Fegyelmit kaptak a történészek, mert nyilatkoztak a Terror Háza hamis 56-os plakátjairól

2017.03.23. 18:25
Írásbeli figyelmeztetést kapott négy történész, amiért a sajtóban nyilatkoztak a Terror Háza elhíresült '56-os plakátjaival kapcsolatban – írja a 444.hu.

A plakáton szereplő, Schmidt Máriáék által Dózsa Lászlóként azonosított pesti srácrólhamar kiderült, hogy nagy valószínűséggel valójában Pruck Pálról van szó, de a Terror Háza vezetője ragaszkodott a saját verziójához, és vádaskodni kezdett. Pruck családja mellett a témában megszólaló kutatók is kaptak: Schmidt azt állította, hogy  az ő verziójában „csak komolyan nem vehető történészek kételkednek, akik a szereplési mániájukat élik ki”.

D NOE20161013024
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Valójában az 56-os forradalom és a XX. századi magyar történelem meghatározó kutatói szólaltak meg a témában, mind Schmidttel szemben. Az 1956-os Intézet vezetője, Rainer M. János az emlékezetpolitika csődjéről beszélt az eset kapcsán:

Íme a plakát szereplője lelépett a falról, több dimenziót öltött, és elkezdte mesélni élete történetét. Az igazi emlékezés ma az, ha meghallgatjuk, megpróbáljuk megérteni, esetleg elgondolkozni rajta.

A sajtó megkeresésére akkor megszólalt az intézet három másik kutatója, Ungváry Krisztián, Eörsi László és Sárközy Réka is. Ezért kaptak most mindannyian írásbeli figyelmeztetést az Országos Széchényi Könyvtár (az 1956-os Intézet az OSZK egyik osztályaként működik) vezetőjétől, Tüske Lászlótól. Az indoklás szerint a fegyelmi oka, hogy nem irányították a sajtómegkereséseket a sajtóosztályra. Ez azonban a 444 szerint kétséges megokolás, az OSZK belső szabályozása szerint ugyanis valójában csak azokat a megkereséseket kellene felsőbb szintre továbbítani, amelyek az OSZK általános működésével kapcsolatosak. Dózsa László kétes állításai és Schmidt Máriáék emlékezetpolitikai lépései nem tűnnek ilyennek.

A fegyelmi ellen a 444.hu információi szerint Ungváry Krisztián panasszal élt. Az érintettek nem akartak nyilatkozni, „mert fontosabbnak gondolják az intézet jövőjének biztonságát”. A 444 arról ír, hogy történészberkekben és az OSZK környékén a többség úgy tudja, Tüske László főigazgató nem önszántából, hanem nyomásra cselekedett, és a lépéssel talán csak megpróbálta bevédeni a történészeket.

Akivel beszéltünk a szakmából, mind tényként beszélt arról, hogy Schmidt be akarta kebelezni, de minimum el akarta mozdítani helyéről az intézetet.

A 444 úgy tudja, az 1956-os Intézet valamelyik Schmidt-közeli kutatóintézet, vagy a Veritas alá került volna Schmidt Mária elképzelései szerint – ehhez állítólag Balog Zoltánt is megnyerték, de a Schmidttel már több ügyben szembemenő Lázár János ellenállásán az meghiúsult. A mostani fegyelmi ennek lehet a folytatása.