Tetszett a cikk?

A digitalizáció óriási mennyiségű, később feleslegesnek tűnő adat keletkezésével jár együtt. A dolgok internete ezeknek az adatoknak a hatékony feldolgozásán, elemzésén alapul, és egyre több területen hoz korábban elképzelhetetlen ütemű fejlődést.

 

A digitális technológia térnyerésével minden pillanatban óriási mennyiségű adat keletkezik világszerte, amelyeknek a legnagyobb része később elvész. A dolgok internete (Internet of Things - IoT) viszont pontosan ezeket az adatokat használja fel, elemzi, amelynek révén hozzájárulhat az értékteremtéshez, a versenyképesség növeléséhez például a közlekedés, az egészségügy, az ipar, az agrárium vagy a kereskedelem területén is.

IoT - könnyebbé teszi az életünket

Persze az IoT jelenlétét kevesen érzékelik tudatosan: például a budapesti FUTÁR rendszer kijelzőinek böngészése közben feltehetően kevés utasnak jut eszébe, hogy annak működése az IoT technológián alapszik. Az adatok feldolgozása, elemzése és a vállalatirányítási rendszerbe integrálása számos üzleti előnnyel járhat a technológiát alkalmazó vállalatok, szervezetek számára: nő a hatékonyság, a pontosság, ezeken keresztül pedig a versenyképesség, és persze komoly költség- és időmegtakarítás is elérhető.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy egyre több területen, egyre több vállalat él az IoT nyújtotta lehetőségekkel, hatékonyabban kihasználva a rendelkezésére álló, a működés során keletkező adatmennyiséget.

Az IoT nyújtotta lehetőségek pedig egyre több ember életét teszik könnyebbé: az infokommunikációs eszközök használatával például az autós közlekedés is tervezhetőbbé válik – elég csak a forgalmi dugók kezelésével vagy a parkolóhely-kereséssel kapcsolatos fejlesztésekre gondolni -, és látványosan növekszik a közösségi közlekedés kényelme is. Az okostelefonnal nyomon követhetőek a járatok, így azonnal értesülni lehet torlódásokról, balesetekről, az alkalmazás pedig rögtön más útvonalat javasol. A budapesti közlekedők is láthatják a járatok pontos helyzetét a FUTÁR-applikáció segítségével, az utazástervező pedig alternatív útvonalakat kínál a háztól házig való közlekedésben.

Végtelen felhasználási lehetőségek

A mezőgazdaságban szintén számos terület van, ahol komoly szerep juthat az IoT-nek: így például a technológia révén megnyílt a lehetőség a célzott trágyázásra, öntözésre, vetésre, és szintén centiméteres pontossággal be lehet állítani a munkagépek mozgását is. A drónok bevetésével pedig folyamatosan információhoz lehet jutni a táblák állapotáról, és ha szükséges, kellően gyors döntést lehet hozni a szükséges beavatkozásokról. Az egészségügyben ma már szintén elképzelhetetlenül sok adat keletkezik, amelynek megfelelő szintetizálása, feldolgozása hozzájárulhat a szolgáltatási színvonal javításához, és a hatékonyság növeléséhez is. A felhasználási területek itt is nagyon szerteágazók. Az IoT természetesen óriási lehetőségeket jelent a fejlesztésekre a gyáriparban is: segítségével kiszűrhetők például a gyártási folyamat gyenge pontjai, teljesen optimalizálható a készletkarbantartás, és gyorsan kiszűrhető, ha bárhol zavar támad a működés során. A kereskedelem szintén megkerülhetetlen területe az IoT-nek: a legkézenfekvőbb példa erre a mobilfizetés, amelynél a vevő az okostelefonját, vagy egyéb, hordozható eszközét használja az áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére.


Nem a költség az akadály

Annak ellenére, hogy ma már számos, sikeresen működő rendszerre akad példa az IoT történetében, még óriási a fejlődési potenciál a piacon. „Az IoT gyorsabb elterjedésének akadályát nem a fejlesztés költségei, vagy a technológia jelentik, hanem az, hogy még kevés vállalkozás ismeri fel, mekkora lehetőséget jelent az új megoldások bevezetése” – vélekedett Seres Tamás, a T-Systems Magyar szenior IoT szakértője. Hozzátette: a rendszerek kiépítéséhez szükséges szenzorok, mikrokontrollerek ma már nagyon olcsók. Legfeljebb a távoli telepítésű szenzorok tartós áramellátása jelenthet gondot, ám a speciális akkumulátorokkal működő NarrowBand megoldások elterjedése ezt a hátrányt is kiküszöböli majd. Ezzel együtt – hangsúlyozta Seres Tamás – lehet bízni az IoT rendszerek elterjedésében, csak az a kérdés, hogy a folyamat mikorra gyorsul fel, hiszen minden technológiai innovációnál – amilyen például a mobiltelefon vagy a digitális fényképezőgép – kellett bizonyos idő a megjelenéstől számítva a tömeges elterjedéshez.

A T-Systems Magyarország IoT megoldásairól itt olvashat bővebben.