilvánosan is elérhetőek lesznek, s a közönség is szavazhat kedvenceire. A 15 döntős pedig meghívást kap a Google Mountain View-ban lévő főhadiszállására, ahol július 11-én eldől, hogy az egyes korcsoportokon belül ki az új tudományos világsztárok.