BME, a „minióeszká”

A Műegyetemen igazi kincsre bukkantunk. Ebben a könyvtárban (hivatalos nevén: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, vagyis OMIKK) minden megvan, ami kell, ráadásul a neogótikus épületnek igazi „könyvtárhangulata” van – a jobb fajtából. Belépés előtt le kellett adnunk a kabátot-táskát az ingyenes ruhatárban, de még nincs nagy tolongás.

A beiratkozás ára BME-s diákigazolvánnyal 1400 forint, külsősként 2500 forintot kell fizetni – viszont ha nem akartok beiratkozni, 300 forintos napijeggyel is használhatjátok a könyvtárat, igaz, így nem tudtok kölcsönözni. A pontos díjszabást itt találjátok.

Az olvasójegyhez wifi-hozzáférést is kaptok, úgyhogy használhatjátok a saját laptoptokat is, fénymásolni a folyóirat-olvasóban lehet. Az online adatbázist otthonról is elérhetitek, de a tájékoztatóteremben is találtok számítógépeket, és a könyvtárosoktól is kérhettek segítséget.

A könyvtár legszebb része a nagyolvasó, az egymás mögött sorakozó tölgyfa asztalok az Országos Széchényi Könyvtárat juttatták az eszünkbe – olyan, mintha az OSZK „kicsinyített másolatában” járnánk. A teremben néma csend van, ez a tökéletes hely a tanulásra. Most még a raktárból kikért könyveket is pillanatok alatt megkaptuk, bár vizsgaidőszakban valószínűleg többet kell várni a kötetekre. A műszaki gyűjtemény hihetetlenül gazdag, szépirodalmi művekből viszont kicsi a választék – igaz, miért is lenne ötféle Anna Karenina-kiadás egy műszaki könyvtárban?

A kötelező irodalmat helyben be tudom szerezni. Ha az időm engedi, szívesen olvasok szépirodalmi műveket, ezeket viszont inkább az antikváriumokban keresgélem. Gábor, BME

ELTE Egyetemi Könyvtár, a nagy antikvárium

Töriszakosoknak kötelező (a kétmilliós állomány jelentős része többszáz éves dokumentumokból áll), de a jogászok, a bölcsészek, a pszichológia szakosok és a természettudományi karosok is megtalálják a kötelező olvasmányokat az ELTE Egyetemi Könyvtárában. ELTE-s diákigazolvánnyal ingyen iratkozhattok be, más diákkal évente 1500 forintért kölcsönözhettek. Ingyenes látogatójegyet is válthattok, ezzel viszont csak helyben olvashatjátok a könyveket.

Fontos tudni, hogy itt az olvasóterem és a raktári könyvek kikérése teljesen elkülönül egymástól – viszont az olvasóterembe akkor is menjetek be, ha nincs ott dolgotok, mert nagyon szép. A könyvtár szolgáltatásaira egyébként nem lehet panasz: a ruhatár és a wifi is ingyenes, fénymásolni is lehet, a könyvtárosok pedig bármiben segítenek. Viszont rossz pont, hogy nincs büfé – igaz, a környéken egymást érik a jobbnál jobb helyek, menzakörképünket itt olvashatjátok el.

Éppen a szakdolgozatomhoz keresek forrásokat. Gyakrabban járok ide, mint a kari olvasóba, mert általában több hely van itt, kevesebb a mozgolódás, így könnyebben el tudok merülni a témában. Petra, ELTE bölcsészkar

Corvinus, az üvegpalota

A Corvinus a kakukktojás. Üveg és fém mindenütt. A forgóajtó mögött találjuk a beiratkozáshoz használt pultot: bár a könyvtár állománya az ELTE-s fele, mégis többet kell fizetni az olvasójegyért. A napijegy 800 forint, az éves látogatójegy 1500 forint. Ha kölcsönözni is szeretnétek, 4000 forintot kell fizetnetek, corvinusosoknak persze ingyenes a könyvtár használata.

A Corvinus könyvtára mellett szól, hogy saját tanulószobát igényelhettek, ehhez csak egy igénylőlapot kell kitölteni. A szobák három-hat fő befogadására alkalmasak, úgyhogy jól lehet használni, ha éppen egy közös prezentációra készültök fel. Ez a szolgáltatás ingyenes. A harmadik emeleten történeti kutatótermet találtunk, amely nemcsak választékban, hanem dizájnban is különbözik – és a nyitva tartása is eltér a könyvtárétól.

Persze ezt a könyvtárat sem kell elhagynotok, ha internetezni, nyomtatni, fénymásolni vagy szkennelni szeretnétek – a díjszabásról a könyvtár honlapján találhattok bővebb infót. A maximális komfortérzethez egyébként a földszinti büfében, pénztárcabarát áron vásárolt krémes és ásványvíz is hozzájárult.

Nem feltétlenül tanulni járok ide, lyukas órákban azonban gyakran felnézek megnézni a mailjeimet. Nem utolsó szempont, hogy itt könnyedén összefuthat az ember ismerős arcokkal, így nem telnek unalmasan a hosszabb szünetek sem. Bence, Corvinus