Lealázták a kormányt és a médiáját az önkéntesek a Facebookon
A hosszú hétvégét sújtó hókatasztrófában a kormányzati ellenőrzés alatt lévő sajtó súlyos médiavereséget szenvedett el a civilekkel szemben. Esélyük sem volt arra, hogy kordában tartsák a hatósági lassúságról és tehetetlenségről szóló híreket. Lomhák, dühösek és olykor fröcsögőek voltak, valamint szervilisek, míg a közösségi médiában a segélynyújtók és támogatóik pillanatok alatt egy csapásirányba mozdultak.
A Facebook-statisztikák bizonyítják: a katasztrófahelyzet és az irritáló kormányzati nyilatkozatok pillanatok alatt elindították a civileket, hogy maguk vegyék kezükbe a mentést addig, amíg a hatóságok is megmozdulnak. A hvg.hu Facebook-oldala naponta 120-150 "like"-kal gazdagodik átlagosan, a hétvégén 600-ra ugrott ez a szám.
De legalább ilyen beszédes két másik, a mentésben kiemelkedően teljesítő Facebook oldal. A Social Times oldal statisztikái szerint az egyik, a Music FM március 15-én pénteken 2605 megosztással dicsekedhet. Aki ismeri a Facebookon terjedő információ elveit, az tudja, hogy ennek a számnak a sokszorosát kell olvasóként kalkulálnunk, tehát tízezres nagyságrendben érték el az olvasókat a posztolók. Ugyanezen a napon 5909 tetszik érkezett az oldalra, ami rendkívül magas szám. A tetszik jelzés ugyan nem osztja meg magát a tartalmat, de szintén sok tízezres számban láthatóvá teszi, mi történik az adott Facebook oldalon.
A Music FM mellett a Szárnyas Fejvadász oldal eredményei még kiugróbbak: 39411 megosztás és 19643 tetszik. Feltűnő, hogy itt fordított az arány a Music FM-hez képest, vagyis a passzív tetszésnyilvánítással szemben az aktív információ megosztás nyert. E két oldalnak természetesen semmi szakmai köze nincs az ellátott feladathoz, kemény munkával álltak ki honfitársaik mellett.
Ezen a napon Orbán Viktor oldala így teljesített: 438 megosztás és 3298 tetszik. Mielőtt Bencsik András gyorsan a miniszterelnök oldalának lájkolására buzdítaná a B-közepet és a savazós békemenetelőket, nézzük meg a Milla oldalát is: 4368 megosztás és 2458 tetszik. Itt is az aktívabbak vették át a vezetést.
Tévedés ne essék, ezek nem közvéleménykutatási adatok, nem átfogó tetszési indexet írnak le a számok. Annál sokkal többet: azt, hogy konkrét helyzetben hol folyik párbeszéd és milyen céllal? Kormányoldalon nem sok, az is inkább értelmez, semmint akcióra hív. És ezen nem segít a kormányt kiszolgáló sajtó szelektív hírszemléje, sem az, hogy a magyar köztévében élő műsorban "átkoztak ki" egy újságírót. Az nem közösségi médiára való stratégia, hogy valaki a híradó előtti percekben új kommentelőként regisztrál a híradó oldalára, trágárkodik, majd a hírszerkesztő beolvastatja idézetként.
Tényleg a Facebook?
Mielőtt azonban a mennybe menne a Facebook, érdemes körülnézni a virtuális és valós világban is, hogy a közösségi média tömegszervező ereje miben is rejlik.
A hatásmechanizmus és a mérhetőség nehezen megragadható. Inkább csak sejtjük, semmint tudományosan mérjük a folyamatok. A kevés konkrét történelmi példánkból próbálunk következtetéseket levonni, azokból az esetekből, ahol a közösségi média vélt ereje mellett mindig számolnunk kell a helyi és alkalmi specialitásokkal. Röviden: a közösségi tevékenység önmagában nem értelmezhető.
Például méltányos az iráni és az egyiptomi megmozdulásokat Twitter-forradalomként emlegetni? Igaza van azoknak, akik azt gondolják, hogy a történelmi forrongás azért indult meg (és járt is sikerrel Egyiptomban), mert mobiltelefonokon és honlapokon keringtek a felhívások és híradások? Tényleg azok az egyiptomi férfiak a főszereplők, akik „Köszönjük Facebook” transzparenst tartanak a Tahrir téren?
Elemzők és szakértők, köztük a New Yorker elismert publicistája, Malcolm Gladwell azonban elítélik a cyber-utópiát, és hangsúlyozzák, hogy bár a két közösségi applikáció érdeme kétségtelen, inkább csak katalizátorként kéne számon tartani őket, kevésbé kezdeményezőként. Alátámasztja érvelésüket az, hogy Mubarak nyugatbarát puha diktatúrájában alacsony volt az internet penetráció. Az igazi ellenállás már hosszú-hosszú évek óta erősödött, ott, ahol a személyes kapcsolattartás pótolta az online hozzáférést: medreszékben, mecsetekben, iskolákban. Az iszlám világ minden pontján tízezernyi közösség cserél gondolatot nehéz időkben. Gladwell szavaiból arra következtethetünk, hogy Twitter nélkül is megtörténik a forradalom, az online információcsere csak felgyorsítja a folyamatot és segít a jobb szervezettségben.
Más elemzők azt állítják, hogy mégiscsak fontosabb a közösségi média szerepe, mint hogy csak katalizátorként emlegessük. Az egyiptomi forradalomban például kulcsszerepet játszottak az ügyvédek, vagy a Google helyi vezetője, Wale Ghonim. Utóbbi közzétette a rendőri önkénynek áldozatul esett blogger holttestének képét, és képaláírásnak hozzátette: „Mindannyian Khaled Saidok vagyunk”. Másnap Khaled Facebook oldalához 500 ezer fő csatlakozott. Ezek szerint a biztosítószeget mégiscsak az a gyors információcsere rántotta ki, amelynek az értelmiség a részese, az a réteg, mely eléri egymást a virtuális közösségekben.
De ez nem Egyiptom, és ez nem forradalom
Nem, valóban, ez a néhány nap egy váratlan helyzetre adott hirtelen reakció, válasz arra, hogy a magyar katasztrófavédelem inkább katasztrófa, semmint védelem. Azonban forradalom nélkül is akad átfedés az észak-afrikai tavasz és a közép-európai téli helyzet között.
- A hasznos információ és a civil önszervezés beérhetetlenül gyors a haszontalan propagandával és hierarchikus médiával szemben. Mire Mubarak Egyiptomban elkezdett bármit is nyilatkozni, addig százezres tömegeket tudtak mozgósítani egyetlen poszttal. Nálunk a hétvégén a helyszínre vezényelt rendőrök szintén áldozatul estek a káosznak, ahogy a posztokból kiderült, ha tudtak is kérdésekre válaszolni, akkor is gyakran ellentmondásba keveredtek a telefonos felvilágosítással, mondják a segélynyújtók. Volt olyan önkéntes, aki a rendőröknek is vitt teát. Gyorsabbak és tájékozottabbak voltak azok, akik a Facebookon osztották meg és gyűjtötték be ismereteiket.
- Hatalmi pozícióból már nem uralható a történtek interpretációja. Ehhez egy kicsit a dramaturgiai gyökerekhez kell visszatérnünk. Szaknyelven narratíváknak nevezzük azokat a történetmesélési mintákat, amely stabilak, sok évet, vagy akár évtizedet, évszázadot túlélnek.
Ilyen narratíva az igazságos és gondoskodó uralkodó és a nyájként terelgetett nép alaptörténete. Egy ilyen narratívát milliószor fel tudunk öltöztetni az aktualitások kosztümébe. Például a miniszterelnök személyesen autózik keresztül a veszélyzónán, és saját kocsiján kimenti a bajbajutott kisembert.
A narratívákat azonban lehetetlen úgy uralni, hogy az események minden órájában ezrével árasztják el a kommentelők a közösségi oldalakat, számos hozzászólás végén akcióra hívnak, és a reakcióideje a civileknek lényegében 0. Igen, a történetmesélésük valós idejű, szemben a hierarchikus médiával, ahol már alapjáraton is csak követni tudják az eseményeket, és csak reagálnak a kritikákra.
A legkomolyabb eredménye a közösségi médiának tehát az, hogy megírja a saját történetét. Ráadásul, a jelen helyzetben ez nem csupán kormányellenes, hanem általában politika és hatalom ellenes. Legyünk őszinték: minden politikus számára hordoz félnivalót.
A civilek egy konkrét, aktuális eseménnyel ruházták fel saját alaptörténetüket, amely narratívában a politikus és a hivatalnok hülye, zsarnokoskodó, frusztrált. A civil talpraesett, mint a népmesék szegénylegénye.
Íme a Music FM Facebook oldalán a szombati posztok és minden aktivitás (tetszik, megosztás beleszámítva) tartalmi megoszlása:
1. Segélyhívás: 0,12%
Helyszínen rekedtek, vagy hozzátartozók kérése a külvilághoz. Ez a szám szombaton rendkívül alacsony a korábbi napokhoz képest, nyilván a lemerült mobil telefonokkal és a kritikus időszak végével magyarázható.
2. Akcióra hívás: 7,65%
Ide csak azok a posztok tartoznak, amelyek konkrét tevékenységre szólítanak fel, például telefonszámot osztanak meg, vagy jelzik az üzenet küldői, hogy mentésre indulnak, és lehet adományokat küldeni, vagy csatlakozni.
3. Aktív támogatók: 34,36%
Azok a megosztások, tetszésnyilvánítások és továbbított üzenetek, amelyek konkrét akciókról tájékoztatják a közösségi háló további tagjait.
4. Passzív támogatók és szolidaritás: 23,28%
Bármilyen nyilatkozattal kapcsolatos szimpátia nyilvánítás, különösebb haszna nincs.
5. Kérdések, tájékozódás: 0,29%
6. Hasznos információ megosztása: 22,53%
7. Indulat: 3,94%
Ide tartozik minden hatalommal, politikusokkal szembeni ellenszenv-nyilvánítás, de ide soroljuk azokat a kommenteket is, amelyek egy másik kommentelőt szapulnak (45)
8. Köszönet: 0,17%
9. Irreleváns aktivitás: 7,65%
Úgy tűnik, hogy legfontosabb tartalmi kategória a tényleges mentéshez kötődik, az akcióra hívás és ezeknek a hasznos információknak a továbbítása: 64,54%.
A Szárnyas fejvadász állásközvetítő profilját átszabta hirtelen segélyvonallá. Szilágyi Dia, az adatlap egyik adminisztrátora először csütörtökön saját profilján vette észre, hogy valami nem stimmel az utakon. Egyre több ismerőse posztolt a hóban ragadt autókról, és autósokról, akik szállást keresnek. Az első posztot az akkor 42 ezer követőt számláló Facebook-oldalra csütörtökön éjjel írta, amiben annyit közölt, hogy a rosszidőben pozitív dolgok történnek, és az emberek elkezdenek egymásnak segíteni. Aztán arra gondolt, hogy hátha mozgósítható a negyvenezres „lájkbázisuk”, ezért elkezdte teríteni az információkat, felrakta például megyénként a melegedők elérhetőségeit, és fogadta az egyéni felajánlásokat, szálláslehetőségeket. „Mivel a kollégáim (Mira, Eszter és Judit) ekkor már aludtak, egyedül álltam neki, és hajnali ötig követtem az eseményeket”. Három óra alvás után reggel 8-kor kezdték el megszervezni az ügyeletes műszakot. „Ketten voltunk egyszerre adminisztrátorok, egyikünk az üzeneteket kezelte, a másik addig az üzenőfalra érkező posztokat figyelte, a másik kettő addig pihent”. A legsűrűbb időszakban, pénteken 1-5 másodpercenként érkeztek az üzenetek, és csak vasárnap délelőttre csendesedett el a roham, akkor már főleg köszönetnyilvánításokat osztottak meg az oldalukon. A Facebook üzenőfalának sajátosságaiból technikai nehézségek is akadtak, így szemfülesnek kellett lenniük: „a posztok duplikációjára, a fals információkra nagyon oda kellett figyelnünk, egy idő után a posztolók is rájöttek, hogy az üzenet elejére oda kell írni a pontos időt, hogy utánkövethető legyen” . Szilágyiék lapja ma már majdnem 56 ezer lájkolót számlál, a 14 ezres megugrás révén pedig a harmadik legnagyobb növekedést mutatják a magyar Facebook-profilok között. A Music Fm több mint százezer követőt számláló adatlapja is diszpécserszolgálattá alakult, ami azért volt nagy segítség, mert Budapest vonzáskörzetében hallható a rádió, tehát az autósokat közvetlenül elérték. A Facebookon egy önkéntes, Weisz Dániel vette kézbe a teaosztást az M1-esen, és a Music Fm oldalát használta szócsövének, sikeresen. Folyamatosan szerveződtek a konvojok: összefogtak, egy autóba ültek budapestiek (például a 8.,a 9., a 11. kerület és Zugló is küldött teamentős csapatot), hogy a veszteglő kamionosokat ellássák a hosszú éjszakára. Az erről szóló posztot szombaton este 9 óra körül rakták ki az oldalukra, 240 megosztása volt, a hvg.hu ugyancsak az önkéntestől tudott meg részleteket az M1-esen uralkodó káoszról. Az oldalon folyamatosan frissítették a hóhelyzetet és az utak állapotáról szóló hatósági híreket is, továbbá szálláslehetőségekről, és az autómentésről is tettek fel hasznos információkat. A posztokat többszázan megosztották, és 15-30 kommentelő írt fűzött hozzá fontos tudnivalókat. Az egyik jobbagyféltekés rajztanfolyamot hirdető Facebook-profil is kivette a részét a mentőakcióból. A majdnem 30 ezer lájkos oldal köszönőposztokkal zárta a hosszú és katasztrofális hétvégét, kint van például egy osztrák zászló, melyen németül és magyarul az szerepel: köszönjük szépen Ausztria; és a következő képaláírással: Ezt is megéltük! A szabadságharc évfordulóján osztrák hókotrók oszlopban lépik át a magyar határt, hogy letakarítsák a magyar utakat. Szép gesztus! A fotót 125-en megosztották. A legutóbbi posztokon egyébe köszönetnyilvánítások közvetítései is helyet kapnak, most azokat az önkénteseket keresik, akik teát, kávét, szendvicset osztogattak, ennek az üzenetnek például 236 megosztása volt. A sor természetesen ezzel nem zárul, megannyi más oldalon, rádióban terjedtek a hasznos információk. Ilyen volt például az Oxygen Media három csatornája, amelyről a Kreatív írt, vagy a Fehérvár Rádió, amely szombat éjszaka már többször elköszönt Facebook-oldalán, de mindig visszatért még valamilyen információval. Ugyancsak Székesfehérvárról jelentkezett a Vörösmarty Rádió, Budapestről pedig az Info Rádió, amely szintén maratoni műsorban próbált segíteni az úton lévőknek, illetve az azokért aggódóknak. És a felsorolás nyilvánvalóan még így sem teljes. |
