Magyar vasakon edzenek Európa izomakrobatái
Barátaiknak terveztek húzódzkodót magyar fiatalok, de maguk sem gondolták volna, hogy három év múlva már egy születőben lévő sportág, a street workout világkupájának döntőjében is az ő eszközeiken versenyeznek majd. Nem csak a profikra gondoltak azonban, bárki csinálhat pár gyakorlatot, aki a Petőfi híd budai hídfője felé téved, ahol másfél hete építették fel első utcai szertornaparkjukat. Az utcai izomfejlesztő vasakkal terveik szerint kilépnek a világpiacra is.
A Petőfi híd budai hídfője már több mint két éve nem a Zöld Pardon rockkoncertjeitől hangos, az elhanyagolt területen gördeszkások figuráznak a földből kiálló, funkcióját vesztett betondarabokon. Az egykori szórakozóhelyek romjain azonban egy felnőtt játszótér – úgynevezett street workout park – is helyet kapott, ahol a mozogni vagy sportolni vágyók múlt hét óta profi húzódzkodószetten mozgathatják meg izmaikat. A park tervezői szeretnék, ha az ország minél több pontján egyre többen hódolhassanak ennek a Magyarországon születőben lévő sportágnak. A Goldman György téren, a pár éve bezárt Rio bulipark helyén nyílt szabadtéri konditerem az eddigi legkomplexebb, de nem az egyetlen: a fővárosban már négy, valamivel kisebb parkot is telepített a Hard Body Hang (HBH), amelyeken azóta egyre többen csüngenek, edzenek.
„A nincs időm, és a nincs rá pénzem gyakori kifogások a sport mellőzésére, előbbi inkább a munkájuk miatt elfoglaltak, utóbbi a fiatal munkanélküliek szájából hallható. A mi kezdeményezésünk egy olyan megoldás, amely nem csak hogy ingyenes, de bármilyen korosztály számára elérhető alternatívát nyújt a mozgásra” – mondja Csepregi Szabolcs ötletgazda. De miközben a Hard Body Hang úgy tervezte termékét, hogy az elsősorban húzódzkodásra, nyújtásra, olyan gyakorlatok elvégzésére legyen alkalmas, amire az átlagember használja, addig a visszajelzések többségét olyan civil sportkezdeményezésektől, egyesületektől kapta, amelyek egy új őrületnek hódolnak, a street workoutnak.
„A mostani street workout park egy hosszú termékfejlesztés eredménye, a kezdeti prototípus mindössze színében hasonlít csak a Petőfi hídnál felavatotthoz” – mondja Erdélyi Tamás, a park tervezője. Az indulásnál ugyanis nem a street workout sportág magyarországi megismertetése volt az alkotópáros célja, mindössze a rendszeres mozgásra vágyóknak és mindenekelőtt a fiataloknak szerettek volna ingyenes alternatívát nyújtani a testedzésre. „Tamással együtt jártunk edzeni a margitszigeti evezősklubba, ami egy elég nyitott közösség, bárkit befogad, aki edzeni szeretne, ugyanakkor korlátozottak a lehetőségei. Úgy láttuk, hogy van igény egy olyan helyre, ahova bármikor le lehet menni, és ingyenesen, a szabad levegőn lehet erősíteni, gyakorlatokat végezni. Szerettük volna a közparkokat olyan funkcióval bővíteni, ami lehetőséget ad a fiataloknak sportolásra” – mondja Csepregi Szabolcs.
| De mi is az a street workout? |
A calisthenicsen – vagyis alapgyakorlatokon, felülésen, hasprésen, fekvőtámaszon, húzódzkodáson – alapuló street workout lényege, hogy a sportolók kizárólag saját testsúlyukkal végzik a fent említett gyakorlatokat, látványosan kombinálva azokat. Lényegében a szertorna utcai változata, amely az amerikai gettókból ered, ahol nem volt elérhető a fiatalok számára semmilyen eszköz, amelyen edzhettek volna, így utcai lámpapóznákon, korlátokon kezdtek alapgyakorlatokat végezni, amiből lassacskán kialakult egy olyan szubkultúra, amely globálisan elterjedt, és mára elérte Magyarországot is. A street workout egyik legnagyobb előnye, hogy a gyakorlatokat szinte bárhol el lehet kezdeni, hiszen egy fekvőtámasz vagy egy guggolás megtételéhez semmilyen különleges sporteszköz igénybevételére nincs szükség, de még csak kondibérletet sem kell váltani hozzá. Ahogy fejlődik az izomzat, úgy is csak minimálisan bővül az eszközigény – olyan alkalmatosságra van szükség, amelyen húzódzkodni lehet, akár egy faágra, vagy egy mászókára a játszótéren. |
Kezdetben egy „egyszemélyes” prototípust tervezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) végzett Erdélyi, akinek nem esett nehezére néhány vascső meghajlítása, összehegesztése. Hogy felmérjék a húzódzkodó életképességét, 2011-ben jelezték részvételi szándékukat az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) szervezőinek, akik szívesen látták a találmányt a civilsátrak soraiban, az akkor éppen Szolnokon megtartott fesztiválon.
Fiatalok lendületben
A fesztiválon tapasztalt siker után az izomállvány állandó helyett kapott a Margitszigeti Atlétikai Centrum területén belül, ahol bárki használhatja, s itt a szerkezet gyengéi is hamar kijöttek. Az intenzív használatot nem bírta sérülés nélkül, illetve statikailag is hagyott kívánni valót maga után, ezért a projekt újratervezésre szorult, amihez azonban több pénz kellett. Ezt a Fiatalok Lendületben pályázaton elnyert 4200 euró tette lehetővé, amit egy olyan projekttel nyertek el, amiben vállalták, hogy a pénzből olyan területeken építenek húzódzkodó parkokat, ahol magas a szociálisan és anyagilag is hátrányos helyzetben lévő lakosok száma, sok a céltalan és kilátástalan fiatal. „Az ingyenesen elérhető sportlehetőséggel nem csak hasznos foglalatosságot, de sporttevékenységet szerettünk volna nyújtani, amin keresztül az önfegyelmet, céltudatosságot is el lehet sajátítani” – teszi hozzá Csepregi. A Fiatalok Lendületben az Európai Unió nemzetközi programja, melynek célja az aktív társadalmi részvétel ösztönzése, a fiatalok mobilitásának növelése, a tolerancia és a társadalmi bevonás támogatása.
A projekt keretében négy park épült Budapesten: az ELTE Bogdánfy úti Sporttelepén, Kispesten a Vas Gereben–Nádasdy utca sarkán, Angyalföldön az Országbíró és a Hajdú utca sarkán, illetve Óbudán, a Reviczky ezredes utcában. „Ezek a mintaparkok jó tesztalapok voltak, amik alapján tovább tudtuk fejleszteni a terméket. Ahányszor a helyszíneken jártunk, mindig használta valaki a „vasat”, közben pedig egyre több megkeresés, javaslat érkezett – először csak országon belülről, majd egyre inkább külföldről – a parkkal kapcsolatban. Eleinte csak helyszíneket javasoltak, de egyre gyakrabban kértek árajánlatot is” – mondja a tervező. A további fejlesztéseket ismételten pályázati forrásból sikerült fedezniük, miután Csepregi Szabolcs a projekttel elnyerte a Benetton által meghirdetett, Az év munkanélkülije címet, amely 5000 eurós támogatással járt.
Jönnek a megszállottak, sportág születik
Az újabb pályázati pénzből már egy olyan izomfejlesztő szett született, amely nem csak az egyszerű gyakorlatok elvégzésére ad lehetőséget, de több kiegészítéssel is segíti azok kombinálását, így a megszállott sportolói igényeket is kielégíti. Így az idén májusban szervezett első magyar street workout világbajnoki selejtezőn az indulók már a Hard Body Hang „kockáján” mutathatták be gyakorlataikat. A vb-n tavaly kilencedik helyezést elérő Csák Dániel most a selejtező lebonyolítását intézte a nemzetközi szervezet megbízásából. A Margitszigeti Atlétikai Centrumban (MAC) megtartott selejtező szervezésében Csepregi és Erdélyi is részt vettek. „Az hogy a kocka versenyeszköznek készült, nem jelenti azt, hogy csak profiknak érdemes felkapaszkodniuk rá, ugyanúgy alkalmas nyújtógyakorlatok végzésére, akár hölgyeknek is, egy szigetkör után” – biztatja a szigetre látogatókat Csepregi.
A sportág magyarországi térnyerését jól mutatja, hogy a selejtezőt nyerő Szarka Ákos, a rigai döntőben bronzérmes lett, amíg a második helyezett Kovács Tibor, az offenburgi világkupára utazhatott, ahol szintén a Hard Body Hang (HBH) eszközein mutathatta be versenyszámát, amit arannyal díjaztak a döntőbírák. Nem csak sportvonalon turnézott a „kocka”, de több nyári fesztiválon is kipróbálhatták az érdeklődők, többek között a Szigeten, vagy Szlovákia legnagyobb fesztiválján, a Pohodán.
Csák és a Hard Body Hang együttműködése is hosszú távúnak tűnik: a jól sikerült selejtező lebonyolítása, csak egy volt az országos szövetség által szervezett események közül, amiben Csák elnöksége mellett Csepregi tölti be az alelnöki pozíciót. "A szövetség létrejötte nem csak az egyébként is vírusként terjedő mozgalomnak ad még egy lökést, de megkönnyíti a pályázati pénzek, állami támogatások lehívását is, amivel még inkább elő lehet segíteni egy olyan sportág megerősödését, ami bárki számára elérhető, és minden különösebb anyagi ráfordítás nélkül űzhető" – mondta el kérdésünkre a szövetség elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy már csak az egyesület bejegyzése van hátra. Csepregi nagyvonalú becslése szerint az országban már legalább húsz amatőr egyesület működik, ahová csatlakozva szakmai segítség mellett lehet elsajátítani a street workout alapjait.
Európai piacra szánják
Erdélyi nagy szerencsének tartja, hogy ötletük megvalósítása pont egybeesik a sportág felfutásával és egy tendenciával, ami a világ minden országára jellemző. „Az embernek megnő a mozgásigénye miután nyolc órát egy irodában ült, de ezt a mozgást már nem egy zárt konditeremben képzeli el, hanem a szabadba vágyik. Mindemellett az utazásra sem szeretne túl sok időt pazarolni, így az ideális megoldás az lenne, ha lemenne a legközelebbi parkba, és végezne annyi gyakorlatot amennyire ideje van, egy arra megfelelő köztéri alkalmatosságon. Ez az, amit mi kínálunk” – mutatja be elképzelésüket Erdélyi. „Rengeteg megkeresést kaptunk már világszerte a Fülöp-szigetektől Dél-Amerikáig, egy szlovén és egy norvég céggel már kötöttünk is forgalmazói megállapodást. Az első megrendelésünk azonban mégis egy tatabányai gimnáziumtól érkezett, ahova egy 1,1 millióért építünk parkot” – árulja el Csepregi. Az edzőparkok mintaváltozatai megtalálhatók a honlapon, a Rio helyére készült verzió piaci ára például 2 millió forint. „Elsőre soknak hangozhat ez az összeg, de valójában fele annyiért gyártjuk, mint a svájci versenytárs, aki rajtunk kívül egyedül gyárt hasonló termékeket Európában. Elfogadható áron egy orosz cég dolgozik még, de az ő eszközei még nem jelentek meg az európai piacon” – teszi hozzá az ötletgazda.
Az alkotók szerint termékük még így is sokkal olcsóbb, mint a legtöbb felújított budapesti park berendezése, melyek funkciója és haszna erősen kérdéses. A HBH a teljes egészében magyar beszállítókkal dolgozó H3Hungary Kft. neve alatt gyártja eszközeit, melyek telepítését is a két ötletgazda végzi, baráti segítséggel. Egy park felállítása a megrendeléstől durván egy hónapot vesz igénybe jelen erőforrás felhasználásával, ami a megrendelések megugrásával sem változna meg érdemben, hiszen a beszállítók könnyedén tudnak többet szállítani a kért vascsövekből, rögzítőbilincsekből. Külföldi megrendelés esetén minimális pluszköltséggel leszállítható a termék, amely Csepregiék szerint a mellékelt útmutató segítségével olyan egyszerűn összeszerelhető, mint egy IKEA-bútor. A húzódzkodók ugyanakkor nem csak kültéren és közterületen hasznosíthatóak, vannak beltéri, kisebb változatok is, amivel az alkotók a vállalati igényeknek szeretnének megfelelni, és a számítógép mellől olykor felállva is lehessen lazítani egy kicsit. Egyelőre Budapesten a Petőfi híd budai hídfőjénél lehet megtekinteni és kipróbálni a HBH eszközeit, ahol a szabadtéri kocsmák kivonulása után csak most kezdi elnyeri új funkcióját a terület.
| A ZP és a Rio kálváriája |
Már 2008-tól kezdve támadták a szabadtéri szórakozóhelyeket, nem minden alap nélkül. A Zöld Pardon ugyanis papíron csak 1470, a Rio pedig 1500 négyzetmétert használhatott volna, a valóságban azonban mindkét hely már a kezdetektől mintegy 6000 m²-en szórakoztatta közönségét. A bérlők azért értelmezték úgy, hogy az egész területet használhatják, mert a bérleti szerződések nem voltak egyértelműek. A mellékelt helyszínrajzokon ugyanis az egész, úttal és híddal határolt terület szerepelt, így ők eszerint, a számukra kedvezőbb értelmezés szerint jártak el. De nem csak ebben állt az önkormányzat és a területet bérlők nézeteltérése. A bérlők ugyanis a terület beépítését is a mellékelt helyszínrajz mentén értelmezték, így a 2005-ben benyújtott engedélyeztetés során a Zöld Pardonnál mind a 6078, a Riónál pedig 6329 m²-re kérték, amit meg is kaptak. Érdekes módon akkor még senkinek sem tűnt fel, hogy a két hely nagyobb területet használ, mint ami a szerződésben szerepel. Ez egészen 2008-ig így volt, amikor az akkor ellenzékben lévő fideszes Sölch Gellért és Kupper András indítványozta, hogy az önkormányzat a kerületi közterület-használatot szabályozó rendelete alapján szabjon ki tízszeres bérleti díjat visszamenőleg arra az időszakra, amelyen bizonyítani lehet a túlterjeszkedést. Az előterjesztést megszavazták az újbudai szocialisták és szabaddemokraták is, később azonban visszakoztak, és végül csak magasabb bérleti díjat követeltek, a korábbi éves 14 és fél millió forint bérleti díját 38 millió forintra emelték egyoldalúan, egyúttal az önkormányzat hivatalból pert indított a szórakozóhelyek ellen. A XI. kerület azonban a tárgyalás során elállt a ZP és a Rio tulajdonosai által jogtalannak tartott keresettől, így a per hivatalosan is megszűnt, a szabadtéri kocsmáknak pedig nem kellett többet fizetniük a korábban a szerződésben foglaltaknál. A szórakozóhelyek gesztusként elálltak a perköltségek megfizettetésétől. Közben azonban szabadtéri helyek bérleti szerződése 2010. december 31-én lejárt, az önkormányzat pedig hónapokig várt a szerződések meghosszabbításával, miközben a szórakozóhelyeknek, már hónapokkal korábban le kellett kötnie a szezon programjait és több millió forintot költenie a nyitásra. Már abba is beleegyeztek volna, ha a korábbi bérleti díj több mint két és félszeresét, évi 38 millió forintot fizessenek – az új szerződésben immár 6000 négyzetmétert –, feltéve, ha ebbe az összegbe belefoglalják a ZP és a Rio által fizetett éjszakai kerületi járőrszolgálat és a takarítás évi több millió forintos költségét is. Végül a nyitás napján sikerült megegyezni a feljebb vázolt feltételekkel, így a szórakozóhelyek 2011. október 31-ig tarthattak nyitva. Azóta a Rio a Kopaszi gáton, míg a Zöld Pardon a Rákóczi-híd budai lehajtójánál dübörög tovább. |
