Hogyan kapcsolódik össze az Oxford Dictionary, a telekommunikáció története és a Boole algebra az Enigma feltörésével, génjeinkkel és a kvantumfizikával? James Gleick The Information: A History, A Theory, A Flood című könyve megkísérli megválaszolni ezen kérdéseket.
Az információelmélet valahogy sosem lett szexi, annak ellenére hogy átszövi életünket, a nyelvészettől a fizikán át a biológiáig használják. Ennek legfőbb oka, hogy túl sok mindennel függ össze és talán túl sokan értik is félre. Gleick roppant szórakoztató könyvben meséli el, hogyan is alakult ki a modern információelmélet és került kapcsolatba a legkülönbözőbb tudományterületekkel.
Habár a könyv nagyon alapos, de szórakoztató is, ezért a maga 544 oldalával nem megterhelő. Megfelelő nyelvtudással akár 10-12 éves gyerek számára is érthető. Érezhető, hogy Gleick nagyon igyekezett emészthetővé tenni ezt a mellőzött területet, ezért Shannon mellett nem csak Babbage, Schrödinger, Watson és Crick neve tűnik fel, hanem pl. McLuhan és Ong is. Mint a legtöbb ismeretterjesztő kötet, ez is inkább elgondolkodtat és segít meglátni az összefüggéseket a látszatra nagyon eltérő területek között - ugyanakkor semmi konkrétat nem tudunk meg elolvasása után az információelméletről!
Aki nem riad vissza egy kis matematikától (kb. elemi algebra és a logaritmus fogalmának ismerete) az a The Information elolvasása után, vagy inkább helyett, John R. Pierce An Introduction to Information Theory című rövid könyvecskéjéből sokkal többet tudhat meg a területről.