Knižnica : revue pre knihovníctvo a bibliografiu, knižnú kultúru, informačné systémy a technológie, ochranu dokumentov, biografistiku, archív a múzeum knihy, knižnej grafiky a literárnych pamiatok. – Martin, 2000-

12. (2011) 1., p. 14-20. : ill.

A kutatás a könyvtárak és könyvtárosok online identitását vizsgálta 76 szlovák könyvtár honlapja alapján, 2010. március 2. – április 11. közötti időszakban.

Az identitás szó (ön)azonosságot jelent. Elektronikus környezetben az identitás részben egy folyamatosan változó, dinamikus folyamat része, mellyel kapcsolatban az online identitás, a virtuális identitás és bizonyos esetekben a digitális identitás fogalmakat használjuk. Az identitás másrészről a szubjektumok és objektumok azonosítását is magában foglalja. Ennek kapcsán a digitális identitás kifejezést szokás használni. Számítógépes környezetben ez autentifikálást, autorizálást és szubjektív hozzáférési jogot tartalmaz. A legegyszerűbb digitális identitás identifikálást (pl. használói név) és autorizálást (pl. jelszó) jelent.

Az identitás és identifikálás terminusok tömören önálló entitások (szervezetek, csoportok, személyek) azonosítását jelentik.

A marketingben nemzetközileg elfogadott terminus a corporate identity (CI), amellyel a szervezet a környezetében megjelenik és kommunikál. Szűkebb értelemben a CI, mint „pecsétnyomó”, arculat, a szervezet vizuális identitását jelenti (logo, elnevezés, szlogen, színek).

Szlovákiában a 2008-as statisztika a felsőoktatási könyvtárak kivételével 2450 könyvtárat regisztrált. A kutatásban vizsgált 76 könyvtári honlap között 8 tudományos, 14 felsőoktatási, 9 speciális szakterületi és 45 közkönyvtár (a működési terület típusától függetlenül) vett részt. A könyvtárak kiválasztása véletlenszerűen történt. A vizsgálat két nagy csoportban, 12 kategóriában összesen 30 kritérium elemzését végezte el, könyvtártípusonként összehasonlítható részeredményekkel. Az első nagy csoport a könyvtárak online identitását vizsgálta 9 kategória alapján. A második csoportban a könyvtárosok online identitás-vizsgálatára került sor 3 kategóriában.

Az 1. kategória az URL-cím elérhetőségeit vette számba 3 kritérium alapján. A 2. kategória a könyvtár láthatóságát elemezte (bejövő linkek), a fenntartó megjelenítésével együtt. A 3. a behálózottságot (kimenő linkek), a 4. a nyelvet, az 5. a fotókat, a 6. az OPAC-ot, a 7. a térképes elérhetőséget, a 8. a postai elérhetőségeket, címeket vette számba. A 9. kritérium a CI elemeit foglalta magában: a névhasználat és megnevezés pontosságát, a logo, a színek és az online folyóiratok értékelési szempontjait. A könyvtárosok online identitásában a 10. kategória a névjegyek, a funkciók, az e-mailes és telefonos elérhetőségek lehetőségeit vette számba. A 11. kategória a könyvtárosok fotóival kapcsolatos információkat, a 12. kategória pedig a könyvtárosi profil (szakmai önéletrajz) megjelenését tartalmazta.

Az 1. kategóriában a Szlovák Könyvtáros Egyesület, a LibInfo könyvtári portál és a Szlovák Nemzeti Könyvtár oldalain az egyes könyvtárak URL-elérhetőségét vizsgálták. Az első két helyen a könyvtárak 80%-ot meghaladó arányban szerepeltek, de a nemzeti könyvtár honlapján nem érték el a 30%-ot. Utóbbi helyen csak a KIS3G projektben közreműködő és közös integrált rendszert (VTLS Virtua) használó könyvtárak szerepelnek.

A 2. kategóriában a fenntartó és a könyvtár kölcsönös belinkelését elemezve a bejövő linkek 88, a kimenő linkek 76, a kölcsönös linkelés 68%-os arányt mutatott. Ennek a feltételnek a felsőoktatási és a speciális könyvtárak több szempontból is 100%-osan megfeleltek.

A 3. kérdéskörben, a szervezeti behálózottság szempontjából az összes vizsgált könyvtár más könyvtárakra való hivatkozásában 63%-os, szakmai szervezetek esetén 32%-os, a keresőgépek/böngészők esetén 13%-os, portálokkal kapcsolatban 63%-os, cégek esetén 64%-os, közösségi hálók kapcsán 14%-os hivatkozási arány jelent meg. A könyvtárak 60%-a hivatkozik más könyvtárakra, portálokra és más szervezetekre. Összességében alacsony volt a böngészőkre és közösségi oldalakra való hivatkozás.

A 4., nyelvi kategória az idegen nyelven való elérhetőséggel kapcsolatban 51%-os arányt állapított meg, amely egyértelműen az angol nyelvet jelentette. A könyvtárak fele azonban kizárólag szlovák nyelvű, ez a közkönyvtárakra egyértelműen jellemző adat. Francia és német nyelvű elérési lehetőség csupán egy-egy esetben volt jellemző.

Az 5. kategóriában az épületekkel kapcsolatos fotók összesen 56%-os arányban, a belső terek képei 76%-os arányban fordultak elő. A vizsgált időszakban csupán szórványos esetekben volt lehetőség virtuális sétára a könyvtárakban. Főként a tudományos könyvtárakra volt jellemző, hogy az épületek fotói nagyobb számban fordultak elő, mint a belső terekéi.

A 6-7-8. kategóriában jellemző adatok szerint a honlapokon a könyvtárak 83%-a rendelkezik OPAC-kal, 26%-a térképes elérhetőséggel és 100%-a postai címmel. A tudományos könyvtárak esetén az OPAC elérés 100%-os volt. A térképes elérés azonban a fölérendelt testülettel rendelkező könyvtárak esetén sokszor a főtestület weblapján érhető el, ami nem képezte a kutatás tárgyát.

A corporate identity szempontjai között a könyvtárak elnevezésének megjelenése 100%-os volt minden könyvtártípusban. Az elnevezés azonosíthatósága azonban csak 51%-ot mutatott (nem pontos név, rövidítések, névváltozatok, más hiányosságok miatt). Az identitás alapvető eleme a megnevezés, a névhasználat, mely rendszerint tartalmazza a tipológiai besorolást, a szervezet jellegét, a szervezet nevét, a fenntartó megnevezését és a működési területet. A logo előfordulása 79%-ban volt jellemző. A színek 71%-os arányban tükröződtek, az online folyóiratok csak 18%-ban voltak jellemzőek.

A könyvtárosok azonosításában a családnév és a keresztnév fölvétele 83%-os volt, a funkció 88%-ban jelent meg. A telefonos és e-mailes elérhetőség minden könyvtárban 100%-os eredményt mutatott. A könyvtárosok fotói között különbséget tettek a vezetők és a munkatársak között, előbbi elérhetősége mindössze 3%-ban, utóbbi csupán 1%-ban volt jellemző. A szakmai profil megjelenítése valamennyi könyvtárban 0%-os volt, vagyis egyetlen könyvtár sem felelt meg ennek a kritériumnak.

Összességében a kutatás kiemelte az egyes könyvtártípusokon belül a legjobb eredményt elért könyvtárak neveit. Jellemzően mindkét nagy csoport vizsgálatában ugyanazok a könyvtárak érték el a legjobb eredményeket (a tudományos könyvtárak között a pozsonyi egyetemi könyvtár, a felsőoktatásban a liptószentmiklósi fegyveres erők felsőoktatási könyvtára, a speciális könyvtárak közül a lőcsei vakok és gyengénlátók szlovák könyvtára, a közkönyvtárak közül a nagyszombati települési könyvtár). Valamennyi könyvtár 100%-osan teljesített két feltételt: oldalaik az állam nyelvén, szlovákul készültek és közölték a könyvtár megnevezését. A könyvtárosok identitásában is két kritérium lett 100%-os: a telefon- és e-mail elérhetőség.

A kutatás hipotézisei közül valamennyi könyvtártípusban igazolódott az, hogy a könyvtárak honlapjai jóval nagyobb figyelmet szentelnek a könyvtárnak, mint az ott dolgozó könyvtárosoknak. A második hipotézis a corporate identity 90%-os arányát feltételezte, ez csak a könyvtárak elnevezésében lett érvényes, a többi kritérium 71-79%-os lett. A harmadik hipotézis a könyvtárak más szervezetekkel való behálózottságában meghatározó jelenséget feltételezett, ez négy kritérium esetén beigazolódott, de egy kritériumban elmaradt a várakozásoktól (szakmai szervezetek, társaságok esetén csak 32%). A negyedik hipotézisben a kutatás feltételezte, hogy a könyvtárak legalább 20%-ban hivatkoznak böngészőkre és közösségi oldalakra, ez alulmúlta a várakozásokat, mindössze 12-13%-os volt.

A könyvtárosok vonatkozásában a könyvtárak csak a minimális adatokra szorítkoznak, sem a szakmai profil, sem a funkció, összességében a humán erőforrás arculata nem jelenik meg kielégítően a vizsgált szlovákiai honlapokon.

(Prókai Margit)