"Az államkormány által eltiltott tankönyv használata büntetendő cselekményt képez"

POLITIKA
2013 december 20., 15:42
comments 19
photo_camera fortepan.hu

"A kevesebb választék olcsóbbságot is eredményez."

Hoffmann Rózsa többek közt ezzel indokolta, hogy miért jó a tankönyvkiadás államosítása. Meg azzal, hogy a kisebb választék javítja az oktatás színvonalát. Meg azzal, hogy amúgy az állam mondja meg, hogy mi legyen az oktatásban, és kész. Nem neki jutott először eszébe a dolog.

1876. évi XXVIII. törvénycikk a népiskolai hatóságokról

“Az államkormány által eltiltott tankönyveket vagy taneszközöket a közigazgatási bizottság haladéktalanul elkoboztatja (…) Az államkormány által eltiltott tankönyv vagy taneszköz használata büntetendő cselekményt képez, mely a körülmények szerint 300 forintig terjedhető birsággal, vagy 3 hóig terjedhető fogsággal, vagy a tanitót illetőleg hivatalvesztéssel is sujtható (…)a tanitót hivatalától és fizetésétől felfüggesztheti.”

1925. február 25. Országgyűlés

  • Petrovácz Gyula (Keresztény Gazdasági és Szociális Párt)

"A tankönyveknek az állam részéről való kiadása két dolgot eredményezne. Az egyik a tankönyvek szellemének biztosítása. Hiszen a tankönyvek szellemét a minister ur már azzal a bizottsággal is, amelyet a napokban nevezett ki, megfelelőképen ellenőrizgeti. De a dolog másik része, az anyagi része is lényegbevágó, t. i. a tankönyvuzsorának letörése. A tankönyvuzsorát nem lehet máskép letörni, csak azzal, ha az állam adja ki ezeket a tankönyveket és gondoskodik arról, hogy a tankönyvek kiadása révén egyrészt a tankönyvek árát általában leszoríthassa, másrészt módjában legyen a szegénysorsu gyermekeknek a tankönyveket kedvezményes áron vagy esetleg ingyen is rendelkezésére bocsátani. Ezt semmiféle más módszerrel nem lehet elérni."

  • Klebelsberg Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister

"Semmi kö­rülmények között sem tűrhetem meg, hogy ilyen sok tankönyv legyen egy-egy tárgyra vonatkozólag forgalomban, mert a sokféle tan­könyv mellett természetes, hogy csak törpe kiadások jelenhetnek meg. A törpe kiadásoknál pedig a mai rendkívül súlyos szedési költségek mellett oly csekélyszámu példány között oszlik meg a kiadás, hogy a tankönyv szükségképen drága. (...) Monopóliumot nem óhajtanék megkonstruálni, azonban standard tankönyvek Íratását szüksé­gesnek tartom, amivel e téren a versenyt is csak növelni fogjuk. (...) Bármiféle sajtóakciót csináljanak elle­nem akár a tankönyvírók, akár a tankönyv­kiadók, bennem emberükre találnak, mert en­gem semmiféle sajtóakcióval terrorizálni nem lehet."

1947 március 12. Országgyűlés

  • Lábady Antal (Magyar Függetlenségi Párt)

"A következő lépés az állami tankönyv monopólium és az iskolák államosítása.(...) foglalkozik vele természetesen a kommunistapárt hároméves terve is. A demokratikus állam nem mondhat, le arról, hogy a magyar nép gyermekeinek oktatását egységes szellemben irányítsa, éppen ezért a hároméves terv célul tűzte ki a tankönyvkiadás egységesítését az állam kezében." (...)

Ragaszkodunk a demokrácia elvéhez, amely teljes nevelési és tanszabadságot biztosít minden állampolgár számára. (Zaj a kommunistapárt soraiban.) A szabadság egyik alapja a nevelési és tanszabadság, amihez gyermekeik taníttatása érdekében elsősorban a szülők ragaszkodnak. (Zaj a kommunista- és a szociáldemokratapárt soraiban.)

A gyermek, t. Nemzetgyűlés, nem az államé, hanem a szülőé és csak a szülőnek van joga megszabni, hogy gyermekét olyan irányban nevelje és tanítsa, amint az világszemléleti felfogásának megfelel.

1948. március 2. Országgyűlés

  • Justus Pál (Magyarországi Szociáldemokrata Párt)

"Meg kell mondanom igen t. túloldali kép­viselőtársaimnak, hogy amikor az a hallatlan nagy ellenállás és ellentámadás megindult a tankönyvkiadás államosításával kapcsolatban, akkor nekem mindig megvolt az az érzésem, hogy itt nemcsak a világnézeti szempontról van szó, nemcsak arról a szempontról, hogy az egyház a maga iskoláiban a maga tankönyvei­ből és csak a maga tankönyveiből tanítson, ami egyébként nem volt veszélyeztetve, hanem valami egyébről is. Es ez a valiami más csen­dült ki azokból a féltő aggódásokból, hogy nem fog-e az állam túlságosan sokat ráfizetni az. állami tankönyv kiadásra. Másról is szó volt itt, szó volt! a Szent István Társulat tankönyv kiadó monopóliumának kérdéséről is! (Úgy van! a kommunistapárt soraiban)"

 1952 december 19. Országgyűlés

  • Kerek Gábor (Magyar Dolgozók Pártja)

"Jelentős eredményeket értünk el a tankönyvki­adás terén is. Míg 1939-ben a népiskolai tanulók 16 féle könyvből tanultak, addig 1951-ben általános iskolai tanulóink 37 féle könyvből. 1939-ben az ipari tanulók részére mindössze 3 könyvet adtak ki,- 1951-ben 134 félét. Egyetemi tankönyv 1950-ig nem jelent meg. 1951-ben már 116 féle tankönyvből tanulhatnak egyetemistáink. Államunk gondoskodik arról is, hogy a tan­könyvek olyan áron kerüljenek forgalomba, hogy dolgozóink gyermekeik számára megvásárolhassak azokat. Előrehaladásról beszélhetünk iskoláink oktató, nevelő munkáját, a tanulmányi fegye­lem megszilárdulását illetően is. Közoktatásunk központi kérdésévé egyre inkább az új nemzedék szocialista szellemben való nevelése válik. Közok­tatási intézményeink komoly előrehaladást tettek afelé, hogy olyan kohókká váljanak, melyekben a nehézségeket, áldozatokat bátran vállaló, öntudatos szakemberek tízezrei edződnek szocialista épít­kezésünk számára.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.