College & research libraries. – Chicago (Ill.), 1939-

75. (2014) 5., p. 705-723.

A City University of New York részét képező Queens College hallgatóinak olvasási szokásait vizsgálták. Mivel a napi gyakorlatot kívánták rögzíteni, 17 hallgató vezetett naplót 12 napon át. Ezt két fókuszcsoportos interjú egészítette ki. A résztvevők túlnyomó többsége nő volt, és számos, különböző szak, főként felsőbb évfolyamaiból került ki, így életkoruk 18 és 32 év között mozgott.

A naplóbejegyzések megmutatják, hogy a résztvevők hányszor olvastak legalább 10 percig szórakozási vagy tanulási céllal, nyomtatott vagy elektronikus formában. Elektronikus naplóban rögzítették a műfajt, a konkrét eszközt és az időtartamot. Bár az új típusú olvasás népszerűsége nő, a résztvevők nagyon is hagyományos módon olvasnak. Számukra meghatározók a tanulmányaikhoz kötődő olvasnivalók. Erre a célra többségük előnyben részesíti a nyomtatott formát főként azért, mert hosszabb szövegekről van szó. Az elektronikus olvasásának a szabadidő a fő színtere. A résztvevők számára a tanulási célú olvasás mentális és fizikai tapasztalása jelentősen eltért a szabadidőstől. Az olvasási cél ezért befolyásolta a résztvevők testtartását, a szöveggel való interakciójukat és a műfajokat. Az ilyen olvasás nem passzív, hanem az a célja, hogy az olvasottakat meglévő ismereteikkel integrálják, amit szövegrészek kijelölése, jegyzetelés vagy annotálás mutat. Egyértelművé vált, hogy az eszközök kiválasztását nagyban differenciálja a cél.

A könyvolvasó készülékeket, mobil eszközöket és táblagépeket szinte kizárólag a tanulást nem érintő olvasásra használták. A papírra kinyomtatott szövegek viszont a tanulási célú olvasást szolgálták. Még az asztali számítógépek és a laptopok, valamint a nyomtatott könyvek felhasználása is alapvetően egy irányba mutatott, pedig ezeknél látható némi többcélú felhasználás. A számítógépekről történő olvasás 60%-ban, míg a nyomtatott könyvek (amelyekhez a papíralapú magazinokat és újságokat is sorolták) 66%-ban szolgálták a szórakozást. Bár az eleve nyomtatásban publikált könyvek és az online anyagok kinyomtatott változatai között világos a különbség, használatuk nagyon hasonló volt. A résztvevők arra panaszkodtak, hogy kevés az idejük a szabadidős olvasásra, de ebből a célból is olvastak nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A nyomtatott források között a széppróza és a nem tudományos magazincikkek domináltak 79%-os részesedéssel.

Az online olvasmányokat a rövidség jellemezte. A résztvevők ki is emelték, hogy előnyben részesítik a rövidséget. Az egyetemisták nem szeretik az elektronikus tankönyveket, amelyek használatát – főként anyagi okokból – politikusok és egyetemi vezetők próbálják elterjeszteni. Sokuk számára anyagi nehézséget jelent az elektronikus eszközök beszerzése.

(Koltay Tibor)