Tíz kemény könyv a szerelemről
Tizenhat éves kora után már mindenki tudja, hogy a szerelem nem könnyed, harmonikus és fájdalommentes állapot. Ezt a tudást körbebástyázza, bekebelezi, és szívre ható történetek formájában időről időre kilöki magából a világirodalom. Valentin-napi könyvajánlónk túlmerészkedik a Rómeó és Júlia-Love Story tengelyen. Szemezgessen a szerelmesek ünnepére hangolódva.
Rejtélyek, vágyak, receptek. A Frida füveskönyve Frida Kahlo életét dolgozza fel ízes formában, a mágiával átitatott életű, tragikus sorsú mexikói festőnő saját, eredeti receptjeivel színesítve a történetet, amely értelmezhetetlen a nála 21 évvel idősebb Diego Riverához fűződő szerelmének bemutatása nélkül. Az ugyancsak mexikói festő folyamatosan csalta, szinte csak napokra maradt hűséges hozzá, a kettejük között lévő szoros szál mégis szétszakíthatatlannak bizonyult. Hogyan őrizzük meg a büszkeségünket, és hogyan maradjunk nők egy ilyen fájdalmas szerelem markában? Akadnak kézzelfogható válaszok, de nem bűn, ha megiszunk melléjük egy tequilát.
2. Gárdos Péter: Hajnali láz
A Hajnali láz igaz történet egy különös szerelemről, az ismert rendező, Gárdos Péter szüleinek egymásra találásáról. A kötetnek nemcsak témája, megszületése is regényes. "A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Márpedig szüleim gondosan őrizhették történelmi kataklizmák és zajos költözések viharai közt, mert annyi évtized múltával, különböző színű selyemzsinórokkal átkötözve, egyszer csak elérkeztek hozzám. A pillanat Apám halála után jött el, szinte mellékesen. Anyám megkérdezte tőlem, érdekelnek-e?"
A leveleket a rendező szülei írták egymásnak 1945-ben és 1946-ban Svédországban, ahová gyógyulni vitték őket, miután kiszabadultak a német koncentrációs táborból. A huszonöt éves Miklóst (Gárdos édesapját), miután megmenekült, újra "halálra ítélték", az orvos hat hónapot adott neki. De ő élni akart. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s később Svédországba kerültek valamelyik rehabilitációs táborba. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa… Reggeltől estig írt. Volt, aki válaszolt, volt, aki nem. Hamarosan rátalált az igazira, a 19 éves Lilire. A levelek alapján olvasmányosan – sőt forgatókönyvszerűen (már készül a film is belőle) - megírt regény a két fiatal szerelmét mutatja be. Ott kezdődik, ahol a holokausztregények általában befejeződnek, és ott ér véget, ahol elkezdődhet a főszereplők új élete.
3. Murakami Haruki: Norvég erdő
Murakami Haruki Norvég erdő című regényét betakarja valami finom, vénákba csorgó melankólia, a szomorkás, áttetsző szövetréteg alatt viszont mély gyökeret képes ereszteni a szerelem. Mire jók a céltalan, alkalmi szeretkezések? Meddig képes kísérteni egy halott társ? Feloldható-e a fullasztó reménytelenség? Miért vagyunk egymás mellett is magányosak? Honnan tudjuk, melyik érzelem való ebből a világból, és melyik csak nosztalgia? Hol válik szét a múlt és a jövő? A választás és a válaszadás elkerülhetetlennek tűnik, az egyszerű üzenetet viszont érdemes betartani: vasárnap soha ne húzzuk meg a csavarokat.
4. Marina Vlady: Szerelmem, Viszockij
"Tudom, hogy te vagy Viszockij. Egyáltalán nem hasonlítasz arra a színpadon üvöltő brutális óriásra, de átható tekinteted tüzében ugyanazt érzem, mint a nézőtéren" – vallja a már akkor ünnepelt francia színésznő első találkozásáról az orosz színész-költő-énekes zsenivel. Szerelem első látásra, természetesen. A kötet végigsodor az izzó szenvedélyeken, a 70-es évek politikai béklyóin, az alkohollal vívott küzdelmeken, azaz viharos házasságuk tizenhárom évén.
Harcolnak az engedélyekért, a külföldi utakért, az alkohol ellen, de legfőképp azért, hogy Viszockij tehetsége megmutatkozhasson, és elismerje azt a közönség és a hivatalosságok is. Miközben Amerikában Paul Newman, Gregory Peck, Liza Minelli, vagy Simone Signoret rajong az énekesért, saját hazájában művei nem jelenhetnek meg. Koncertjeit ugyanakkor kazettás magnóra rögzítik, és azt másolják tovább. Az egész ország szereti és hősként tekint rá, a hivatalos elismerés hiánya azonban súlyos teher. Miközben teljes lángon ég, Marina Vlady szerelme nyújt némi megnyugvást számára. Ilyen hőfokon égni viszont nem lehet büntetlenül, akármekkora az óvó-szerető hátország. 42 évesen Viszockij meghal. Halála után sorra jelennek meg művei, 1985-ben Vladviszockijnak nevezik el a Mars és a Jupiter között lévő 2374-es számú bolygót. Legendája tovább él. A Nemzeti Színházban most is műsoron van a kötet alapján készült, Hobo által írt és – Szűcs Nelli társaságában játszott - zenés dráma, a Ballada a két sebzett hattyúról, amelyet maga Vlady "szentesített".
5. Mary Ann Shaffer és Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Juliet Ashton, a Stephens&Stark Könyvkiadó népszerű szerzője alkotói válságba kerül. "Az agyam kiszikkadt, a szívem kihűlt" - írja kiadójának, pedig olvasói már nagyon várnak valami jó kis szerelmes regényt, ami feledteti velük a háborús hétköznapokat. Éppen csak ocsúdnak a londoniak, 1946 januárját írjuk, a cukrot, a tojást még jegyre adják, de a nők már újra fodrászhoz járnak, a férfiak virágcsokrot küldenek szívük választottjának.
Egyszer csak levél és meghívás érkezik a csöppnyi Csatorna-szigetről, Guernsey-ről , ugyan nem kíváncsi-e az írónő arra, hogyan vészelte át a német megszállás éveit egy kis közösség "irodalmi társaságnak" álcázva. Ashtonnak csak három kérdése van, mielőtt összecsomagol. Miért kellett titkolni a németek előtt egy sült malacos vacsorát? Hogyan lett egy malacból irodalmi társaság? Mi az a krumplihéjpite?
Ám a válaszok még meg sem érkeznek, amikor a hajó már kiköt vele a szigeten. Nem sejti, hogy kilenc hónap alatt gyökeresen megváltozik az élete. Megtalálja azt, akit mindig is keresett, és összeáll a könyv, ami - az Observer kritikusa szerint - egy "Hihetetlen szerelmi történet, mely egyben a túlélésről és a hősiességről is szól, emléket állítva egy kis közösségnek, melyet a könyvek szeretete kovácsolt eggyé."
6. Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
Az egész életen tartó szerelemről álmodik mindenki, Fermina Daza és Florentino Ariza pedig olyan szerencsések, hogy ezt meg is kapják. Ezt akarjuk gondolni legalábbis a Szerelem a kolera idején című regény végén, amikor a hősszerelmes Florentino kirakja a gőzhajóra a sárga, kolerajárványt jelző zászlót, hogy utasok nélkül visszafordíthassa a gőzhajót, és tovább élvezhessék egymás testi-lelki társaságát az addigra hetvenes nővel, aki előtte fél évszázadon át elutasította.
Félő, máshogy nem is tud beteljesülni egy szerelem, a férfinek imádnia kell a nőt, sőt ostromolnia, és száz visszautasítást is elviselnie. Aztán, ha az asszony nagy nehezen beadja a derekát, akkor lesz mindkét fél boldog. Fermina Daza nem csak Florentinóval van így, a férjének, doktor Urbino Juvenalnak is csak ímmel-ámmal adja oda magát, de még a padlizsánnak is évekig ellenáll, mígnem rájön, hogy az a tökéletes étek, és minden nap akar belőle. Csak azért nem kezdjük el sajnálni a kissé frigidnek tűnő nő hódítóit, mert azok közben élik az életüket. Florentino, bár a lelki szerelemnek nem hajlandó áldozni, 25 füzetet megtölt 622 bejegyzéssel az említésre méltó testi kalandjairól, egy férjes asszony pedig még áldozatul is esik a vele való afférnak. A köztiszteletnek örvendő Urbinóról is kiderül, hogy a felesége mellett kalandozik, a padlizsánnak pedig úgyis mindegy, hogy ki szereti.
7. Marguerite Duras: A szerető
Marguerita Duras életrajzi ihletésű könyvében felbukkan egy szerető. A férfi egy jó évtizeddel idősebb liliomtipró, de mivel kínai, még milliomosként is alacsonyabb rendűnek érzi magát, mint a tizenöt és fél éves európai lány, akinek családja lelkileg és anyagilag is nyomorog. A könyv első ránézésre egy indokínai gyerek- és serdülőkoridéző regény, valójában azonban képaláírás az anyján és idősebb, kegyetlen és szívbeteg fivérein felnövő, majd egy aranylamé cipő és egy férfi fedorakalap hatására nőiességét felfedező lány fényképeihez. Az egománnak titulált Duras, akinek 1984-as, többszörösen díjazott zsebkönyvét milliószámra vették, a művében egyszerű, de velős nyelvezettel írja körül a gyomorgörcsös szerelmet kiváltó érzéketlenséget. Ha valaki még nem élte át, hogy a másik a legbensőségesebb ölelkezés közepette mellékesen odaveti, hogy "nehogy belém szeress", annak mindenképp ajánljuk. Megnyugtatásul: a másiknak sokkal rosszabb, hogy nem érez semmit.
8. Szerb Antal: Utas és Holdvilág
Szerb Antal óta talán senki sem mondta el nekünk olyan szépen, milyen megélni: valahogy sosem jön össze, hogy olyan nonkonformisták legyünk, amilyenek szeretnénk vagy szerettünk volna lenni. A könyvben a szerelem csupán szimbólum, a fiatalság eszménye és a "valami többre vágyás" szimbóluma, ennek hiányában viszont marad a remény, "hogy ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami". A keserédesen nosztalgikus, az ábrázolt érzések felett álló, de sosem megvető humor és bölcsesség, amivel Szerb hősei támolygását nézi, mintha csak ennek a reménynek a kifejeződése lenne.
9. Abe Kobo: A dobozember
Kobo világában az emberek nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy életüket az utcákon vándorolva, egy egész testüket elfedő kartondobozban éljék. A főhőst csak egy ápolónő szerelme menthetné ki bezártságából, aki főnökével és szeretőjével, az orvossal (aki talán a főhős maga) együtt felajánlja neki, hogy megveszi a dobozát. Az üzlet aztán vagy megtörténik, vagy nem, ahogy minden más is ebben a könyvben: igazából valószínűleg semmi sem történik. A könyv hatására szinte elszédülünk és hányingert kapunk az egyre beljebb csavarodó, önmagába bonyolódó szolipszizmustól és kétségbeesetten menekülnénk önmagunkból – a szerelem itt éppen ezt jelenti.
10. Marios Vargas Llosa – Pantaleón és a hölgyvendégek
Pantaleón Pantója elvhű százados, papucsférj és tiszteletbeli átlagember, aki mellőz mindennemű kihívást, mely kirobbantaná erkölcsi komfortzónájából. Természetesen a perui hadsereg vezetősége őt bízza meg, hogy inkognitóban szervezzen prostituált-szolgálatot az unalmukban randalírozó hadtestek lenyugtatása érdekében, ha pedig ez nem lenne elég, még egy szekta is felbukkan a színen. Hogyan kerül a törpe az asztalra? Mi a legnagyobb keresztrefeszíthető állat? A mosónők tényleg korábban halnak? Félig átsült szatírának álcázott társadalom-, család- és korkritika, esetlen romantikával nyakon öntve a hetvenes évek eleji szexuális forradalom margóján.
