galéria megtekintése

Verset a könyvtárból

1 komment


Bárkay Tamás
NOL

Az irodalmi ünnep apropóján nyilván felvetődik az a kérdés is: mit jeleznek a könyvtári tapasztalatok, mit mutatnak a kölcsönzési adatok, hogy áll a vers szénája a bibliotékákban? Megpóbáltunk utána járni.

A verseskötetek sohasem voltak tömegolvasmányok és most sem azok. Egyrészről. Másrészről viszont reneszánszát éli a műfaj: a klasszikus értelemben vett verskönyvek hasonló helyzetbe kerültek, mint a zenei albumok. A versek sokszor már első közlésben is az interneten jelennek meg, ott találkozik – sokszor interaktív módon – költő és közönsége.

A versek mellett a versként is működő dalszövegeket is érdemes megemlíteni. A közönség köre így kitágult, sokan nem is élik meg tudatosan, hogy versolvasóvá, befogadóvá válnak – összegeztek az általunk megkérdezett könyvtárosok.

Ennek oka az is, hogy a klasszikusok sok család könyvespolcán és az interneten is megtalálhatók.

 

1800x100

2013-ban 1800 féle verseskötetet kölcsönöztek könyvtárainkból, egy kölcsönzött kötetre átlagosan tíz kölcsönző esett. Érzékelhető, hogy a különböző ünnepek időszakában és versenyek alkalmával többen fordulnak a könyvtárosokhoz szakmai segítségért.

Kiállítás a József Attila emlékházban - Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az iskolai tanulmányokhoz kapcsolódó klasszikusokon túl a legnépszerűbbek a kortárs magyar gyerekversek. Bartos Erika, Finy Petra, Varró Dániel, Lackfi János, Nagy Bandó András, Kiss Ottó, vagy éppen Palya Bea legnépszerűbb köteteit 150-300 alkalommal kölcsönözték ki. A felnőtteknél is a kortárs magyar költészet keresettebb, 2013 egyik slágere volt Erdős Virág Ezt is el című kötete, de Závada Péter, Tóth Krisztina, Grecsó Krisztián, Csoóri Sándor, Márai Sándor, Tandori Dezső műveit, illetve a Rájátszás – költészet popritmusban című kötetet is gyakran forgatták. Emellett hagyományosan népszerű válogatás a Szép Versek sorozata.

Ami a statisztikát illeti, annyiban nehéz az összevetés, mert a könyvtárból kölcsönzött mintegy 4,1 millió dokumentumhoz képest csekélynek tűnik ez a szám, viszont pont ez az a műfaj, ahol sokszor nem a kötetet kölcsönzik ki, hanem reprográfiai szolgáltatást vesznek igénybe, vagy éppen a világhálóról, általunk használt adatbázisokból (MEK, Arcanum Verstár stb.) közvetlenül nyomtatják ki, vagy küldik el saját email-címükre a választott verset/verseket.

Ez persze elsősorban akkor igaz, amikor valaki versenyre készül, vagy valamilyen műsorhoz, alkalomra (akár ünnepekre, akár más alkalmakra pl. temetésre stb.) gyűjtenek anyagot stb. Ez az igénybe vétel viszont sokszorosa a kölcsönzéseknek. Más műfajoknál (dráma, regény stb.) terjedelmi okokból nem jellemző a fenti használati mód. Így kicsit "almát a körtével módra" hasonlítanánk össze az adatokat.

A statisztika annyiban is csalóka, hogy pl. a legkisebbeknek szánt leporelló jellegű kiadványok a képeskönyvek között számon tartott kötetek, de zömében ezek a kiadványok verseket, mondókákat tartalmaznak. Sokszor aktualitások határozzák meg az érdeklődést, ilyen volt pl. nemrégiben Borbély Szilárd tragikus halálát követően megmutatkozó figyelem, másrészt ami a trendeket illeti: a felsorolt kortárs költők művein túl a XX. századi költőgenerációk (Weöres Sándor, Zelk Zoltán és ismert kortársaik) gyerekverseit továbbra is keresik, az előző levelemben felsorolt szerzők után ők következnek.

Farkas Ferenc másfelől szándékosan nem részletezné az oktatási rendszerhez kapcsolódó igényeket, mert az azért nem az olvasási szokásokról árulkodik, nem a költészet ázsiójáról szól. Ugyanakkor a statisztikákban természetesen jelentős arányt képviselnek.

Dilettánsok és klasszikusok

A verseskötetek sohasem voltak tömegolvasmányok. A versértéshez, értő versolvasáshoz meséken, egyszerűbb szövegeken keresztül vezet az út, s nem is rövid. Verset (és nem versformájú szöveget, rigmust) ezért leginkább az az értelmiség olvasott, bár Nagykanizsán az olajipari, gépipari műszaki értelmiség is, aki eljutott a versértésig, versszeretetig.

A kötelezőség (akár iskolai, akár erkölcsi) már évtizedek óta nem érezhető ebben a tekintetben, nem indukál olvasást – közölte érdeklődésünkre a kanizsai Halis István városi könyvtár igazgató helyettese.

Kardos Ferenc így összegzett: Ma is olvasnak verseket, elsősorban időskorú, vershez szokott értelmiségiek. Arányuk kissé csökkent csak, de ezt a csökkenést ellensúlyozta egy másik folyamat: a dilettáns, illetve a jelenkori közköltészet majdnem korlátlan megjelenése. Sokkal több ilyen mű jelenik meg, kerül akár könyvtárpolcra is, s ezeknek van saját olvasó közönsége, amely nem csak tk a barátokból, ismerősökből, kollégákból áll össze.

Általános tapasztalat – folytatta Kardos –, hogy a klasszikus költők iránt csökkent az érdeklődés, a helyi költők iránt növekedett. Viszont a jelenkor híresebb költői közül kevesen keltették fel az érdeklődést, s többnyire ők is a médiamegjelenések okán. Így Nagykanizsán lehet beszélni Varró Dani vagy Lackfi korszakról. A könyvtári verseskönyvfogyasztást ugyanakkor csökkenti az internetes elérési lehetőség, amely nem feltétlenül negatív folyamat.

Az alkalmi versek túlnyomó részét már nem a könyvtáros ajánlja, hanem a pedagógus, az összeállító, felhasználó maga keresi. A fiatalok és a laikus, dilettáns, próbálkozó költők is a szabad internethez fordulnak leginkább saját verseik közlése kapcsán.

A korábban sokakat vonzó könyvbemutatók közönsége erősen megcsappant, s nem a bemutatott kötetek értéke miatt. Úgy tűnik, hogy a fiatalabb generációknak nincs túl sok közük a klasszikus író-olvasó találkozókhoz, illetve a könyvtárak költségvetéséből kikoptak az erre való költségek, egyszerűen nem tudjuk megfizetni országos hírű költőinket, s nem azért, mert sokat kérnének, hanem azért, mert a költségvetési szervez egyszerűen reprezentációs költségként látják csak az erre költendő pénzt, s mint ilyen költségre egyre kevesebb keretet biztosítanak.

Kiállítás a József Attila emlékházban - Reviczky Zsolt / Népszabadság

Válogatás ideológiai alapon

Így csak azoknak a helyben ismert nagyságoknak az estjei látogatják sokan, akiket a város sajátjának ismer, akire illik elmenni, aki a mienk. Ez persze így van a szépirodalom más területein is.

A gyermekversek száma nőtt, de itt is nőtt a különbség az egyes kötetek tartalmi, költészeti minősége között, van ahol a rajzok mellé születtek kvázi versikék (magyartalanok, nagyon rossz ritmusokkal), persze a könyvtári állomány jól megszűrt, de rengetek ajándékkiadvány érkezik hozzánk. Ajándék lónak pedig....

A verses könyvek kölcsönzői közt megfigyelhetők valamely ideológiai elképzelés mentén, tudatosan válogató csoportok, akik egymásnak is ajánlják a költőket és műveiket.

Kardos nem szívesen állítana össze Top10-es listát, mert a kölcsönzéseket illetően nagyon eltérő értékű, minőségű művek jelennének meg. Az biztos, hogy Lackfi János, Varró Dani, József Attila, Nagy Gáspár, Wass Albert, a nagykanizsai Szoliva János benne lenne az élbolyban, bár most a legkeresettebb a zalai és muravidéki költőket, köztük kanizsaiakat is felvonultató Palackposta című antológia.

A folyóiratok közül főleg a Pannon Tükörben, Lyukasórában olvasnak verseket a könyvtárban lapozgatók, kedvelt még a Magyar Napló, a Somogy,a Parnasszus és a Bárka. De meg vannak még hagyományos Kortárs és Jelenkor olvasóink is (e lapok olvasottsága csökkent). Ezt azért is fontos adalék, mert a versszerető könyvtárba járók többsége irodalmi lapokat is olvas.

A versszerető könyvtárbajároknak egyébként van egy sajátos sajátos csoportja: a verset korábban hanglemezről hallgatok, ma hangoskönyvként kölcsönzők. Itt is két ízlésréteg mutatkozik: az egyik a nosztalgikus, régebben élt nagy színészek versmondását szereti hallgatni, többségük Latinovits-fan, másik csoportjuk a megzenésített versek fogyasztója. A kaláka, a kanizsai Igricek hallgatója, de ebben a műfajban Nagykanizsán Ferenciz György Petőfi albuma viszi a pálmát – mondta az igazgató-helyettes.

Gyerekszemmel

A versek kölcsönzési aránya gyerekkönyvtárakban sem különösen jelentős más műfajokhoz képest. Az adatok alapján a legkedveltebb kedvelt szerzők: Varró Dániel, Bartos Erika, Lackfi János,Arany János (főleg a Toldival), Nemes Nagy Ágnes, Nyulász Péter, Móra Ferenc, Pósa Lajos, Weöres Sándor, Zelk Zoltán (A három nyúllal) Bogos Katalin-Nyilasi Antónia, Nagy Bandó András, Kányádi Sándor, József Attila, Petőfi Sándor, Romhányi József – tudtuk meg a FSZEK Lkiszt Ferenc téri gyermekkönyvtárát vezető Kucska Zsuzsától. Megjegyezte., hogy nagyon kedveltek a mondókák (pl.: Kerekítő, Kerekecske, gombocska, Százérintő, Hóc,hóc katona, Füzesi Zsuzsa kötetei, Nyulász Péter könyvei; a gyerekek szeretik a mai magyar szerzőket és azokat jobban is keresik. Lackfi-Vörös közös kötete, Lackfi önálló kötetei, Varró Dániel már többhelyütt kötelező olvasmány. Mindemellett Nemes Nagy Ágnes versei is reneszánszukat élik és ,Weöres Sándor szintén töretlenül népszerű, akár a Kaláka válogatásoka. Pósa Lajost nemigen keresik, viszont sikeres kiadvány a Petőfi és Arany barátságát bemutató verseskönyv, ahogy Szabó T.Anna, Tóth Krisztina kötetei, Ranschburg Jenő Gyerekségek kötete c. munkája. A Lackfi János és Vörös István Apám kakasa című kötetében szereplő versek már megjelentek egy könyvtári levelezős játékban is. A régi nagyok – Gazdag Erzsi, Donászy Magda, stb – kevéssé kurrensek. A versmondó versenyeken is előre törtek a mai szerzők - mutatott rá Kucska Zsuzsa.


Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.