galéria megtekintése

Egyre romlik a hazai oktatás színvonala

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 26. számában
jelent meg.


Ónody Molnár Dóra
Népszabadság

Nincsenek csodák – ezt a tételt igazolja a 2013-as kompetenciamérés, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. Ha a tavalyi PISA-jelentés intő jel volt, akkor e mérés már az oktatás színvonalának folyamatos mélyülését vetíti előre. Azt azonban mindenképpen alátámasztja, hogy be kell avatkozni a rendszerbe, de bizonyosan nem azokkal az eszközökkel, amelyekkel az Orbán Viktor–Hoffmann Rózsa páros kísérletezett.

Az éves magyar szövegértési és matematikai mérés megmutatja az egyenlőtlenségeket, úgy a családi háttér, miként a területi hozzáférés vonatkozásában. Nem mindegy, hogy hol él egy-egy diák ,mint ahogy az sem – miként arra az Eduline.hu rámutatott –, hogy nyolcadikosként még általános iskolás, vagy már bekerült valamelyik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba.

A magyar iskolarendszer kevésbé fejleszti a lányokat, mint a fiúkat
A magyar iskolarendszer kevésbé fejleszti a lányokat, mint a fiúkat
Kurucz Árpád

Az Oktatási Hivatal elemzése szerint 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben sem matematikából, sem szövegértésből. Matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok a jobbak. A hatodik és tizedik évfolyamos diákok szövegértése az elmúlt évekhez képest fejlődött. A nyolcadikosoknál azonban visszaesés észlelhető.

 

Ez a mérés tehát megerősíti a korábbi PISA-vizsgálat eredményét, amely szerint szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a magyar diákok, s az iskolák 15 évesei az OECD-átlag alatt teljesítenek. Pedig a 2009-es eredmények még bizakodásra adtak okot. 2000 és 2006 között a magyar tanulók szövegértési teljesítménye változatlan volt, de 2009-ben Magyarország is elérte az OECD országainak átlagteljesítményét. Csakhogy ismét romlani kezdtek az eredmények.

A 2013-as kompetenciamérés eredményei alapján megállapítható, hogy a legjobb és a leggyengébb eredményt elérő területek teljesítménye között óriási különbség van. Matematikából 284–596, szövegértésből 339–563 pontnyi a különbség.

A legrosszabb eredményt az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli diákok érték el, a legtöbb pontot a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a budapesti tanulók szerezték – tudósított az Eduline.hu. Amérést a legmagasabb szinten a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulói teljesítették. Az ő átlageredményük 152–193 ponttal jobb, mint a többi általános iskolákban tanulókéi. Az eredményeket közzétevő Oktatási Hivatal ennek kapcsán megjegyzi, hogy az ilyen intézményekbe eleve komoly szelekció után kerülhetnek be a diákok. A szelekció azt jelenti, hogy nyolc-tízszeres a túljelentkezés, és felvételi vizsga is van.

A szakiskolák helyzete súlyos. Komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye az országos átlag alatt marad, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is – áll a hivatal elemzésében, amely szerint – nem meglepő módon – minél jobb családi hátterű egy diák, annál jobb eredményeket ér el. Az összefüggés már a hatodikosoknál is érzékelhető, és később sem változik.

Nahalka István oktatáskutató a Népszabadság megkeresésére elemezte az eredményeket, és érdekes fejleményeket emelt ki. – Nem látunk tisztán, csak akkor, ha hozzánézzük a pedagógiai hozzáadott érték adatait is. Ez egy olyan érték, amely jelzi, mekkora az iskolai munka, a helyi pedagógia hatása az egyes diák teljesítményére, tudására. Ha kiszűrjük a családi háttér hatását és az előző évi teszteredményeket, azt látjuk, hogy több dimenzió mentén is emelkedtek az egyenlőtlenségek – fogalmaz.

Felhívja a figyelmet ara, hogy a gender- – a férfiak és nők közötti – különbség figyelemre méltó. – Két éve is jelentős különbség volt a fiúk és a lányok között a pedagógiai hozzáadott értéket tekintve. Ez a legfrissebb mérés szerint a fiúk javára tovább erősödött – magyarázza Nahalka István. Vagyis: a magyar iskolarendszer jobban fejleszti a fiúkat, mint a lányokat.

Más szempont is van. Az iskolatípusok között is egyre nagyobb különbségek alakulnak ki. A nyolc és hat évfolyamos gimnáziumok – ezek az iskolatípusok a középosztály menekülési útjai – kiugróan élvonalbeliek, de a legfrissebb mérés szerint nőtt a szakiskolák közötti távolság. A szakiskolák lejjebb kerültek. – Egy év alatt 20-30 pontnyi növekedés a pedagógiai hozzáadott értékeket tekintve óriási változás, miközben a teszteredmények ugyanazok maradtak – fejti ki Nahalka István, hozzátéve, az egyenlőtlenségek növekedése látható azokból az adatokból is, amelyek a város, megyeszékhely, Budapest tengelyen mutatják a magyar közoktatás állapotát. Ebből az derül ki, a városok és Budapest egy szinten vannak, a megyeszékhelyek megelőzik ezeket. A főváros nem teljesít már olyan jól. A pedagógiai hozzáadott érték tekintetében nőttek a különbségek.

– Az egész oktatáspolitika erősíti a szegregációt, az oktatási egyenlőtlenséget, ez látszik az adatokból is – állítja az oktatáskutató, aki szerint döbbenetes, hogy az államosítás óta eltelt egy év alatt ilyen romlás megy végbe.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.