Pelle János
Pelle János
Tetszett a cikk?

Aggasztó hírek érkeznek a könyvtárakból, levéltárakból, múzeumokból és művelődési házakból. Tény, hogy a kormány, az önkormányzatok súlyos helyzetet örököltek, de ezt tetézték az átgondolatlan rögtönzések és a folytatódó elvonások, így mára a kulturális közszféra a működőképesség határára jutott. Mindez azzal járhat, hogy kulturálisan elszegényedik az ország, és értékeink szakszerű őrzése is veszélybe kerül – figyelmeztet a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Földiák András.

hvg.hu: Önök már hosszabb ideje panaszkodnak forráshiányra...

Földiák András: Az ágazathoz tartozó intézmények bajai nem most kezdődtek. Utoljára a múlt század hetvenes éveiben javított az akkori kormányzat helyzetünkön, azóta folyamatos a romlás. A nyolcvanas évektől csökkentették  költségvetési forrásainkat, ez egyik oka volt a KKDSZ 1989-as megalakulásának. Vagyis az ínséges időszak nálunk mintegy harminc éve tart. 

Földiák András
Földiák András

A KKDSZ már 2000 környékén közölte az akkori kormánnyal, hogy elfogytak a terület tartalékai, további megszorítás, és takarékosság már rontja a szolgáltatások színvonalát. Egy évtizede pedig már kifejezetten kétségbeejtő az ágazat helyzete, minden területen érezhető a romlás. 

hvg.hu: Örüljünk tehát, hogy a budapesti könyvtárak  még nem zártak be, a nagy fővárosi intézmények pedig még működnek?  

F.A.:  Ennek örülhetünk, de több olyan jelentős könyvtárunk van, amelynek  évek óta egyetlen forint sem jut az állománya gyarapítására. Elsősorban a szakintézmények, a múzeumok könyvtárai kerültek rendkívül rossz helyzetbe, de számos kisebb település könyvtára is csak vegetál. Az önkormányzatok költségvetéséből jó, ha a fűtésre és világításra futja. Valamivel jobb helyzetben vannak azok a kisebb vidéki könyvtárak, melyek beléptek a kistérségi könyvtári ellátó rendszerbe, és a kistérségi normatívából részesednek. Azok a könyvtárak, melyek a közművélődési intézmények keretein belül működnek, osztoznak ezek sorsában. Például a Hajdu-Bihar megyei könyvtár és művelődési központ három hétig zárva tartott januárban, éppen az egyetemi vizsgaidőszakban, azért, hogy megtakaríthassák a fűtés költségeit. Ebben az időben bezárt a megye minden múzeuma. Ez a jelenség persze nem egyedüli, hiszen több megyében, köztük Zalában, Baranyában voltak kénytelenek hasonló módon spórolni a fűtésen. Fenntartóik, a megyei közgyűlések, kritikus helyzetbe kerültek, ezért folyamodtak ehhez a drasztikus intézkedéshez. 

hvg.hu: Vészjelzések érkeztek a múzeumokból is.  

F.A.:  A KKDSZ-hez négy szakma dolgozói tartoznak: a könyvtárak, a múzeumok, a levéltárak és a művelődési házak munkatársai. Kétségtelenül a legsúlyosabb a múzeumok helyzete. Barcs városának önkormányzata éppen most, február közepén számolja fel a Dráva múzeumot, pontosabban fokozza le kiállítóhellyé.  A hat munkatárs helyett csak kettőt alkalmaznának, gondnokot  és takarítónőt, a szakmai munka megszűnik. A városban sikeres aláírásgyűjtés kezdődött ezzel a jelszóval: „Őrizzük meg a város múzeumát!” Hasonló a helyzet Mosonmagyaróváron is, azzal a különbséggel, hogy az ottani múzeum nem városi fenntartású, hanem a megyei múzeumi hálózat intézménye. A bezárás ellen tizenhárom helyi civil szervezet tiltakozott, demonstrációt terveznek a helyi múzeum megmentéséért. A Csongrád megyei múzeum állományát is tizenegy fővel tervezik csökkenteni, egy előterjesztés szerint. 

hvg.hu: Újra a múzeumoknak kell viszont végezni a régészeti feltárásokat. Vajon miért?  

F.A.:  Az, ami a régészeti feltárások körül történt az utóbbi évtizedben, az átgondolatlan rögtönzések sorozata volt. Hiller István minisztersége idején felszámolták a mintegy százhúsz munkatárssal működő Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központot (ÁMRK). Átszervezésével hozták létre a KÖSZ-t (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat),  azzal a feladattal, hogy a nagy beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokat végezze el. Az új kormány első intézkedései közé tartozott, hogy ezt az intézményt megszüntették, tevékenységét integrálták a Magyar Nemzeti Múzeumba, Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) név alatt. Ugyanakkor az új központtól megvonták az ásatási jogot, azt átadták a megyei múzeumoknak. Ez utóbbiak többségének azonban nincs kapacitása olyan gyors ásatásokra, mint amilyeneket a beruházók elvárnak. Így az országos ásatási joggal bíró Nemzeti Múzeumba integrált NÖK munkatársai végzik a feladatok zömét, jelenleg kb. 300 fős létszámmal. 

hvg.hu: Milyen elvonásokra kerül sor az idén?  

F.A.: Intézményeinknek háromszintű fenntartói vannak: a minisztérium, a megyék és a települések önkormányzatai. Jelenleg a megyei, illetve a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmények működése van a legnagyobb veszélyben. Tőlük az idén elvonják költségvetésük tíz százalékát, amit már nem képesek elviselni. Ez történik a Budapest Történeti Múzeum, a Budapesti Levéltár és Fővárosi Állatkert esetében. Bizonytalan a Petőfi Csarnok sorsa is, amit először be akartak olvasztani a Trafó kortárs Művészeti Központba, most ez állítólag lekerült a napirendről. A február 23-án tárgyalásra kerülő fővárosi költségvetésben a „Pecsa”korábbi költségvetésének mindössze 46 százalékával szerepel, 47,6 millió forinttal, amiből ezt az intézményt nem lehet céljának megfelelően működtetni. 

hvg.hu: Köztudomású, milyen alacsonyak a fizetések ezen a területen. Várható további bércsökkentés?  

F.A.: Az alkalmazottakat két csapás sújtja. Fizetésük a 2002-es reálbér alatt marad. A köztudottan alacsony bérű pedagógusosok és rendőrök is jobban keresnek, mint ennek a szférának a dolgozói, hiszen ők még a különböző pótlékokban sem részesülnek. Különösen szegények a bölcsődei dolgozók, a szociális munkások, az öregotthonok ápolói és mi. Elég, ha annyit mondok: nálunk a két diplomával rendelkező, nemzetközileg ismert, ötvenes éveiben járó szakember bruttó 170-180 ezer forintot keres havonta. Másrészt a kiszervezésekkel megszüntetik azt a viszonylagos védettséget, amit a közalkalmazotti törvény biztosít a dolgozóknak. Azáltal, hogy rákényszerítik őket arra, hogy egy helyi kft alkalmazottjai legyenek. Ez a folyamat zajlik most Kiskunhalason, Csongrádon és Vácon. Utóbbi ügyben a KKDSZ bírósági keresetet nyújtott be Vác város önkormányzata ellen, arra hivatkozva, hogy a kötelező érdekegyeztetésre nem került sor. Erre hivatkozva pereljük Barcs önkormányzatot is, a helyi múzeum védelmében. Ez a fajta kiszervezés, tekintettel arra, hogy a közgyűjtemények vagyonát is érinti, súlyos veszélyeket rejt magában. 

hvg.hu: Milyen következményekkel járhat a kulturális közintézmények lepusztulása?   

F.A.: Kulturálisan elszegényedünk, egész térségeket fosztanak meg a kultúrától. Továbbá: veszélybe kerül a kulturális értékek őrzése. Kincseink védtelenül, őrizetlenül maradnak, a bűnözők kihasználhatják, hogy közgyűjteményeink szabad prédává válnak. Szakemberek hiányában mind a vagyonbiztonság, mind a restaurálás veszélybe kerül. 

hvg.hu: Közben egyes városokban a helyi vezetők új létesítmények létrehozását szorgalmazzák… 

F.A.:  Pécsett például EU-pénzből felépült a tudásközpont, amelybe összevonták a városi, a megyei és az egyetemi könyvtárat, ám kiderült, hogy a városi önkormányzat nem képes azt  fenntartani.  Hasonló a helyzet a MÜPA-val, melynek fenntartása évente 11 milliárdba kerül, a felvett hitel törlesztésével együtt,miközben az ország összes közgyűjteményének és közművelődési intézményének fenntartására  évente 18 milliárd forint állami támogatás jut.. 

hvg. hu: Mit tudnak tenni ebben a helyzetben?  

F.A.:  Területünk problémáit levélben jeleztük Réthelyi Miklósnak és a Nemzeti Erőforrások Minisztériumától segítséget kértünk, elsősorban megyei intézményeink megvédéséhez, Választ még nem kaptunk. Azt tervezzük, hogy még Magyarország EU-elnöksége alatt, nyomatékot adva gondjainknak, április 9-én tüntetést szervezünk, kapcsolódva az európai közszféra nemzetközi szakszervezeti megmozdulásához.