a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Aki nem tartotta alkalmasnak Csokonait a könyvtároskodásra

szechenyiferenclead260 éve született Széchényi Ferenc gróf, a jeles gazdálkodó, nemzeti múzeumunk és könyvtárunk megalapítója.

A mögöttünk hagyott rendszer történelemoktatásának egyik tudatos torzítása az anyanyelvén nem is tudó, Bécsben és Párizsban dorbézoló, jobbágyait kizsákmányoló és a Habsburgokat mindenben kiszolgáló magyar arisztokráciáról szólt. Kétségtelen, hogy ilyen a haza számára értéktelen embereket is találunk arisztokrata körökben, de találunk olyanokat is, mint a 260 éve született Széchényi Ferenc gróf, a jeles gazdálkodó, nemzeti múzeumunk és könyvtárunk megalapítója. Aki nem tartotta alkalmasnak Csokonait a könyvtároskodásra.

Széchényi Ferenc grófnak egy 1814-ben készíttetett kimutatás szerint 21 éves kora óta birtokai gyarapítására, javítására és közcélokra tett kiadásai 3 826 699 forintot tettek ki. Ebből az összegből birtokszerzésre 1 207 532 forintot, építkezésekre 1 745 649 forintot, csatornázási, árkolási, erdőirtási és szabályozási munkálatokra 263 852 forintot, országos közszükségekre (hadi segély, közfelkelés) 321 162 forintot, az országnak fölajánlott könyvtár megszerzésére és a katalógusok kinyomatására 160 000 forintot költött. És ez a nagylelkű adakozás hat év múlva bekövetkező haláláig és magyar nyelven megírt végrendeletéig tovább folytatódott. Amely iratban orvosa, titkára jutalmazása mellett mellett még arra is van gondja, hogy három huszárjának „a kik több esztendőktől fogva hiven, emberségessen és szorgalmatossan, kiváltképen a mostani hoszszas betegségemben fáradhatatlanul szolgálnak, rendelek fejenkint és esztendőnkint fizetendő egyszáz forintokat”. De gondja van minden jobbágyára is: „a melly pénz vagy természetbéli költsönözésekkel majoratusbéli jószágaimban szegény jobbágyaim halálom napjáig még tartoznának, azok hitelessen conscribáltassanak, a szegényeknek adósságaik elengedtessenek, a tehetősebbeken pedig vetessenek meg ugyan tehetségek szerint, hanem az azokból bévett pénzek az ügyefogyott jobbágyaim között osztattassanak el”.

JohannEnderSzechenyiFerenc
Johann Ender portréja

Így gondoskodott tehát alárendeltjeiről egy magyar arisztokrata, aki az atyjától, Sárvár-felsővidéki Széchényi Zsigmondtól örökölt és felvirágoztatott birtokai mellett magas közhivatalokat is betöltött. Jogi végzettségét kezdetben a kőszegi kerületi táblán, majd a horvát bán helyetteseként kamatoztatta, majd a II. József által elindított reformok idején főispáni helytartóként, királyi biztosként működött, a jozefinizmus „tombolásának” idején pedig Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vármegyék adminisztrátora lett. A reformok támogatójaként és hű végrehajtójaként induló hivatalnok ebben az időben már a magyar nyelvet és államiságot látja veszélyeztetve az uralkodó által, ezért minden tisztségéről lemondva birtokaira vonul vissza. (Széchényi Ferenc hasonló módon tiltakozik 1811-ben Metternich központosító elképzelései ellen, de a mindenható kancellárral végül a hat közül legkisebbik gyermekének, Istvánnak kell igazán megküzdenie.) Az első lemondása után II. Lipót uralkodása alatt ismét hivatalt vállal, a somogyi főispánkodás mellett a Mura és a Dráva szabályozását is irányítja. Jogászi karrierje 1799-ban a mai Legfelsőbb Bíróságnak megfelelő Hétszemélyes Tábla 21 bírája között folytatódik, és helyettes országbírónak is felkérik.

SzechenyiFerenc

A pályájának csúcsán van tehát, amikor 1802-ben 48 évesen úgy dönt, hogy tervezetten gyarapított könyvtárát, 12 ezer nyomtatványt, 15 ezer könyvet és 1152 kéziratot hazájának adományozza. Erre a gyűjteményre alapozódott a Magyar Nemzeti Múzeum, amely 1808-tól 1949-ig könyvtárként és múzeumként is funkcionált. Széchényi erdélyi könyvbeszerző embere Bolla Márton kolozsvári piarista tanár volt, aki a gróftól megkapta a beszerzendő munkák listáját és azt szétküldte ismerőseinek. 1798. május 31-én arról értesítette Széchényit, hogy a kolozsvári könyvnyomtató műhelyben talált munkákat 61 forint 15 krajcárért megvette és Pestre szállíttatta. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 35 könyvet szerzett, „ezek is nem a ritkábbak, majd tsupa csekélységek” és küldött két kis listát is; az egyik halotti beszédeket, verseket, értekezéseket foglalt magában 9 kötetben. Az adományozást 1818-ban soproni könyvtárának 9200 kötetével és számos rézmetszetével folytatja. Az alapításnak hamar híre ment, a folyamatosan anyagi problémákkal küszködő Csokonai Vitéz Mihály is munkára jelentkezett a grófnál. Írásában közli, hogy a szükséges végzettségei ugyan megvannak a könyvtár vezetésére, de megelégedne a könyvtáros melletti titkárkodással is. Az alapító viszont úgy látszik, hogy ismerte a poéta viselt dolgait és nem tartotta alkalmasnak erre a munkára.

Egykorú ismeretlen festő képe, amely valószínűleg gr. Széchenyi Ferenctől jutott a Nemzeti Múzeum birtokába.
Egykorú ismeretlen festő portréja, amely valószínűleg gr. Széchenyi Ferenctől jutott a Nemzeti Múzeum birtokába


Széchényi Ferencet már életében elhalmozták elismerésekkel a nemzet felemelése érdekében kifejtett erőfeszítéseiért. 1807-ben érdemeit törvénybe iktatják, 1808-ban pedig a Habsburgok legfontosabb kitüntetésével, az Aranygyapjas Renddel is kitüntetik. Életének utolsó hónapjaiban, miközben szívbajjal és vizesedéssel küszködik, a családi levéltár megalapításán és végakaratán dolgozik. Ebben a fentebb idézettek mellett szükségesnek tartja testének boncolását és rendelkezik temetéséről is. Melyre egy bécsi zeneszerzőtől külön rekviemet rendelt, amit még meg is tudott hallgatni halála előtt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.04.28. 13:06 • Címke: művelődéstörténet, történelem