a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Digitális élményközpont lesz a romos csarnokból
Megkezdődött a MaNDA ózdi telephelyének kialakítása
2014. december 10-én, szerdán ünnepélyes keretek között megkezdődött a Kulturális GPS – Nemzeti Kulturális Térinformációs Rendszer, Szolgáltató és Tanácsadó Multifunkcionális Módszertani Központ jövőbeni otthonaként szolgáló épület felújítása és átalakítása Ózdon.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet által kezdeményezett projekt a Széchenyi 2020 program keretében, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) támogatásával valósul meg.Az 1,6 milliárd forint értékű fejlesztés eredményeként egy többfunkciós létesítmény jön létre, amely módszertani központként és kiállító-, illetve közösségi térként működik majd.
Az ünnepélyes nyitórendezvényt az ózdi OMI Városi Művelődési Központban tartották. Riz Gábor (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy a projekt alkotói hisznek Ózd városában. A kilencvenes évek elején, a magyar állami nagyipar összeomlásakor nehéz helyzetbe került várost nagy hagyományokra visszatekintő, komoly kulturális élet jellemzi, és a magyar ipari kultúra számos érdekes emléke maradt fenn Ózdon. A MaNDA új intézménye és az annak közvetlen környezetében kialakítandó további kulturális élményhelyszínek izgalmas turisztikai célponttá teszik majd Ózd városát.
A teljes megújulásra váró épület az Ipari Park területén, a Törzsgyár dél-keleti részén található, ipari műemléki környezetben. A jelenleg rendkívül romos, évtizedek óta elhagyott állapotban lévő épületet és annak kezdődő rekonstrukciós munkálatait Csontos Györgyi építész, vezető tervező mutatta be.
A több, mint százéves, szecessziós ipari műemlék épület egykor erőműként funkcionált. A még fennmaradt, eredeti berendezési tárgyakat – például az úgynevezett „fakkos” transzformátorokat – atmoszférateremtő installációként megőrizve alakítják ki az új funkciójú tereket. Az épület kívül-belül megújul, amely jelenti egyrészt építészeti értékeinek rehabilitálását – és jelenti teljesen új technikák használatát is. A digitális „beltartalomról” hatalmas LED-fal árulkodik majd a homlokzaton.
Az épület várható üzemeltetéséről és energiahasználatáról Nyalka Antal szakmai vezető tartott előadást. A jelenleg teljesen lepusztult csarnok pinceszintje lényegében megközelíthetetlen a talajvíz miatt. A felújítás után épp ez a talajvíz járul majd hozzá az épület hűtéséhez és fűtéséhez, a megújuló energiahasznosítás részeként ezt használják majd a padló- és falfűtésekhez is. Az épület energiaigényét napelemek elhelyezésével is csillapítják.
A projektet Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója mutatta be. Elmondása szerint a létesítmény alagsorába belépve a látogató a Digitális Kárpát-medence elnevezésű kiállítással találkozik majd, amely a fényfestés technológiáját alkalmazva mutatja be hazánk történetét a honfoglalástól napjainkig. A MaNDA óriási filmes anyagára és digitális gyűjteményeire alapozott, interaktív tárlat a Kárpát-medence kultúrtörténetén, identitásformáló értékein kalauzol végig. E rendkívül sokszínű hagyomány elemeit teszi digitálisan hozzáférhetővé a MaNDA – a kiállítás erre is reflektál.
A kiállító- és közösségi terek mellett az emeleteken mintegy ötven fő foglalkoztatására alkalmas irodákat, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt oktatási stúdiókat, valamint konferenciatermet alakítanak ki. A helyiségekben a tervek szerint digitalizációs munka, és az ehhez szükséges oktatás zajlik majd. A MaNDA tudásbázisára alapozva a tagintézményi munkatársak, a TÁMOP program keretében létrehozott digitális adatbázisra építve egy olyan, a közoktatást szolgáló komplex rendszer folyamatos fejlesztésén dolgoznak majd, amely a legkorszerűbb pedagógiai módszertani lehetőségeket teremti meg a tanároknak és a diákoknak egyaránt.
Az Erőmű rekonstrukciós és átalakítási munkálatainak befejeztével egy olyan központ jön létre, amely a digitális kultúra otthonaként és közvetítőjeként funkcionál. A projekt várhatóan jövő ősszel zárul le és ötven közalkalmazotti állást teremt majd, jellemzően magasan kvalifikált diplomások számára.
Lovas Lajos elmondása szerint a projekt infrastruktúrája a közel 1.6 milliárd forintos európai uniós és háromszázmillió forint kormányzati támogatásból valósul meg, a tartalmi fejlesztésekre pedig további hatszázmillió forintot nyert az intézmény a TÁMOP pályázatán. A Központ környezetében Ózd városa kohászati szabadtéri múzeum kialakítását tervezi, a MaNDA pedig filmtörténeti élménypark kivitelezésére nyújtott be pályázatot. Ha ezek a tervek is megvalósulnak, egy új, nyereséges, sokszínű oktatási és kulturális negyed jöhet létre Ózdon.
Képes Gábor
Kapcsolódó képgyűjtemény
Ugrás a galéria oldalára
Látványterv
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.