A falusi kisboltok része jóformán a tönk szélére sodródott az elmúlt évek során. Sokan ráadásul úgy, ahogy van bezárták a boltot örökre. Ahol pedig megmaradtak a boltosok egyre reménytelenebbnek tűnik a helyzet. Minderről azonban nem csak a boltok tehetnek - írja közleményében a blokkk.com.

Kevesebb lakos, kevesebb vásárló

A népesség folyamatosan csökken, ezáltal kevesebb a vásárló is. A települések száma ugyanakkor nem csökkent az elmúlt másfél évtizedben, mindezt azonban úgy, hogy több a város és kevesebb a falu.
A településvilágnak is megvannak a maga szabályai, sajátosságai, például szét is válhat egy település. Igaz itt is, hogy minél kisebb egy falu, annál kedvezőtlenebbek az ott élők életkörülményei. Ráadásul sokan ingáznak is, hiszen helyben kevés, vagy alig van, vagy egyáltalán nincs munka. Az ingázók pedig egyáltalán nem biztos, hogy rohannak haza a kisboltba vásárolni. Sőt, ha már amúgy is utazniuk kell, könnyen lehet, hogy a nagyobb település nagyobb boltjában költik el a pénzüket.

És bizony akad olyan falulakó is, aki nem rest buszra szállni, és más település esetleg nagyobb boltjában kalandozni. Még meg is érheti neki az olcsóbb árak miatt, könnyen visszajöhet a buszjegy ára.

Kilátástalan a helyzet

Nyomon követhető, hogy évről évre nő a bolt nélküli települések, falvak száma. Ez nem jó az ott lakóknak, hiszen azért helyben vásárolni, legalább egy-két apróságot, mindig kényelmesebb. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a bolt egy vállalkozás, ahol a bevételnek többnek kell lennie, mint a kiadásoknak, költségeknek. Ez pedig sok helyen nem jön össze:

Boltok persze városokban is mennek tönkre. Az elmúlt 1,5 évtizedben például közel ötödével csökkent (több mint 30 ezer) a boltok száma Magyarországon.  A nagyobb csapás a falvakat érte ez alatt az időszak alatt, mivel ameddig
a városokban 12 százaléka szűnt meg végleg a boltoknak, addig a falvakban ez az arány 40 százalék.

Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a magyar bolthálózat európai léptékben nézve az elaprózottabbak közé tartozik, ami azt jelenti a versenyképesség oldaláról, hogy egy bolt kevesebb vásárlót szolgál ki, akik persze így kevesebbet is költenek egy-egy boltban.

A legsúlyosabb gond azonban az, hogy a falu boltja versenyképességben, teljesítményben szerte a világban adottságai miatt eleve hátrányban van a nagyáruházzal szemben. Nagyobb láncban, nagyobb alapterületen egy kifli, vagy zsemle értékesítési költsége eleve kisebb, így könnyebb azt alacsonyabb áron kínálni. De ha a bolt még nagyobb alapterületű is például a kelleténél, régiek a berendezései, akkor még nagyobb a baj. Ez látszik is azon, hogy egy boltra milyen árbevétel jut. A blokkk.com számításai szerint

A másik nagy probléma a kisboltokban a fejlesztések hiánya. Sokszor ugyanis a kisboltokat anno teljesen más vásárlóerőre tervezték, ezért váltani kellett volna, de nem igazán volt miből.