BuB : Forum Bibliothek und Information. – Bad Honnef, 2001-

68. (2016) 5., p. 242-245.

A Berlini Központi és Tartományi Könyvtár (ZLB) bejelentette, hogy 2016-tól állománygyarapításának egy részét külső szolgáltatóra bízza, ami azonnal heves vitát váltott ki. A változás ellenzői a ZLB sajátos jellegét féltették, míg hívei szemében ez a könyvtár jövőjének a záloga lesz. A sikerhez változtatni kell, véli Volker Heller, a könyvtár igazgatója, aki 2012 óta vezeti az ország legnagyobb közkönyvtárát; az állomány 3,7 millió médiaegységből áll, 76 ezer egység a gyarapodás, 1,19 millió látogató keresi fel és 3,45 millió kölcsönzés történik évente. Heller nem könyvtáros, kultúramenedzsmentet tanult, és előzőleg a berlini szenátus kulturális osztályát vezette, de mára beletanult a munkába. A ZLB jövőjét illetően aggódott, mivel nem volt terv arra, hogyan védekezzen az intézmény a könyvtári világban zajló változások ellen, vagyis hogyan lehetne a szűkre szabott személyzettel a könyvtár szerepét kibővíteni, azaz a város vitaplatformjává tenni, s a többi kulturális intézménnyel szorosabbra fűzni kapcsolatait. Itt volt az ideje egy átfogó megoldás kidolgozásának. A jövő feladataihoz szükséges könyvtárosokat honnan is vehetnék, ha nem a gyarapítók közül. Eddig ezt a munkát kizárólag szaklektorok végezték, míg a kiszervezés után csupán öt százalékukra van szükség. Heller két könyvtártudóst (K. Umlauf, C. Vonhof) kért fel, hogy gondolják újra a ZLB gyűjteményszervezését. A szakértők a reutlingeni könyvtárellátó (ekz) szolgáltatásainak igénybevételét javasolták. A tervet az alapítványi tanács 2014 végén el is fogadta; az elképzelésen még módosítottak a munkatársak, de nagyjából változatlan maradt az új alapelv, és 50%-ra nőtt a külső szolgáltatás részaránya. A kritikus vélemények megfogalmazóinak egyike Lothar Bendel, a munkahelyi tanács elnöke, aki szerint az eddigi siker titka a saját gyarapítók munkájában rejlik: a könyvtár eddig olyan irodalmat szerzett be, amely más könyvtárakban nincs meg. A vezetés egyetlen érve sem bizonyult helytállónak: nem csökkentették a költségvetést, és nem csökkentek a használat adatai sem. Nem volt egyedi Bendel véleménye: egy berlini csoport is nyílt levélben tiltakozott a polgármesternél és a kulturális ügyekért felelős szenátornál. A város kulturális bizottsága nyilvános meghallgatásán Volker Heller több kritikus kérdést kapott, és azzal vádolták, hogy az intézményt diszkontkönyvtárrá zülleszti, és neoliberális eszméivel tönkreteszi. Bendel elismeri, hogy változásokra van szükség, de a gondja az, hogy mára a minőség és a tartalom érdektelenné vált. Heller tudta, hogy nem lesz könnyű a változtatás, de arra nem számított, hogy ellenfelei ennyire lejáratják a könyvtár tekintélyét a nyilvánosság előtt. Igaz, hogy ezután 2000–2500 címmel kevesebbet vásárolnak majd, de 75 ezer cím esetén elhanyagolható ez a csökkenés. Heller szerint nincs vitája a munkatársakkal.

Egy hamburgi könyvtáros elcsodálkozott a berliniek vitáján, hiszen központi gyarapításuk 15 éve dolgozik már az ekz-tel. Az a fontos, hogy a beszerzési elvekhez tartsák magukat, s hogy ne vegyenek meg mindent, amit a könyvtárellátó kínál.

A tiltakozások ellenére 2016 elején elindult az új állományépítési koncepció első fázisa. 2018-ban jön a második szakasz…

(Murányi Lajos)