A rendszerváltás után a könyvpiacon megbomlott az addigi erőegyensúly: a könyvkiadók elszaporodtak, míg a terjesztés néhány szereplő kezében koncentrálódott, ami kiszolgáltatottá tette a kiadókat. A sokszínű kínálat miatt látványosan zuhant a példányszám, és ennek következtében meredeken kúsztak felfelé a könyvárak. A papíralapú könyvkiadás mindmáig tartó spirálba került – az egyre magasabb könyvárak folyamatosan szűkítik a piacot, amitől még drágább lesz a könyv.
A KÖNYVTÁRAK TEGNAPIG
A megoldást a könyvtárak jelentették, hiszen a könyvtár nem profitcentrikus vállalkozás, hanem államilag támogatott kulturális misszió. A közkönyvtárakban jelképes összeg ellenében a könyvtermés jelentős részéhez hozzáférhet az olvasó. A könyvtárak költségvetése véges, így nem jelentenek igazi konkurenciát a könyvesboltoknak – a szűkülő példányszámok miatt pedig a könyvtárak megrendelései akár még kifizethetődővé is tehetik a veszteségesség határán billegő kiadványokat.
AZ E-KÖNYVTÁR BUKTATÓI
Az e-könyvtár egészen más műfaj, mint a hagyományos. Itt nem kell hosszú hetekig várni egy-egy könyvre, míg befejezi az előző olvasó. A könyvtár számára sem jelent plusz kiadást az e-könyvek tárolása. Ráadásul az e-könyvről végtelen számú másolat készíthető. Az e-könyvet akár több százan is letölthetik és olvashatják egyidejűleg. Ha minden könyv szabadon hozzáférhetővé válik az e-könyvtárakban, a kiadók lehúzhatják a rolót.
AZ E-KÖNYVTÁR JELENE
A könyvtár számára ez nem okoz semmilyen problémát, hiszen az a tény, hogy szinte mindenki – akár otthonról is – ingyenesen hozzáférhet a kulturális javakhoz, a legtöbb könyvtáros szemében maga a mennyország. A gond ott kezdődik, amikor a könyvtár ez irányú törekvése szerzői jogokat sért.
Az e-könyvtár sajátos csapdahelyzetbe került: a jogdíjmentes klasszikusokat alig olvassák, a jogdíjköteles művek közlésjogának megvételére viszont nincs pénz. Ráadásul ahhoz, hogy megérje fizetni az otthonról elérhető e-könyvtár használati jogáért, közel százezres könyvállomány kellene – de a jelenleg közzétett több ezer e-könyvhöz való hozzáférésért nem kérhet pénzt a könyvtár.
Bár a kiadókat a törvény kötelezi, hogy digitális tiszteletpéldányt is küldjenek az OSZK számára, ezek egyelőre csak olvasóteremben olvashatók.
Ahhoz, hogy a könyvtár digitalizálhassa az állományt, hatalmas összegekre lenne szükség. Ha ezt a pénzt csak annak fejében kapja az intézmény, hogy ingyenesen hozzáférhetővé teszi az elkészült anyagot, sose lesz széles olvasótömeget érdeklő e-könyv kínálata.
MEGOLDÁSOK
Az az időről-időre felröppenő javaslat, hogy a szerzők és fordítók a könyvtári kölcsönzések után a könyvtári tagdíjakból kapjanak valamekkora összeget elfogadhatatlan a jogtulajdonosok számára. A könyv nem zene vagy film: egy-egy kötetet sokszor két hétig is olvas az olvasó, úgyhogy ez a megoldás sose fedezné a szerzőknek munkájuk ellenértékét – ráadásul ez esetben a könyvtár venné át a kiadó és terjesztő szerepkörét.
Megoldás lehet, hogy a könyvtár némi kedvezménnyel pár évre, néhány ezer letöltésig megvenné bizonyos művek közzétételének jogát. Ha a letöltések túllépik a kifizetett keretet, a könyvtár újabb letöltési keretet vehet. Azokat a könyveket, amelyek állami támogatással jelentek meg – a támogatás mértékének arányában – egy ideig ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. Ez viszont valóban nem képzelhető el hatékony könyvtári DRM nélkül – hiszen a könyvtár felelőssége, hogy az általa fillérekért közzétett művekkel ne legyenek tele a torrentoldalak.
A következő posztban innen folytatjuk.