Közel ugyanekkora azok tábora is, akik egyáltalán nem tévéznek más nyelven, esetükben az elutasítás legfőbb oka az, hogy nem beszélik elég jól az adott nyelvet - derült ki a luxemburgi székhelyű műholdszolgáltató SES ASTRA S.A. megrendelésére egy kutatóintézet által készített, országosan reprezentatív kutatásból. Az idegen nyelvű csatornákat legtöbben Budapesten, míg a legkevesebben az észak-alföldi régióban nézik. A férfiak és a nők között nincs szignifikáns eltérés a tekintetben, hogy hajlandóak-e más nyelvű adásokat nézni, az életkor emelkedésével párhuzamosan azonban csökken ezek nézettsége.

A kutatás szerint a megkérdezettek elsősorban angol nyelvű hírműsorokat, ismeretterjesztőket, filmeket és sportadókat néznek. A kutatás szerint a háztartások 29 százalékában a családtagok is több-kevesebb rendszerességgel választják az idegen nyelvű csatornákat a kínálatból, döntően az angol nyelvűeket. Esetükben a nézettségi toplistán ismeretterjesztők állnak az első helyen, ezt követően pedig a filmek és hírműsorok a leggyakrabban választott adások. A második leggyakrabban említett nyelv a német volt.

A kutatás során kiderült az is, hogy háztartások 42 százalékában van legalább egy ember, aki idegen nyelvet tanul, - igaz, elsősorban iskolai oktatásban, és az ottani követelmények jelentik a fő motivációt is - és a tévénézéssel is fejleszteni szeretné nyelvtudását. A megkérdezettek 56 százaléka szerint egyébként az idegen nyelvű csatornák nézése segíti a nyelvtanulást is, a válaszadók negyede esetében pedig kifejezetten erre is használják. A megkérdezettek harmada tartja az elhelyezkedésnél előnynek a nyelvtudást, míg 18 százalékuk szerint egyenesen munkahelyi követelmény.

Sokat segíthet a tévénézés

Azt egyelőre még a nyelvészek sem vizsgálták Magyarországon, hogy mennyire hatékony, ha egy felnőtt próbál tévézés segítségével nyelveket tanulni. Egy idegen nyelv kizárólag televízió nézéssel történő elsajátítása, ritkaságszámba megy - mondja Bradák Anna, a Manhattan nyelviskola ügyfélkapcsolati vezetője. A célnyelven történő műsorok, filmek nézése azonban segít a kiejtés megfigyelésében, gyakorlásában, a már ismert nyelvi formák rögzülésében, a hallásutáni szövegértés fejlesztésében. Személyes benyomásom szerint a szervezett - iskolaszerű, tanfolyami - nyelvoktatásban is egyre inkább használják az audio-vizuális eszközöket, ugyanazon miatt az okok miatt, amelyek az idegen nyelvű televíziózást is hasznos segédeszközzé teszik - mondta Kálmán László, az Magyar Tudományos Akadémia nyelvész professzora.

Kálmán szerint otthoni és tanfolyami segédeszközként egyaránt hasznos az idegen nyelvű tévénézés: a munkaerőpiacon is jól hasznosítható például a hírműsorokban hallható hivatalos nyelvezet, illetve a szaknyelvi kifejezések sokasága. De még lehetne javítani a hatékonyságán, például a feliratozás általánosan elterjedtebbé válásával. A felirat ugyanis eggyel növeli azoknak az ingertípusoknak a számát, amelyen keresztül információ jut el a nézőhöz, és ez segíti a hallottak rögzítését. Sokszor a műsor eredeti nyelvén írt felirat is hasznos lehet. Korábban, még a rendszerváltás előtt egyébként már volt rá példa, hogy kifejezetten nyelvtanulási célból készült filmeket gyártsanak. Makara György, a "Relaxa" nyelviskola vezetője is készíttetett ilyen sorozatot.

Ugyanakkor jelenleg a nyelvoktatásban nem elsődleges kiegészítő eszköz a televízió, hiszen a tantermek elenyésző százaléka van hálózatba bekötött televízióval felszerelve, illetve nem sugároznak olyan műsorokat, amely real time alkalmazhatók. A műsorok, illetve filmek csak felvétel után, a többszöri visszajátszásra alkalmasan válhatnak részévé a nyelvórának. Ennek kiküszöbölése komoly pénzügyi, oktatási tervi, valamint kommunikációs megfontolásokat igényelne - tette hozzá Bradák Anna.