Tetszett a cikk?

Az adatközpontok energiafogyasztása komoly kihívást jelent főként a nagy adatközpontokat üzemeltető IT-vezetők számára. Hogyan lehet a legjobban spórolni a szerverparkokban? Ezt mutatjuk most be.

Az Európai Bizottság közel 300 EU-s adatközpontot vizsgáló kutatása szerint az adatközponti szektor összesített áramfogyasztása a globális áramfelhasználás 1,4%-át teszi ki, és ez az érték évente 4,4%-kal nő. Egy létesítmény átlagosan 13 684 MWh áramot emészt fel évente, amit az informatikai eszközök, az energiaellátó rendszerek és a hűtés igényelnek. Ezek közül a hűtési rendszer átlagban a teljes fogyasztás 40%-át teszi ki, ezért egyáltalán nem mindegy, mennyire optimális a működése. Az adatközpontokban a kompresszoros hűtésen alapuló megoldások a leggyakoribbak (egy háztartási hűtő is ilyen elven működik), ezek azonban még szabadhűtéssel sem nyújtanak maximális energiahatékonyságot, ezért a külső levegőt kell minél jobban kihasználni.

Direkt vs. indirekt hűtés

A külső levegőt legegyszerűbben friss levegő befúvásával lehet adatközponthűtésre használni. Ez a megoldás egyszerű, mindössze néhány ventilátorból és szellőzőnyílásból álló kialakítása révén rendkívül energiahatékony, viszont ma már csupán nem kritikus fontosságú IT-eszközkészlet esetén alkalmazzák, mivel a por és egyéb szennyező anyagok szűrése vagy a páratartalom szabályozása sokszor lehetetlen.

Egyre népszerűbb az indirekt, levegő-levegő hőcserén alapuló hűtés, amikor a kinti levegő nem keveredik az adatközpontéval. Így nem jutnak be szennyező anyagok, és a – gyakran eltömődő – szűrőkre sincs szükség. Ráadásul a bennük lévő, elektronikusan szabályozott ventilátorok csak annyi levegőt mozgatnak meg egy adott pillanatban, amennyi éppen szükséges, ezzel pedig további energiamegtakarítás érhető el.

Bár a friss levegős hűtés energiahatékonysága magasabb az indirekt hőcserélősénél, a nagy adatközpontok tulajdonosainak többsége szerint ez az előny nem enyhíti a légszennyezéssel, a párásodással és a nagyobb karbantartási igényekkel járó kockázatot. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt években egyre több szerverpark választja az olyan levegő-levegő hőcserélőre épülő megoldásokat, ahol a hatékonyságot víz elpárologtatásával is növelik. Ennek a megoldásnak köszönhetően 50%-kal kevesebb energiára van szükség a hűtéshez, és 20%-kal több energia áll rendelkezésre az IT-berendezések ellátásához. Sőt, az üzemeltetési költségek akár 50%-kal csökkenhetnek.

Lehűtött költségek

Jó hír, hogy a legújabb eszközökkel még ennél is jobb eredményeket lehet elérni. A Schneider Electric közvetett hőcserélős, Ecoflair Air Economizer megoldása akár 60%-kal csökkenti a szerverhűtés üzemeltetési költségeit a régebbi, hűtött vizet vagy hűtőközeget használó technológiákkal szemben. A tetőre vagy a szervertermi épület mellé telepíthető berendezéssel a hűtőgépek az adatközponton kívülre kerülnek, ezáltal hasznos helyet szabadítanak fel.

Az Ecoflair 15-20%-kal energiatakarékosabb az egyéb közvetett hőcseréléses rendszereknél. Mivel a hűtés kevesebb energiát igényel, az elektromos infrastruktúra 30%-kal több eszközt tud ellátni az általános hűtési rendszerekhez képest. A Schneider Electric becslése szerint az Ecoflair használatából fakadóan a teljes tőkebefektetés akár 6%-kal is csökkenthető, hiszen kisebb kapacitású villamos hálózatra van szükség.

A 250 kW-os és 500 kW-os modulok együttes használatával jól méretezhető indirekt hűtési megoldás alakítható ki, amely szinte bármilyen adatközpont igényeit képes kielégíteni.