Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"57adbf41-f47f-4ac0-b25e-c85c2745511f","c_author":"hvg.hu","category":"360","description":"Ebola, sertésinfluenza, madárinfluenza, SARS-CoV–2 – csak néhány fertőző kór azok közül, amelyek a zoonózisos betegségek közé tartoznak, azaz állatokról terjedtek át az emberre. Ez félelmetesen hangzik, azonban inkább az állatoknak kell(ene) tartaniuk az emberektől, akik több vírust adnak át a háziasított és a vadon élő állatoknak, mint amennyit tőlük kapnak.","shortLead":"Ebola, sertésinfluenza, madárinfluenza, SARS-CoV–2 – csak néhány fertőző kór azok közül, amelyek a zoonózisos...","id":"20240423_forditott-zoonozis-virusok-atugrasa-emberrol-allatra-mutaciok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/57adbf41-f47f-4ac0-b25e-c85c2745511f.jpg","index":0,"item":"c5ecf070-f296-494c-afb9-1d279ee4d4e5","keywords":null,"link":"/360/20240423_forditott-zoonozis-virusok-atugrasa-emberrol-allatra-mutaciok","timestamp":"2024. április. 23. 13:30","title":"Úgy ugrálnak a vírusok, hogy kiderült: inkább az állatoknak kellene félniük az emberektől, nem pedig fordítva","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dfbb67a8-7f98-4f9f-870e-bdd81e9ee25f","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag.zhvg","description":"Csak egy eldugott kormányhivatali közlemény nyújt tájékoztatást arról, hogy 43 ezer négyzetméterrel bővül a gödi üzem, ahol mostantól még többet felhasználhatnak a környéken többször kimutatott magzatkárosító oldószerből.","shortLead":"Csak egy eldugott kormányhivatali közlemény nyújt tájékoztatást arról, hogy 43 ezer négyzetméterrel bővül a gödi üzem...","id":"20240423_god-akkumulatorgyar-samsung-kormanyhivatal-kornyezetvedelmi-engedely-bovites","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dfbb67a8-7f98-4f9f-870e-bdd81e9ee25f.jpg","index":0,"item":"76309d34-99b5-471a-9fb9-0128d9caa2dc","keywords":null,"link":"/zhvg/20240423_god-akkumulatorgyar-samsung-kormanyhivatal-kornyezetvedelmi-engedely-bovites","timestamp":"2024. április. 23. 16:22","title":"Mérce: Bővül a gödi akkumulátorgyár, de egyáltalán nem verik nagy dobra","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"271f3170-5c43-4792-9403-570e69c98e1f","c_author":"Tiszai Balázs","category":"kkv","description":"Be nem tartott ígéretek, nyúlások és bukdácsolás jellemezte a felcsúti mágnás sportmárkájának első éveit, de a kormányközeli üzleti világ annyira katonásan sorakozott fel a társaság mögé, hogy egy idő után elkerülhetetlenné vált a siker. 2023-ig legalábbis. Hogy abban az évben mi történt, és miért tűnik most úgy, hogy mindent letekernek, céges beszámoló híján még nem világos. Hogyan jutott a 2Rule idáig?","shortLead":"Be nem tartott ígéretek, nyúlások és bukdácsolás jellemezte a felcsúti mágnás sportmárkájának első éveit, de...","id":"20240424_2rule-meszaros-lorinc-magyar-sportmarka-zrt-bezarasok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/271f3170-5c43-4792-9403-570e69c98e1f.jpg","index":0,"item":"026ea78e-79a1-4c5c-9288-9dc4027c991e","keywords":null,"link":"/kkv/20240424_2rule-meszaros-lorinc-magyar-sportmarka-zrt-bezarasok","timestamp":"2024. április. 24. 19:55","title":"Mészáros 2Rule-jának pályája Dárdai lázálmán és a varázsütésre átöltöző sportklubokon át vezetett a bezárásokig","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9a2495f9-a22b-471f-9472-c656a73e2912","c_author":"hvg.hu","category":"kkv","description":"Hogyan térképezik fel azokat a gondolatokat, amiket meg sem fogalmazunk? És mi köszön vissza azokból az adatokból, amelyeket magunk mögött hagyunk? Ezzel foglalkozik a BeHive viselkedéstudományi cég, amelynek alapítója, Nyvelt Anna és adattudományi vezetője, Takács Anna volt üzleti podcastunk vendége.","shortLead":"Hogyan térképezik fel azokat a gondolatokat, amiket meg sem fogalmazunk? És mi köszön vissza azokból az adatokból...","id":"20240423_merlegen-podcast-behive-viselkedestudomany-ai","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9a2495f9-a22b-471f-9472-c656a73e2912.jpg","index":0,"item":"43da3b8b-f8ae-42cb-9e3f-10c737b85472","keywords":null,"link":"/kkv/20240423_merlegen-podcast-behive-viselkedestudomany-ai","timestamp":"2024. április. 23. 15:00","title":"Mérlegen: Hogyan használják a cégek a tudatalattinkat? És hogyan használja az AI?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"66aa47f3-4408-4929-8a4a-83d884971785","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"Hibajavításnak szánták, de csak még több hibát szült a macOS frissítése – hogy mikor javíthatja az Apple, nem tudni. ","shortLead":"Hibajavításnak szánták, de csak még több hibát szült a macOS frissítése – hogy mikor javíthatja az Apple, nem tudni. ","id":"20240423_apple-macbook-pro-macos-ventura-frissites-hibak-imessage-touchid-bluetooth-time-machine-problemak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/66aa47f3-4408-4929-8a4a-83d884971785.jpg","index":0,"item":"049d9b05-7bcb-4b37-a100-003dde29fc4d","keywords":null,"link":"/tudomany/20240423_apple-macbook-pro-macos-ventura-frissites-hibak-imessage-touchid-bluetooth-time-machine-problemak","timestamp":"2024. április. 23. 14:03","title":"Kiadott egy hibajavítást az Apple, erre egy csomó funkció használhatatlanná vált","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7fcd1cda-9f1a-45ab-8366-ab85e0ad5567","c_author":"hvg.hu","category":"cegauto","description":"Néhány hétig csak figyelmeztetést kapnak a figyelmetlen autósok az új helyszínen. ","shortLead":"Néhány hétig csak figyelmeztetést kapnak a figyelmetlen autósok az új helyszínen. ","id":"20240423_ezen-a-teruleten-is-fizetos-lesz-a-parkolas-zugloban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7fcd1cda-9f1a-45ab-8366-ab85e0ad5567.jpg","index":0,"item":"3114bc05-102f-4228-87d1-3d8226d94058","keywords":null,"link":"/cegauto/20240423_ezen-a-teruleten-is-fizetos-lesz-a-parkolas-zugloban","timestamp":"2024. április. 23. 14:58","title":"Új területeken lesz fizetős a parkolás Zuglóban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"05d094d2-4b9d-41d6-b851-5b477ff77b96","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"Az Internet Watch Foundation (IWF) szerint soha nem volt még olyan aggasztó a helyzet a gyerekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatban, mint 2023-ban.","shortLead":"Az Internet Watch Foundation (IWF) szerint soha nem volt még olyan aggasztó a helyzet a gyerekek szexuális...","id":"20240424_szexualis-bantalmazas-pedofilia-sotet-web-kezikonyv-mesterseges-intelligencia-zsarolas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/05d094d2-4b9d-41d6-b851-5b477ff77b96.jpg","index":0,"item":"31a3e009-0df1-4d3b-846b-322a938badec","keywords":null,"link":"/tudomany/20240424_szexualis-bantalmazas-pedofilia-sotet-web-kezikonyv-mesterseges-intelligencia-zsarolas","timestamp":"2024. április. 24. 15:03","title":"Kézikönyv terjed a pedofilok között, hogy hogyan lehet meztelen képet készíteni a gyerekekről","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"86c445f0-6dcc-4848-bfbd-1bfd49976d27","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"A NASA Landsat 9 műholdja nem sokkal az esőzések után készített műholdfelvételeket az Egyesült Arab Emírségek megáradt területeiről.","shortLead":"A NASA Landsat 9 műholdja nem sokkal az esőzések után készített műholdfelvételeket az Egyesült Arab Emírségek megáradt...","id":"20240423_dubaj-egysult-arab-emirsegek-abu-dzabi-esozes-ozonviz-aradas-muholdkep-nasa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/86c445f0-6dcc-4848-bfbd-1bfd49976d27.jpg","index":0,"item":"f2764232-008e-4060-bf19-13834d8d18e9","keywords":null,"link":"/tudomany/20240423_dubaj-egysult-arab-emirsegek-abu-dzabi-esozes-ozonviz-aradas-muholdkep-nasa","timestamp":"2024. április. 23. 16:03","title":"Műholdképeken látszik igazán, milyen özönvíz borította be Dubajt és Abu-Dzabit","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Miközben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a gazdasági válság hatásai, az államháztartás finanszírozhatósága, az adósságcsapda, a forint árfolyamváltozásai, az alacsony foglalkoztatottság és hasonlók miatt aggódunk, Magyarország fenntartható fejlődése egy sor más dologtól is függ. Ezeket gyűjtötte össze a GKI elemző kötete.
Magyarország gazdasága az elmúlt tíz évben jóval gyorsabban fejlődött, mint az Európai Unió átlaga, azaz felzárkózóban vagyunk – állapítja meg a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 című kötet. A munkaerő termelékenysége emelkedett, és K+F kiadásokban is közeledtünk az uniós átlagához. Az országon belüli fejlettségi különbségeken ugyanakkor nem sikerült érdemben változtatni. A lakosság az elmúlt 8-10 évben lehetőségei felett költekezett, fogyasztott, nagyon jelentős hitelállományt halmozott fel, s a folyamatos törlesztési kényszer miatt megtakarításai számottevően csökkentek. Az uniós szinthez képest a legnagyobb lemaradásunk a foglalkoztatottságban jelentkezik.
GKI
Magyarországon az új beruházásokkal átvett új technológiák jóval alacsonyabb fajlagos szennyezést képviselnek a korábbi évtizedekhez képest, így a gazdaság növekedése ellenére 1995 és 2005 között az üvegházhatású gázok kibocsátása stagnált. Az utóbbi évek csökkentő tendenciája mögött pedig a tüzelőanyagok kedvezőbb szerkezete és néhány iparág termeléscsökkenése áll. A legnagyobb kockázatot jelenleg a közúti szállítás és a lakossági (egyéni) közlekedés, illetve energiafelhasználás jelenti. A megújuló energiaforrások részaránya a villamos energia felhasználásban 5,6 százalékra emelkedett. Az importpiacoktól való energiafüggőségünk és annak egyoldalúsága (a földgáz növekvő aránya) továbbra is kockázatokat jelent.
A közlekedés a fenntartható fejlődés egyik kritikus pontja, mert a szektor alapvető gazdasági és társadalmi előnyei nehezen ellensúlyozzák a magas társadalmi és környezeti költségeket. Továbbá a költségek többsége nem ezek okozóira, hanem a társadalom egészére hárul.
Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben – egyértelműen az áruszállításhoz kapcsolódóan – nagy ütemben, az uniós átlagot jóval meghaladva növekedett a közúti közlekedés forgalma (így az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátása is), miközben a vasúti közlekedés energiafelhasználása (teljesítményével párhuzamosan) ugyanebben az időszakban 40 százalékkal csökkent. Az újonnan forgalomba helyezett kevésbé környezetszennyező gépkocsik szerencsére – az állomány fiatalodásán keresztül – egyre kisebb mértékben terhelik a környezetet.
A termelési és fogyasztási minták a fenntartható fejlődés fő kérdései. Számos környezeti és egészségügyi nehézség kapcsolatba hozható az áruk termelésével, használatával, valamint a feleslegessé vált termékek kezelésével, mivel azok komolyan fenyegetik a kívánatosnak tartott gazdasági fejlődést.
A környező országokkal összehasonlítva hazánk – az utóbbi években megfigyelhető javulás révén – a legkedvezőbb erőforrás-termelékenységi mutatót érte el, ami ugyanakkor még mindig csak az uniós átlag felét jelenti. A hulladéktermelés mennyiségi trendje kielégítő, s a hulladékkezelés foka és jellege is az uniós célokhoz igazodik. A környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások száma egyre növekszik, ahogy a környezetbarát címkékkel ellátott termékek száma is. Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodásban még jelentős az elmaradásunk az uniós átlagtól.
Az EU élőhelyvédelmi irányelve által érintett területek 86 százaléka a vadon élő növény- és állatfajok, illetve a természetes élőhelytípusok védelmét szolgáló ökológiai hálózat része. A mezőgazdasági élőhelyeken kedvezőtlen változás nem mutatható ki, azonban fontos felfigyelni arra, hogy 2005 és 2007 között a biodiverzitást szintjét jelző indikátorértékek csökkentek. A folyóvizek minősége megfelelő, de az erdők egészségi állapota az európai országok között közepesen károsodottnak minősül.
Magyarországon a szegénységi arány mind a férfiak, mind a nők esetén alacsonyabb, mint az EU országok átlaga. A tartós munkanélküliségi ráta hazánkban az elmúlt 20 évben 2 százalékról 4,2 százalékra emelkedett, folyamatosan elmaradt ugyanakkor az uniós átlagtól. 2009-ben Magyarországon – hasonlóan az EU adataihoz – a nők 17,5 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak. Az oktatásra fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya csökkenő, ugyanakkor 2001 óta magasabb, mint az EU országok átlaga. Az élethosszig tanulásban résztvevők aránya (2,7 százalék) az elmúlt évtizedben szinte egyáltalán nem emelkedett, így 2009-ben is messze elmaradt mind az EU 9,3 százalékos átlagától. Magyarországon az időskorúak foglalkoztatási aránya az EU tagországok közül az egyik legalacsonyabb. Magyarországon az elmúlt mintegy 10 évben a GDP 0,3-0,4%-át fordították az idősek ellátására, az EU tagországokban ennél 0,12 százalékponttal többet.
GKI
Magyarországon a férfiak és nők életkilátásai lényegesen különböznek egymástól: a két nem közötti különbség a nők javára meghaladja a 4 évet. Az EU országokban a 65 évesek még várható életévek átlaga a férfiaknál 3,3 évvel, míg a nőknél 2,7 évvel magasabb, mint hazánkban. Magyarországon, hasonlóan az EU többi tagállamához, a termékenység szintje már hosszú ideje nem biztosítja a népesség egyszerű reprodukcióját. A krónikus megbetegedések halálozási rátája csökkenő, ahogy az öngyilkosságok okozta halálozási arányszámok is. A magyar lakosság légköri szilárdanyag-kibocsátás általi veszélyeztetettsége jelentős hullámzás mellett közel az uniós átlagra csökkent, az ózonkibocsátás miatti veszélyeztetettség azonban jóval átlagfeletti.
A nemzetközi fejlesztési tevékenység az unió belső értékeinek, a szolidaritásnak, a demokráciának, az emberi jogok iránti elkötelezettségnek, az esélyegyenlőség biztosításának külső megnyilvánulása. Az EU megújított fenntartható fejlődési stratégiájának egyik általános célkitűzése, hogy a fenntartható fejlődést globális szinten támogassa, illetve biztosítsa, hogy valamennyi (külső/belső) politikája összhangban van a globális fenntartható fejlődéssel és nemzetközi kötelezettségeivel.
Magyarországon a közösségi jogszabályok alkalmazási aránya EU-tagságunk kezdete óta meghaladja a célértéket. Az eddig lezajlott két EU-parlamenti válasz-táson arányaiban jóval kevesebben voksoltak, mint az EU átlaga. A közhivatali szolgáltatásoknak már közel kétharmadát el lehetett érni az interneten keresztül, így az EU országokhoz mért lemaradásunk 5 év alatt a felére csökkent. A közhivatali szolgáltatásokat a lakosság egynegyede használja, ami némileg elmarad az EU országokétól. A környezeti adók összes adóhoz viszonyított aránya Magyarországon közel 7 százalék volt 2008-ban, ami az ezt megelőző tíz évben kisebb ingadozásokkal folyamatos csökkenést mutat, igaz minden évben meghaladta az uniós átlagot.
[[ Oldaltörés (3. oldal: A környezettudatosság különböző szinteken) ]]
Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el. Az Éghajlatvédelmi Teljesítmény Mutató, az Ökológiai Lábnyom esetében nagyon kedvező, az Emberi Fejlődés Indexe és a Nemenkénti Fejlettségi Index alapján már kissé átlag alatti, míg a Szegénységi Index tekintetében erősen lemaradó pozíciót foglalunk el.
GKI
A vállalkozások nagy többsége környezettudatosnak tekinti magát, és jóval környezetbarátabbnak, mint ágazati versenytársait. A vállalkozások több mint felénél a partnerek irányába gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. Az önkéntes környezeti költségek mutatják a vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2 százaléka vállal fel. Az önkéntességben legaktívabb csoport – saját bevallása szerint – az ipari, a mezőgazdasági és a pénzügyi, gazdasági szolgáltatásokat végző vállalkozások, illetve a 20-49 fő közötti cégek. Az önkéntes környezeti ráfordításokban összességében már mintegy 10 százalékos csökkenés várható a következő időszakban, annak ellenére, hogy 5-ből 4 vállalkozás a korábbi évekhez képest nem tervezi csökkenteni ráfordításait ezen a téren.
A lakossági környezettudatosság – legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján – meglehetősen magas szintet ér el. A válaszadók több mint 60 százaléka nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság leginkább azzal ért egyet, hogy minden emberi beavatkozásnak vannak következményei az élőhelyünkre. Ide kapcsolva azt a választ is, ami a föld öngyógyító képességére vonatkozik, a lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre. Felelősen nyilatkozik akkor is, amikor a generációk közötti felelősségvállalásról kell választ adnia, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság többsége egyetért azzal, hogy a társadalmat, azaz saját magát korlátozni kellene olyan ügyekben, mint a közlekedés, a városok terjeszkedése vagy a szennyezés. A lakosság szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
Az energiatakarékosság, fogyasztáscsökkenés – figyelembe véve azt is, hogy a lakosság saját fogyasztási szokását általában pazarlónak ítéli meg – egyik potenciális forrása lehet a környezetterhelés csökkentésének. A háztartásoknál az a rezsitípusú kiadásokban és a közlekedésben, már nem lehet jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre számítani. Ezt támasztja alá az is, hogy a háztartási energia áremelkedése az elmúlt 4 év során több mint kétszer gyorsabb volt, mint az infláció üteme, így valószínűleg a lakosság pusztán anyagi érdekei miatt is rákényszerült a folyamatos takarékosságra.
Az önkormányzatok 38,5 százalékának nincs kifejezetten a helyi környezet védelmére kidolgozott koncepciója, stratégiája. Ugyanakkor az önkormányzatok szinte egésze valamilyen formában szerepet szán a környezetvédelem kérdéskörének a területfejlesztési feladatai között is, sőt nagy többségük (82 százalék) fontos szempontként kezeli ezen belül is.
Az önkormányzatok megítélése összhangban van a lakosság értékelésével – még ha nem is teljesen azonos azzal – abban, hogy milyen környezetvédelmi problémák megoldása a legfontosabb, vagy a legsürgetőbb. A sürgősség szerint az önkormányzatok jelenleg az energiatakarékosságban látják a legnagyobb lemaradásukat. Ezt követi a megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltató ivóvízhálózat kiépítése, valamint a csatornázás és a szennyvíz megfelelő kezelése. A sor végén a légszennyezés és a zajterhelés áll – állítja a GKI elemzése.
A városban élő és dolgozó emberek sokkal többet tesznek a környezetük védelméért, mint a vidéken élők, mivel a munkahelyi légkör és a kollégák árgus tekintete is környezettudatosabb gondolkodásra sarkall mindenkit - állítja egy amerikai-kínai tanulmány.
Az Európai Unió húszmillió forint összegű támogatásával környezettudatossági kampányt tartottak a Nyírség nyíregyházi és nagykállói kistérségében, ahol az erdővédelemre, a takarékos energiafelhasználásra és az újrahasznosítást lehetővé tevő szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívták fel a gyermekek és a felnőttek figyelmét.
Életünk során annyi időt töltünk a munkahelyünkön, hogy jóformán azt mondhatjuk, az a második otthonunk. A Zöldtér cikksorozatának második része az irodai életben megvalósítható környezetvédelmi tippeket sorakoztatja fel.
A nemzeti fenntartható fejlődés stratégiáját a tervezett idei ősz helyett csak jövőre készíti el a kormány, az MFB által kezelendő zöld fejlesztési alapba a következő uniós finanszírozási ciklusig csak évi 100 milliárd forint kerülhet - mondta Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára egy üzleti fórumon csütörtökön Budapesten.
Na, de mi lesz akkor, ha Románia netán-tán lemásolná a magyarországi szuverenitásvédelmi törvényt, teszi fel a kérdést szerzőnk. Mondhatna-e arra bármit a magyar kormány?