szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az illetékes szerint csak baj származna belőle, ha a betegek megismerhetnék a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat.

Fazekas István

A kórházi fertőzéssekkel kapcsolatos tudomány külön szakterület az orvostudományon belül, az adatok elemzése, értékelése komplex tudást igényel, azok laikusok számára nehezen érthetőek - jelentette ki az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője vasárnap az M1 tévécsatorna műsorában. Dánielisz Ágnes szerint ha szaktudás és pontos tájékoztatás nélkül nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat, alaptalanul rémülhetnek meg a betegek, és olyan intézményekbe mehetnek, amelyek esetleg nem megfelelőek a számukra.

A főosztályvezető elmondta, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések akár 30–50 százaléka nem megelőzhető. Kiemelte: a modern orvostudomány eredménye, hogy súlyos betegeket kezelhetnek, komoly beavatkozásokat végezhetnek, de a fertőzésnek fennáll valamekkora veszélye. Azonban összességében sokkal több ember életét mentik meg, mint amekkora veszélyt a fertőzés jelent - hangsúlyozta Dánielisz Ágnes.

A HVG a március 9-ei számában ismertetett egy olyan jelentést, amelyből kiderül, hogy évek óta nő a kórházi fertőzések száma Magyarországon. A hetilap által idézett kommentárok szerint "többen halnak meg gyógyintézetben szerzett fertőzéstől, mint rákban vagy közlekedési balesetben". Míg az előbbi nagyvonalú túlzás, hiszen évente 30–35 ezer magyart visznek el daganatos betegségek, az utóbbi közel állhat a valósághoz. Tavaly a bennfentes szóbeszéd szerint 500-an nem élték túl a kórházban fertőzést – ami kétségkívül elborzasztó adat.

Összességében évi 99 ezer, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés történik Magyarországon, és ezek 50–70 százaléka elkerülhető lenne – idézte a HVG a Magyar Kórházszövetség kongresszusán elhangzott adatokat. Aggasztóan emelkedett az elmúlt években az úgynevezett multirezisztens, vagyis többféle antibiotikumra sem reagáló baktériumok, a hasmenést okozó Clostridium difficile, továbbá a véráramba került kórokozók által kiváltott kórházi fertőzések száma. Kevés a kórokozók azonosítására szolgáló kórházi mikrobiológiai vizsgálat, európai összehasonlításban pedig nálunk a legkevesebb az elkülönítésre alkalmas ágy, sőt, itt a legalacsonyabb az alkoholos kézfertőtlenítőszer-fogyasztás is.