2011. május 11., szerda

Re: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Idézet Moldován István <moldovan@mek.oszk.hu>:

Kedves Lista,

SP és MI hozzászólását folytatva. Azt írja Péter:

"5. Érdemes eltöprengeni arról, kell-e és milyen nagykönyvtárat
építeni a XXI. században. Meggyőződésem, hogy a Mitterand-féle
könyvtár-piramis típusú építések ideje lejárt. A használó szeretne
minél több dolgot bármikor és bárhonnan elérni, megkapni. Ennek módja:
a digitális könyvtár."

Ha nem is vagy-vagy alapon vethető ez fel, vagyis épüljön-e klasszikus
új könyvtár vagy "épüljön" egy új virtuális OSZK, de felvethető kérdés
valóban.

Tényleg 10 milliárd körüli pénzből mindenünk bedigitalizálható és
hozzá egy kiszolgáló központ (szerintem NIIF háttértámogatással pl.)
felépíthető még 5 milliárdból. De nem biztos, hogy ez az új OSZK
HELYETT kellene, hanem inkább ABBA BELE.

Mert hogy a múlt -- és még hosszan a jelen -- analóg anyagai
elhelyezendőek, az biztos. S mindig lesz olyan, akiknek az eredeti
kell, valamiért. Tehát hozzáférés, ha szűkebb keresztmetszetben kell
sokáig. A távoli elérést sem abszolutizálnám, hiszen az olvasónak a
könyvtári knowhow, az eligazodás-eligazítás képessége kellhet
face-to-face, nem csak online.

Summa summarum még sokáig hibrid könyvtár kell (lásd
pl.http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28), ahol a
digitális kor éled s az analóg meg archiválódik vagy lecseng. Ezért
volt butaság külön alapítani a Neumannt anno s nem az OSZK-ban
létrehozn.

S ezért kell már végre komolyan vett nemzeti digitalizálási projektet
indítani, ahol az EISZ, az NDA, a NAVA, a MOKKA, az ODR, a HUMANUS
stb. összefüggő és kölcsönösen összefüggő rendszert alkotnak, s
könyvtári stratégia tervszerűen számol a nemzeti tudásvagyon digitális
(full text és/vagy képi) hozzáillesztésével. Az eddigi nekifutások
fellángolásszerűek voltak, egy-egy pályázatból finanszírozottak stb.,
holott világos, ehhez törvény s kormányokon átnyúló akarat kell.
HOSSZÚTÁVÚ TERV, ami konszenzusos s amiben mindenkinek megvan, meg
lehet a szerepe, hiszen NAGYSZERŰ HÁLÓZATUNK van, ami lehetővé teszi a
rendszer elosztott kiszolgálást és épülését is. Az NIIF hatalmas
storage-rendszere pedig alig várja, hogy tele tegyük anyagokkal.

Törvényi háttér persze nem csak az alapításhoz kell, hanem a
működtetéshez is. Hogy értem? pl. ha lett volna jogszabály (1997-ben
javasoltam először a miniszter úrnak), ami előírja, hogy a pályázatban
támogatott tankönyvek bekerüljenek egy elektronikus könyvtárba, akkor
most sok szép e-könyvünk lenne... tehát a közpénzeken keletkezett
tartalomhoz szolgáltatási és archiválási kötelezettségeket kellene
törvényileg illeszteni.

Szerintem mindennek a koordinációja a régi feladatok még sokáig
történő ellátása mellett egy új OSZK épületben kellene, hogy legyen.
De a digitális s hálózatos kor lehetővé teszi, hogy ez fizikailag már
nem föltétlen egy ÉPÜLET, lehet virtuális része is annak, elosztottan
(pl. NIIF).

Olyan új gondolatokra is szükség van, amelyek sok problémát
megoldanak, pl. amit Pista említ, a MIA. Drótos Laci jól körbejárta,
sok pályázatban próbáltuk már, legutóbb egy szegedi pilot, s egy OSZK
szellemi vezérlet s NIIF-es háttérrel. De ma sincs meg. Pedig a
nemzeti webvagyon archiválása ill. annak hiánya súlyos hiba, ma már
azt gondolom BŰN. Ennek is a nemzeti digitális könyvtár részévé
kellene válnia. S ez is lehetne elosztott, az új OSZK épületéből
irányított, de a virtualitásban létező (ezért gondoltunk erre Szegeden
sok terrabájtot áldozni, meg processzort, amik MEGVANNAK /lásd TIOP/
már!).

Egyelőre ennyit a valóságos és/vagy digitális OSZK építményéhez.

Várom a véleményeket, ki hogy látja ezt?

Kokas Károly

> Kedves Péter,
>
>> Sonnevend Péter csak passzív olvasója a listának, ezért megkért,
>> mint a témában hozzászólót, véleményét tegyem közzé a listán.
>
> Leveled 1-2 pontjára válaszolnék csak, amely közvetlenül
> érinti a mi tevékenységünket.
>
>> lenne. (Copyright-kérdésre nem térve ki.) Ma szakmánk egyik alapító
>> atyjának, Szabó Ervinnek nincsenek önálló könyvtártudományi művei
>> a MEK-ben, de nincs Sallainak vagy Sebestyénnek sem...
>
> Nincsenek. Alapvetően gyűjtjük a digitálisan meglévő műveket,
> ezeket egyelőre nem kaptuk meg. Néhány Szabó Ervin könyv megtalálható
> az MTDA-ban. A szerkesztőjével korábban kapcsolatban voltunk,
> most újra megpróbáljuk, hogy archiválhassuk az anyagait, mielőtt
> a magánszolgáltatóról el nem tűnnek egyszercsak:
> http://mtdaportal.extra.hu/SZ.html
>
> A régi könyvtárosok kézikönyve jogvédett. Leveled nyomán
> igyekszünk felhasználási engedélyt szerezni és digitalizáljuk
> önerőből.
>
>> 7. Mikor kezdünk hozzá a (csak a) világhálón lévő, folyton pusztuló
>> digitális tartalom megbízható feltárásához és megőrzéséhez?
>
> Örömmel közlöm, hogy már hozzákezdtünk :-) 1994. óta a MEK-ben
> (mek.oszk.hu) lényegében ezzel foglalkozunk: főként a világhálón
> megtalálható, könyv jellegű digitális kiadványokat igyekszünk
> archiválni. Ezek többsége már az eredeti helyen rég eltűnt. 2004.
> óta az archiválást kiterjesztettük az online folyóiratokra -
> epa.oszk.hu -, 2007. óta pedig a digitális képekre - keptar.oszk.hu -.
>
> Elnézést, ha ezek közismertek, de általánosan tapasztaljuk
> azt a félreértést, hogy ezeket a szolgáltatásokat a saját
> digitalizálásunk eredményének gondolják, miközben éppenhogy
> az alapgondolat volt és a mai napig az általad felvetett "digitális
> megőrzés".
>
> Igazad van, mennyiségét tekintve ez csepp a tengerben, de sajnos
> a mai napig rajtunk kívül nagyon kevesen foglalkoznak ilyennel
> (talán még a szolnoki e-könyvtárat említhetem), a könyvtárak
> többsége valamennyire a digitalizálásra koncentrál.
>
> 2006-ban kezdeményeztük a hazai webarchiválás elindítását,
> hogy a megőrzést kiterjesszük teljes honlapokra, sajnos ezidáig
> sikertelenül :-(
> http://mek.oszk.hu/html/irattar/eloadas/2006/mia.htm
>
> Az NFÜ két TÁMOP pályázatban is visszadobta a pilot tervre
> vonatkozó javaslatot (NIIF, SZTE), mondván, ez komolytalan,
> irreális, csak pénzkidobás!
>
>> A Tószegi Zsuzsanna vezette Neumann Digitális Könyvtár korábban
>> épített egy (legalább egy) web-katalógust, - hol a folytatás?
>
> Elvileg, más technológiával, a Webkat-ot folytatta - szerintem - az
> NDA. Ezek a nyilvántartásról szóltak ugye és még nem a megőrzésről.
> A WebKat a kb. 30.000 rekordjával azóta nyom nélkül eltűnt a hálóról!
> Az NDA még látható, működik, meddig :-??
>
> Most a MaNDA ígér valami hasonlót, sőt nemcsak nyilvántartást,
> archiválást is. Ha nem tudnál róla, az általad hiányolt nagy
> teljes magyar digitális archívum másfél hónap múlva elindul,
> nyitott kapukat döngetsz :-)
> http://www.mno.hu/portal/781617
>
>> A modern kornak megfelelő - a digitális hálózati anyagokat
>> felölelő - köteles megőrzés megoldása nem tűrhet halasztást. Talán
>> ez a legsürgetőbb tennivaló!
>
> Én legalább egy kötelespéldány törvény módosításban vettem részt,
> legalább 4-5 éve és azóta született még pár módosítási javaslat
> az OSZK-ban tudomásom szerint. Eddig egyet sem támogatott a minisztérium,
> mondván a jelenlegi szabályozás jó úgy ahogy van, kiterjed az elektronikus
> dokumentumokra is. Igaz, Kokas Karcsi kb. 2 éve küldött egy SMS-t
> Izlandról, hogy ott is jogszabály támogatja a nemzeti könyvtár
> webarchiválási tevékenységét.
>
> Az alábbi Charta-t az UNESCO 2003-ban fogadta el, nálunk
> sajnos tényleg azt tapasztaljuk, hogy ezt még nem igazán
> olvasták el, fogadták meg magasabb döntéshozó szinteken,
> pedig mi régóta próbáljuk meg felhívni a figyelmet a nagy
> arányban pusztuló magyar digitális kulturális örökségre :-(
> (pl. http://www.anagykonyv.hu, http://www.idg.hu/expo/)
>
> Charta a digitális örökség védelméről
> http://cyberculture.hu/charta/
> http://www.unesco.hu/archivum-2009-vegeig/kommunikacio-informacio/charta-digitalis-orokseg
>
>
>
> üdvözlettel
>
> Moldován István
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist


===============================================
Imagination is more important than knowledge.
Einstein
Dr. Kokas, Károly
főig.h., c.doc./dep.dir., hon.assoc.prof.
*** Szeged University Library ***
H-6701 Szeged, Pf. 393 * Fax/Phone: +36(62)5466-65
kokas@bibl.u-szeged.hu


------------------------------------------------------
SZTE Egyetemi Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

Re: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Sonnevend Péter írta: 
> 8. Ha azt vetné fel egy mai Eötvös vagy Trefort miniszter, hogy e
> megkisebbedett ország fővárosában kellene korszerű könyvtári ellátást
> biztosítani, nem azt kérdezné elsőként: miért nem csinálunk 3-4
> részkönyvtárból (OSZK, MTA, EK, FSZEK) egy igazit? Digitalizáltan,
> bombabiztos nemzeti megőrző raktárral stb. - Ismerek nemzetközi hírű
> egyetemi tanárt, aki New-York-i doktorandusz lányomtól kéri az itthon
> elérhetetlen publikációk (természetesen digitális formájú)
> megküldését. Erről is tudniuk kell(ene) az illetékeseknek, ha a magyar
> versenyképességet növelni óhajtják.
 
 
Egyelőre csak ezt a egy pontot ragadnám ki a rendkívül gazdag tapasztalokon alapuló
 és szenvedélyes hozzászásból
 (- vállalva, hogy netán bohócot csinálok magamból ).
 
Biztos, hogy jó ötlet lenne a négy legnagyobb budapesti könyvtár összeolvasztását javasolni a döntéshozók számára???
 Úgyis annyira szeretnek összevonással spórolni, és nem elképzelhetetlen,
hogy azután összesen majdnem csak ugyanannyit szándékoznának költeni az egész komplexum fenntartására,
mint amennyit egyenként költöttek volna egy-egy önálló intézményre.
 
Mitől lenne az a könyvtár "igazi"? Attól-e hogy bombabiztos és bővíthető raktárai lennének,
továbbá erőteljesen digitalizálna?
Párhuzamosságok csökkentése mellett esetleg jellemzően egyéni gyűtőkörök szűkülhetnének le drasztikusan, 
kerülhetnének háttérbe, és értékes külön szolgáltatások sorvadhatnának el...
Talán elsőre féleértettem valamit.
 
Udv:
(NpL)
 
Valami magvas populáris idézetet rakok ide a végére a továbbító Kokas Károly Einstein idézetét viszonozva :-)
 
"Freedom's just another word for nothing left to lose,
Nothing don't mean nothing, Honey, if it ain't free ..."
 

Re: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Szeretném megköszönni Moldován István és Sonnevend Péter hozzászólását. Tágult a látókörünk, sok ilyen hozzászólásra lenne szükség, remélem többen követik példájukat, akiknek van információjuk és gondolatuk.

Csak attól lettem kicsit szomorú, hogy Moldován István a MANDA-ról csak napilap hírt tudott idézni - sokkal jobban tudtam volna örülni ebben a témában egy alapos szakcikknek. Honnan, ha nem egy könyvtáros szaklapból vagy informatikaiból vagy ...

Volt már Neumann, volt és van már NDA, lesz most MANDA - remélhetőleg minden állomásról utazik a cél felé tapasztalat és tudás, vagy mi mindig újrakezdjük, újrakezdjük, újrakezdjük....?.

Üdvözlettel:

Horváth Zoltánné
KÖnyvtáros informatikus

-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Moldován István
Sent: Wednesday, May 11, 2011 3:37 PM
To: Katalist
Subject: Re: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Kedves Péter,

>Sonnevend Péter csak passzív olvasója a listának, ezért megkért, mint
>a témában hozzászólót, véleményét tegyem közzé a listán.

Leveled 1-2 pontjára válaszolnék csak, amely közvetlenül
érinti a mi tevékenységünket.

>lenne. (Copyright-kérdésre nem térve ki.) Ma szakmánk egyik alapító
>atyjának, Szabó Ervinnek nincsenek önálló könyvtártudományi művei a
>MEK-ben, de nincs Sallainak vagy Sebestyénnek sem...

Nincsenek. Alapvetően gyűjtjük a digitálisan meglévő műveket,
ezeket egyelőre nem kaptuk meg. Néhány Szabó Ervin könyv megtalálható
az MTDA-ban. A szerkesztőjével korábban kapcsolatban voltunk,
most újra megpróbáljuk, hogy archiválhassuk az anyagait, mielőtt
a magánszolgáltatóról el nem tűnnek egyszercsak:
http://mtdaportal.extra.hu/SZ.html

A régi könyvtárosok kézikönyve jogvédett. Leveled nyomán
igyekszünk felhasználási engedélyt szerezni és digitalizáljuk
önerőből.

>7. Mikor kezdünk hozzá a (csak a) világhálón lévő, folyton pusztuló
>digitális tartalom megbízható feltárásához és megőrzéséhez?

Örömmel közlöm, hogy már hozzákezdtünk :-) 1994. óta a MEK-ben
(mek.oszk.hu) lényegében ezzel foglalkozunk: főként a világhálón
megtalálható, könyv jellegű digitális kiadványokat igyekszünk
archiválni. Ezek többsége már az eredeti helyen rég eltűnt.
2004. óta az archiválást kiterjesztettük az online folyóiratokra
- epa.oszk.hu -, 2007. óta pedig a digitális képekre - keptar.oszk.hu -.

Elnézést, ha ezek közismertek, de általánosan tapasztaljuk
azt a félreértést, hogy ezeket a szolgáltatásokat a saját
digitalizálásunk eredményének gondolják, miközben éppenhogy
az alapgondolat volt és a mai napig az általad felvetett
"digitális megőrzés".

Igazad van, mennyiségét tekintve ez csepp a tengerben, de sajnos
a mai napig rajtunk kívül nagyon kevesen foglalkoznak ilyennel
(talán még a szolnoki e-könyvtárat említhetem), a könyvtárak
többsége valamennyire a digitalizálásra koncentrál.

2006-ban kezdeményeztük a hazai webarchiválás elindítását,
hogy a megőrzést kiterjesszük teljes honlapokra, sajnos ezidáig
sikertelenül :-(
http://mek.oszk.hu/html/irattar/eloadas/2006/mia.htm

Az NFÜ két TÁMOP pályázatban is visszadobta a pilot tervre
vonatkozó javaslatot (NIIF, SZTE), mondván, ez komolytalan,
irreális, csak pénzkidobás!

> A Tószegi
>Zsuzsanna vezette Neumann Digitális Könyvtár korábban épített
>egy (legalább egy) web-katalógust, - hol a folytatás?

Elvileg, más technológiával, a Webkat-ot folytatta - szerintem -
az NDA. Ezek a nyilvántartásról szóltak ugye és még nem a megőrzésről.
A WebKat a kb. 30.000 rekordjával azóta nyom nélkül eltűnt a hálóról!
Az NDA még látható, működik, meddig :-??

Most a MaNDA ígér valami hasonlót, sőt nemcsak nyilvántartást,
archiválást is. Ha nem tudnál róla, az általad hiányolt nagy
teljes magyar digitális archívum másfél hónap múlva elindul,
nyitott kapukat döngetsz :-)
http://www.mno.hu/portal/781617

> A modern kornak
>megfelelő - a digitális hálózati anyagokat felölelő - köteles megőrzés
>megoldása nem tűrhet halasztást. Talán ez a legsürgetőbb tennivaló!

Én legalább egy kötelespéldány törvény módosításban vettem részt,
legalább 4-5 éve és azóta született még pár módosítási javaslat
az OSZK-ban tudomásom szerint. Eddig egyet sem támogatott a minisztérium,
mondván a jelenlegi szabályozás jó úgy ahogy van, kiterjed az elektronikus
dokumentumokra is. Igaz, Kokas Karcsi kb. 2 éve küldött egy SMS-t
Izlandról, hogy ott is jogszabály támogatja a nemzeti könyvtár
webarchiválási tevékenységét.

Az alábbi Charta-t az UNESCO 2003-ban fogadta el, nálunk
sajnos tényleg azt tapasztaljuk, hogy ezt még nem igazán
olvasták el, fogadták meg magasabb döntéshozó szinteken,
pedig mi régóta próbáljuk meg felhívni a figyelmet a nagy
arányban pusztuló magyar digitális kulturális örökségre :-(
(pl. http://www.anagykonyv.hu, http://www.idg.hu/expo/)

Charta a digitális örökség védelméről
http://cyberculture.hu/charta/
http://www.unesco.hu/archivum-2009-vegeig/kommunikacio-informacio/charta-digitalis-orokseg

üdvözlettel

Moldován István


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

Re: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Kedves Péter,

>Sonnevend Péter csak passzív olvasója a listának, ezért megkért, mint
>a témában hozzászólót, véleményét tegyem közzé a listán.

Leveled 1-2 pontjára válaszolnék csak, amely közvetlenül
érinti a mi tevékenységünket.

>lenne. (Copyright-kérdésre nem térve ki.) Ma szakmánk egyik alapító
>atyjának, Szabó Ervinnek nincsenek önálló könyvtártudományi művei a
>MEK-ben, de nincs Sallainak vagy Sebestyénnek sem...

Nincsenek. Alapvetően gyűjtjük a digitálisan meglévő műveket,
ezeket egyelőre nem kaptuk meg. Néhány Szabó Ervin könyv megtalálható
az MTDA-ban. A szerkesztőjével korábban kapcsolatban voltunk,
most újra megpróbáljuk, hogy archiválhassuk az anyagait, mielőtt
a magánszolgáltatóról el nem tűnnek egyszercsak:
http://mtdaportal.extra.hu/SZ.html

A régi könyvtárosok kézikönyve jogvédett. Leveled nyomán
igyekszünk felhasználási engedélyt szerezni és digitalizáljuk
önerőből.

>7. Mikor kezdünk hozzá a (csak a) világhálón lévő, folyton pusztuló
>digitális tartalom megbízható feltárásához és megőrzéséhez?

Örömmel közlöm, hogy már hozzákezdtünk :-) 1994. óta a MEK-ben
(mek.oszk.hu) lényegében ezzel foglalkozunk: főként a világhálón
megtalálható, könyv jellegű digitális kiadványokat igyekszünk
archiválni. Ezek többsége már az eredeti helyen rég eltűnt.
2004. óta az archiválást kiterjesztettük az online folyóiratokra
- epa.oszk.hu -, 2007. óta pedig a digitális képekre - keptar.oszk.hu -.

Elnézést, ha ezek közismertek, de általánosan tapasztaljuk
azt a félreértést, hogy ezeket a szolgáltatásokat a saját
digitalizálásunk eredményének gondolják, miközben éppenhogy
az alapgondolat volt és a mai napig az általad felvetett
"digitális megőrzés".

Igazad van, mennyiségét tekintve ez csepp a tengerben, de sajnos
a mai napig rajtunk kívül nagyon kevesen foglalkoznak ilyennel
(talán még a szolnoki e-könyvtárat említhetem), a könyvtárak
többsége valamennyire a digitalizálásra koncentrál.

2006-ban kezdeményeztük a hazai webarchiválás elindítását,
hogy a megőrzést kiterjesszük teljes honlapokra, sajnos ezidáig
sikertelenül :-(
http://mek.oszk.hu/html/irattar/eloadas/2006/mia.htm

Az NFÜ két TÁMOP pályázatban is visszadobta a pilot tervre
vonatkozó javaslatot (NIIF, SZTE), mondván, ez komolytalan,
irreális, csak pénzkidobás!

> A Tószegi
>Zsuzsanna vezette Neumann Digitális Könyvtár korábban épített
>egy (legalább egy) web-katalógust, - hol a folytatás?

Elvileg, más technológiával, a Webkat-ot folytatta - szerintem -
az NDA. Ezek a nyilvántartásról szóltak ugye és még nem a megőrzésről.
A WebKat a kb. 30.000 rekordjával azóta nyom nélkül eltűnt a hálóról!
Az NDA még látható, működik, meddig :-??

Most a MaNDA ígér valami hasonlót, sőt nemcsak nyilvántartást,
archiválást is. Ha nem tudnál róla, az általad hiányolt nagy
teljes magyar digitális archívum másfél hónap múlva elindul,
nyitott kapukat döngetsz :-)
http://www.mno.hu/portal/781617

> A modern kornak
>megfelelő - a digitális hálózati anyagokat felölelő - köteles megőrzés
>megoldása nem tűrhet halasztást. Talán ez a legsürgetőbb tennivaló!

Én legalább egy kötelespéldány törvény módosításban vettem részt,
legalább 4-5 éve és azóta született még pár módosítási javaslat
az OSZK-ban tudomásom szerint. Eddig egyet sem támogatott a minisztérium,
mondván a jelenlegi szabályozás jó úgy ahogy van, kiterjed az elektronikus
dokumentumokra is. Igaz, Kokas Karcsi kb. 2 éve küldött egy SMS-t
Izlandról, hogy ott is jogszabály támogatja a nemzeti könyvtár
webarchiválási tevékenységét.

Az alábbi Charta-t az UNESCO 2003-ban fogadta el, nálunk
sajnos tényleg azt tapasztaljuk, hogy ezt még nem igazán
olvasták el, fogadták meg magasabb döntéshozó szinteken,
pedig mi régóta próbáljuk meg felhívni a figyelmet a nagy
arányban pusztuló magyar digitális kulturális örökségre :-(
(pl. http://www.anagykonyv.hu, http://www.idg.hu/expo/)

Charta a digitális örökség védelméről
http://cyberculture.hu/charta/
http://www.unesco.hu/archivum-2009-vegeig/kommunikacio-informacio/charta-digitalis-orokseg

üdvözlettel

Moldován István


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

Re: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Tisztelt Levélíró !

Hidegfejű informatikusként az a véleményem : az OSZK rossz helyen,
alkalmatlan épületben van. Természetesen a környezet csodálatos, de
funkcionálisan alkalmatlan - szerintem.

A bővíthetőség más, a várban lévő bunkerokba, alagútakba - teljes naivitás.
Ki szállítja oda ?
Hogyan ?
Ki lehet egyáltalán tárolásra alkalmas helyiségeket alakítani ezekben ?
(Gazdaságosan.)
Stb., stb., stb.

Az én ismereteim szerint azért épülnek új könyvtárak.
Pl. Aarhus, Helsinki. Pardon : Pécs.
Ezek nekem funkciójukban is tetszenek.

A digitalizálással kapcsolatosan az egyik legnagyobb probléma : 30 év múlva
vissza lehet-e olvasni a mentett anyagot ? Lesz olyan eszköz még ami erre
képes ? A tároló eszköz nem megy-e tönkre ?
Nemrég - azt hiszem brit - véleményt olvastam arról, hogy egyszerűbb a
könyveket, könyv formájában tárolni ...
Persze a digitalizálásnak sok esetben fontos szerepe van, de ez nem a teljes
állományra igaz !

Mélyen tiszteletben tartom a Tisztelt Levélíró szakmai tapasztalatait,
korát, hozzáértését !
Nem kritikaként írtam a fentieket, hanem a probléma más szemszögből való
megvilágítására.
Tisztelettel : Bátori József

-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu
[mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of
kokas@bibl.u-szeged.hu
Sent: Wednesday, May 11, 2011 1:01 PM
To: Katalist
Subject: [KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)


Kedves Kollégák!

Sonnevend Péter csak passzív olvasója a listának, ezért megkért, mint
a témában hozzászólót, véleményét tegyem közzé a listán.
Ez jön alább,

üdv: Kokas Károly

----------------------------------------------------------------------------
-
A nemzeti könyvtár néhány aktuális kérdése: funkciók, gyűjtés,
szolgáltatások, elhelyezés

Egy híján ötven éve léptem az OSZK munkatársai sorába hírlaptári
raktárosként, később voltam középvezető, bő 10 évig (1993 végéig)
főosztályvezetőként az országos szolgáltatások vezetője. Minisztériumi
megbízással 1983 szeptemberétől 1985 tavaszáig a budavári épület
átvételéért és a könyvtár költözéséért egy személyben feleltem, - itt
nem részletezem a könyvtár akkori vezetői helyzetét (e másfél évről
ld. OSZK Híradó, Várbizottsági információk). 1999 tavaszán pályáztam
az intézmény igazgatói feladatkörére (pályázati programom olvasható a
Könyvtári Figyelő hasábjain). 49 éve vagyok olvasója, intenzív
használója az intézménynek. - (Az MTA - konkrétan: kik? -
hozzászólását érdemes pontosan elolvasni: büfét, könyvesboltot
hiányolnák (nincs talán ma is?), meg a sok helyen szétszórt állományt
panaszolják (történetesen gyakran használom az MTA Könyvtárát,
tapasztalom, mennyi mindent kell behozni a törökbálinti raktárból:
erre nem figyeltek volna fel?). - A január óta a Kataliston vajúdó
témakörhöz (új OSZK-épület?) fűznék - talán érdekeltként - néhány
megjegyzést.

1. Az OSZK korábbi elhelyezése (1846-, Nemzeti Múzeum) már a XX.
század elején kezdett szűknek bizonyulni. Az első reális, új
elhelyezésre vonatkozó gondolatok a kádári konszolidáció elején, 1960
körül fogalmazódtak meg (még a Vígadó épülete is felmerült). Végül a
,,királyi várból a kultúra várát" szlogen győzött (s lett a Nemzeti
Galéria, a BTM és az OSZK a kedvezményezett).

2. A nemzeti könyvtár legjobb erői, élükön Sebestén Géza
főigazgató-helyettessel, mindent megtettek, hogy a budavári palotába
kerülés korszerű megoldást eredményezzen (a közlekedés nyilván nem
tartozhatott hatáskörükbe). Egyik zseniális ötletük: a korábbi két
belső udvar beépítése toronyraktárnak (2 x 11 szint, összekötve a
felhasználó helyekkel a Telelift rendszer által) az épület II. és VII.
szintje közé, tejükre ,,sapkaként" nagy olvasóterem. A raktári
elhelyezés biztosítása egy nagy könyvtár esetén tipikusan 40 év. Az
építkezés elkezdődött: engem a Hírlaptárból 1964 nyarán úgy
búcsúztattak - nappali tagozatos egyetemi tanulmányaimat kezdtem
ősszel -, mire végzek, a könyvtár már a várban lesz (ehelyett ld. a
bevezetőt). Újabban egyes kutatók tudni vélik, maga Kádár János sem
támogatta teljes szívvel, s ezért is e ,,rekord-hosszúságú"
kivitelezés (1980 körül komoly alternatívaként merült fel, hogy
leállítják a kb. 90 % feletti készültséget mutató építkezést). A
Telelift 1976 óta állt ládákban, de ha akkor nem szerzik be, soha nem
került volna rá sor később (legkésőbb 1979 után súlyos gazdasági
gondok voltak mindenütt a ,,lágerben"; Moszkva - átéltem - már
1975-ben nem biztosított elemi szinten normális élelmiszerellátást...).

3. Az OSZK 1952 óta kettő köteles példánysort kap, ez ismereteim
szerint egyedülálló a fejlett európai országok közt, tetézve a minden
nagyobb - megőrző - könyvtárban törvényszerűen fellépő raktári
problémát. (Akkor ez a III. világháborús készülődés jegyében történt,
mint ahogy a debreceni második nemzeti gyűjtemény kijelölése is.)

4. A vári épület raktárkapcitása jelentősen - egyes szakértők szerint
legalább felével - növelhető, ha tömör raktári rendszert valósítanának
meg. Maga a vár tele van földalatti létesítményekkel (atombiztos
kórház stb. stb.): ezek irányában, tehát a föld gyomrában nem lehet
bővíteni? Ha az épület új funkciót kap, ki tudja megmondani, milyen
költséggel jár a beton raktártornyok kirobbantása a mai helyéről? -
Szegény gazdagok vagy Gazdag szegények vagyunk, kérdezhetném Jókai
regénycímeivel. Ha nem tévedek, a kormányzat idén minimum 1 (egy) -
vagy több? - milliárdot kivont a hazai könyvtári rendszerből (OSZK:
250 M, FSZEK: 150 M ,,zárolás" stb.).

5. Érdemes eltöprengeni arról, kell-e és milyen nagykönyvtárat építeni

a XXI. században. Meggyőződésem, hogy a Mitterand-féle
könyvtár-piramis típusú építések ideje lejárt. A használó szeretne
minél több dolgot bármikor és bárhonnan elérni, megkapni. Ennek módja:
a digitális könyvtár. Ki a Google-lal szerződik, ki maga áll neki a
munkának (a Finn Nemzeti Könyvtárban tavaly kibontották a klasszicista
műemlék-épület homlokzatát, hogy a világ egyik legkorszerűbb, szuper
teljesítményű digitalizáló gépsorát emeleti helyére juttassák). Saját
(nem professzionális) becslésem szerint a magyar kiadványtermés Hess
Andrástól máig - célirányos szervezést (és nem mutyizást!)
feltételezve - technikailag max. 10 milliárd Ft-ért digitalizálható
lenne. (Copyright-kérdésre nem térve ki.) Ma szakmánk egyik alapító
atyjának, Szabó Ervinnek nincsenek önálló könyvtártudományi művei a
MEK-ben, de nincs Sallainak vagy Sebestyénnek sem...

6. Egy olyan modern épület, amely létszámtakarékos, teljes körűen,
A-Z-ig gépesített, s hozzá jó földrajzi elhelyezést élvez, vajon
hányszor 10 milliárdba kerülne? (És milyen nyitva-tartással fog
működni? - ma a közel 2 milliós fővárosban vasárnap egyetlen könyvtár
sem nyit ki!) És az OSZK mai épületének új funkcióra átállítása ismét
csak további hányszor 10 milliárdot?

7. Mikor kezdünk hozzá a (csak a) világhálón lévő, folyton pusztuló
digitális tartalom megbízható feltárásához és megőrzéséhez? A Tószegi
Zsuzsanna vezette Neumann Digitális Könyvtár korábban épített egy
(legalább egy) web-katalógust, - hol a folytatás? A British Library
évek óta alapozza a világhálós tartalom megőrzését, - elemezte ezt a
tapasztalatot komolyan illetékes hazai szakértő? A modern kornak
megfelelő - a digitális hálózati anyagokat felölelő - köteles megőrzés
megoldása nem tűrhet halasztást. Talán ez a legsürgetőbb tennivaló!

8. Ha azt vetné fel egy mai Eötvös vagy Trefort miniszter, hogy e
megkisebbedett ország fővárosában kellene korszerű könyvtári ellátást
biztosítani, nem azt kérdezné elsőként: miért nem csinálunk 3-4
részkönyvtárból (OSZK, MTA, EK, FSZEK) egy igazit? Digitalizáltan,
bombabiztos nemzeti megőrző raktárral stb. - Ismerek nemzetközi hírű
egyetemi tanárt, aki New-York-i doktorandusz lányomtól kéri az itthon
elérhetetlen publikációk (természetesen digitális formájú)
megküldését. Erről is tudniuk kell(ene) az illetékeseknek, ha a magyar
versenyképességet növelni óhajtják.

9. Mielőtt bárki bármit lépne - kormányhű vagy épp ellenkező
nézetrendszerrel - meg kellene nézni minél alaposabban 5-6 fejlett
európai ország nemzeti könyvtárát. Feltárni eredményeiket és
gondjaikat, begyűjtve tapasztalataikat. Előbb cselekszünk, - azután
keresnénk hozzá ,,indoklást"?

10. Ha az eladósodott, sodródó ország külső fejlesztési támogatást
kap, végre tényleges fejlesztésekre kellene költeni. A felelősség
mindenkié: a (döntési helyzetet élvező) politikusé főleg, de a
,,gyalogos" szakemberé, értelmiségié is, s talán így a józan ész
diktálja majd tetteinket.

Sonnevend Péter PhD főiskolai tanár
Budapest, 2011. május 11.


===============================================
Imagination is more important than knowledge.
Einstein
Dr. Kokas, Károly
főig.h., c.doc./dep.dir., hon.assoc.prof.
*** Szeged University Library ***
H-6701 Szeged, Pf. 393 * Fax/Phone: +36(62)5466-65
kokas@bibl.u-szeged.hu


------------------------------------------------------
SZTE Egyetemi Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

[KATALIST] gyászhír


Kedves Kolléganők, kedves Kollégák!

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében  május 4-én elhunyt Dr. Kukorelli Tiborné, Magda, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának volt vezetője.
Kollégánk 1964-től 2006-ig segítette szívvel-lélekkel a színházi - és filmes nemzedékek művészi fejlődését.
Mosolya örökre szívünkben él.
Temetéséről a család később intézkedik.

Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtára

[KATALIST] Sonnevend Péter hozzászólása (OSZK)

Kedves Kollégák!

Sonnevend Péter csak passzív olvasója a listának, ezért megkért, mint
a témában hozzászólót, véleményét tegyem közzé a listán.
Ez jön alább,

üdv: Kokas Károly

-----------------------------------------------------------------------------
A nemzeti könyvtár néhány aktuális kérdése: funkciók, gyűjtés,
szolgáltatások, elhelyezés

Egy híján ötven éve léptem az OSZK munkatársai sorába hírlaptári
raktárosként, később voltam középvezető, bő 10 évig (1993 végéig)
főosztályvezetőként az országos szolgáltatások vezetője. Minisztériumi
megbízással 1983 szeptemberétől 1985 tavaszáig a budavári épület
átvételéért és a könyvtár költözéséért egy személyben feleltem, - itt
nem részletezem a könyvtár akkori vezetői helyzetét (e másfél évről
ld. OSZK Híradó, Várbizottsági információk). 1999 tavaszán pályáztam
az intézmény igazgatói feladatkörére (pályázati programom olvasható a
Könyvtári Figyelő hasábjain). 49 éve vagyok olvasója, intenzív
használója az intézménynek. - (Az MTA - konkrétan: kik? -
hozzászólását érdemes pontosan elolvasni: büfét, könyvesboltot
hiányolnák (nincs talán ma is?), meg a sok helyen szétszórt állományt
panaszolják (történetesen gyakran használom az MTA Könyvtárát,
tapasztalom, mennyi mindent kell behozni a törökbálinti raktárból:
erre nem figyeltek volna fel?). - A január óta a Kataliston vajúdó
témakörhöz (új OSZK-épület?) fűznék - talán érdekeltként - néhány
megjegyzést.

1. Az OSZK korábbi elhelyezése (1846-, Nemzeti Múzeum) már a XX.
század elején kezdett szűknek bizonyulni. Az első reális, új
elhelyezésre vonatkozó gondolatok a kádári konszolidáció elején, 1960
körül fogalmazódtak meg (még a Vígadó épülete is felmerült). Végül a
,,királyi várból a kultúra várát" szlogen győzött (s lett a Nemzeti
Galéria, a BTM és az OSZK a kedvezményezett).

2. A nemzeti könyvtár legjobb erői, élükön Sebestén Géza
főigazgató-helyettessel, mindent megtettek, hogy a budavári palotába
kerülés korszerű megoldást eredményezzen (a közlekedés nyilván nem
tartozhatott hatáskörükbe). Egyik zseniális ötletük: a korábbi két
belső udvar beépítése toronyraktárnak (2 x 11 szint, összekötve a
felhasználó helyekkel a Telelift rendszer által) az épület II. és VII.
szintje közé, tejükre ,,sapkaként" nagy olvasóterem. A raktári
elhelyezés biztosítása egy nagy könyvtár esetén tipikusan 40 év. Az
építkezés elkezdődött: engem a Hírlaptárból 1964 nyarán úgy
búcsúztattak - nappali tagozatos egyetemi tanulmányaimat kezdtem
ősszel -, mire végzek, a könyvtár már a várban lesz (ehelyett ld. a
bevezetőt). Újabban egyes kutatók tudni vélik, maga Kádár János sem
támogatta teljes szívvel, s ezért is e ,,rekord-hosszúságú"
kivitelezés (1980 körül komoly alternatívaként merült fel, hogy
leállítják a kb. 90 % feletti készültséget mutató építkezést). A
Telelift 1976 óta állt ládákban, de ha akkor nem szerzik be, soha nem
került volna rá sor később (legkésőbb 1979 után súlyos gazdasági
gondok voltak mindenütt a ,,lágerben"; Moszkva - átéltem - már
1975-ben nem biztosított elemi szinten normális élelmiszerellátást...).

3. Az OSZK 1952 óta kettő köteles példánysort kap, ez ismereteim
szerint egyedülálló a fejlett európai országok közt, tetézve a minden
nagyobb - megőrző - könyvtárban törvényszerűen fellépő raktári
problémát. (Akkor ez a III. világháborús készülődés jegyében történt,
mint ahogy a debreceni második nemzeti gyűjtemény kijelölése is.)

4. A vári épület raktárkapcitása jelentősen - egyes szakértők szerint
legalább felével - növelhető, ha tömör raktári rendszert valósítanának
meg. Maga a vár tele van földalatti létesítményekkel (atombiztos
kórház stb. stb.): ezek irányában, tehát a föld gyomrában nem lehet
bővíteni? Ha az épület új funkciót kap, ki tudja megmondani, milyen
költséggel jár a beton raktártornyok kirobbantása a mai helyéről? -
Szegény gazdagok vagy Gazdag szegények vagyunk, kérdezhetném Jókai
regénycímeivel. Ha nem tévedek, a kormányzat idén minimum 1 (egy) -
vagy több? - milliárdot kivont a hazai könyvtári rendszerből (OSZK:
250 M, FSZEK: 150 M ,,zárolás" stb.).

5. Érdemes eltöprengeni arról, kell-e és milyen nagykönyvtárat építeni
a XXI. században. Meggyőződésem, hogy a Mitterand-féle
könyvtár-piramis típusú építések ideje lejárt. A használó szeretne
minél több dolgot bármikor és bárhonnan elérni, megkapni. Ennek módja:
a digitális könyvtár. Ki a Google-lal szerződik, ki maga áll neki a
munkának (a Finn Nemzeti Könyvtárban tavaly kibontották a klasszicista
műemlék-épület homlokzatát, hogy a világ egyik legkorszerűbb, szuper
teljesítményű digitalizáló gépsorát emeleti helyére juttassák). Saját
(nem professzionális) becslésem szerint a magyar kiadványtermés Hess
Andrástól máig - célirányos szervezést (és nem mutyizást!)
feltételezve - technikailag max. 10 milliárd Ft-ért digitalizálható
lenne. (Copyright-kérdésre nem térve ki.) Ma szakmánk egyik alapító
atyjának, Szabó Ervinnek nincsenek önálló könyvtártudományi művei a
MEK-ben, de nincs Sallainak vagy Sebestyénnek sem...

6. Egy olyan modern épület, amely létszámtakarékos, teljes körűen,
A-Z-ig gépesített, s hozzá jó földrajzi elhelyezést élvez, vajon
hányszor 10 milliárdba kerülne? (És milyen nyitva-tartással fog
működni? - ma a közel 2 milliós fővárosban vasárnap egyetlen könyvtár
sem nyit ki!) És az OSZK mai épületének új funkcióra átállítása ismét
csak további hányszor 10 milliárdot?

7. Mikor kezdünk hozzá a (csak a) világhálón lévő, folyton pusztuló
digitális tartalom megbízható feltárásához és megőrzéséhez? A Tószegi
Zsuzsanna vezette Neumann Digitális Könyvtár korábban épített egy
(legalább egy) web-katalógust, - hol a folytatás? A British Library
évek óta alapozza a világhálós tartalom megőrzését, - elemezte ezt a
tapasztalatot komolyan illetékes hazai szakértő? A modern kornak
megfelelő - a digitális hálózati anyagokat felölelő - köteles megőrzés
megoldása nem tűrhet halasztást. Talán ez a legsürgetőbb tennivaló!

8. Ha azt vetné fel egy mai Eötvös vagy Trefort miniszter, hogy e
megkisebbedett ország fővárosában kellene korszerű könyvtári ellátást
biztosítani, nem azt kérdezné elsőként: miért nem csinálunk 3-4
részkönyvtárból (OSZK, MTA, EK, FSZEK) egy igazit? Digitalizáltan,
bombabiztos nemzeti megőrző raktárral stb. - Ismerek nemzetközi hírű
egyetemi tanárt, aki New-York-i doktorandusz lányomtól kéri az itthon
elérhetetlen publikációk (természetesen digitális formájú)
megküldését. Erről is tudniuk kell(ene) az illetékeseknek, ha a magyar
versenyképességet növelni óhajtják.

9. Mielőtt bárki bármit lépne - kormányhű vagy épp ellenkező
nézetrendszerrel - meg kellene nézni minél alaposabban 5-6 fejlett
európai ország nemzeti könyvtárát. Feltárni eredményeiket és
gondjaikat, begyűjtve tapasztalataikat. Előbb cselekszünk, - azután
keresnénk hozzá ,,indoklást"?

10. Ha az eladósodott, sodródó ország külső fejlesztési támogatást
kap, végre tényleges fejlesztésekre kellene költeni. A felelősség
mindenkié: a (döntési helyzetet élvező) politikusé főleg, de a
,,gyalogos" szakemberé, értelmiségié is, s talán így a józan ész
diktálja majd tetteinket.

Sonnevend Péter PhD főiskolai tanár
Budapest, 2011. május 11.


===============================================
Imagination is more important than knowledge.
Einstein
Dr. Kokas, Károly
főig.h., c.doc./dep.dir., hon.assoc.prof.
*** Szeged University Library ***
H-6701 Szeged, Pf. 393 * Fax/Phone: +36(62)5466-65
kokas@bibl.u-szeged.hu


------------------------------------------------------
SZTE Egyetemi Konyvtar - http://www.bibl.u-szeged.hu
This message was sent using IMP: http://horde.org/imp/

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist