Kövess minket!

Médiapiac

Álmodnak-e a robotok elektronikus bárányokkal?

A mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem már a jelen. Tudta, hogy robotok gyártják már a hamis híreket is? Ugyanakkor készségesen segítenek az orvosoknak a pontos diagnosztika kialakításában, írnak és szerkesztenek cikkeket, de már jósolni is tudnak. A Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) MI-konferenciáján jártunk.

A MI évek óta témája a különféle szakmai konferenciáknak, amelyek rendszerint azt vizsgálják, hogyan fog beépülni a mindennapjainkban, és vajon elveszik-e majd az emberek munkáját? A MIBE rendezvényének előadói – elsősorban adatelemzők – viszont arról beszéltek, hogy már most milyen mélyen „beavatkoznak”, beszüremkednek az életünkbe a “robotok” és vesznek át bizonyos munkafolyamatokat az emberektől.

 

A címadó jós

A cikk címét Philip K. Dick sci-fi írótól kölcsönöztük. Ez annak az 1968-as regényének a címe – némi módosítással, hiszen eredetileg a robotok helyett androidokról volt szó –, amely alapján aztán a Szárnyas Fejvadász film készült. És azért Philip K. Dick, mert az ő, robotokra vonatkozó „jóslatai” – például a Különvélemény révén – a rendezvény előadásaiban többször előkerültek. Merthogy a neves sci-fi szerző elég pontosan látta előre a jövőt.

 

A legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány döbbentette rá először az embereket, hogy milyen elképesztő mennyiségű fake news keletkezik, sőt, ebből meg is lehet gazdagodni, csak olyan híreket kell gyártani, amikre kattintanak az emberek. Szabados Levente AI-szakértő a konferencián arról beszélt, hogy már ezen a téren is szintet ugrottunk. A robotok, a különféle programok már a hamis hírek gyártását is átvették az emberektől, mi több, olyan jól csinálják, hogy meg sem lehet ezeket a tartalmakat különböztetni az igaziaktól. Elég egy pár perces hangfelvétel valakitől, hogy legyártsanak egy fake „szinkront”, majd az eredeti videófelvételen látható szájmozgást kielemezve, átalakítva ráillesszék mondjuk Barack Obama ajkaira. Magyarán olyat adnak a szájába, amit soha nem mondott.

Persze nemcsak ebben jeleskednek a gyorsan tanuló és egyre okosabb szoftverek. Hanem – derült ki Horváth Zoltánné (T-Systems) előadásából – az érdeklődési körünket, keresési szokásainkat figyelve hozzásegítenek ahhoz, hogy egyre pontosabb, relevánsabb információkhoz jussunk néhány kattintás után. Részben ennek is köszönhető, hogy a könyvtárak már nem csak a nyomtatott könyvek és folyóiratok tarolási helye, esetleg csendes szobák, ahol olvasni, tanulni lehet, hanem globálisan összekapcsolódó multimédiás tudásbázisok, amelyek hatékonyan segíthetik például az orvosokat – egy másik kontinensen éppen zajló kutatások eredményeit felkínálva – a diagnosztikában. Mert a keresőrobotok egyre profibban szűrik ki a zajt és a felesleges találatokat.

Persze a fellelhető adatok nagy többsége még így is, még mindig strukturálatlan, és sok függ attól, hogy ezekből hogyan szűrhetjük ki az MI segítségével a releváns információkat – elemezte a helyzetet Varjú Zoltán, a Precognox Kft. munkatársa. A cég vezetője, Jóföldi Endre pedig arról is beszélt, hogy az MI már nagyon pontos jóslatokra is képes, az álláskeresési adatokat elemezve még azt is meg tudja mondani, hogyan alakul a következő hónapban a munkanélküliségi ráta vagy segíthetnek a sales leadek generálásában.

És ha már az a kérdés, hogy elveszik-e a munkánkat: Deliága Ákos, Talk-a-bot vezetője szerint egyelőre főleg olyan munkaköröket „tudnak betölteni”, amelyek nem túl kreatívak, repetitívek, amit egyébként sem szeretnek végezni az emberek. Például a Plázacica ki tudja váltani az Árkád ügyfélszolgálatosát, amikor az a leggyakoribb kérdés, hogy a plázázó vendég hol találja a mosdót. Persze nemcsak erről van szó, Deliága részletesen beszélt a Kínában 900 millió ember által letöltött Wechatről, amellyel már vásárolni is lehet az utcai árusoktól is. Szerinte már nem érdemes külön appokat fejleszteni mindenre, mert a usereket már nagyon nehéz rávenni, hogy ezeket egyenként letöltsék: átlagosan egy mobilon 5 applikáció található, nem több.

Fegyó Tibor, a SpeechTex Kft.-től arról beszélt, hogy egyre fontosabb a beszédfelismerés – révén, hogy a videós tartalmak előre törtek –, amit egyre profibban látnak el a „robotok”. Lényeges, mert a marketingben a smart megoldások vannak feljövőbe: a cégek szeretnék, ha például a foci-vb idején az ő hirdetésük tűnne fel a kapu mögötti kivetítős reklámfelületen gól esetén. Ezt pedig akár meg is lehet jósolni a tömeg vagy a kommentátor hanghordozásából, szavaiból. De az sem árt, ha az ügyfélszolgálatok több ezer órányi felvételeit is ki tudja elemezni a szoftver emberi munkaerő bevetése nélkül. Ezekből ugyanis minőségbiztosítási következtetéseket lehet levonni, de meg lehet saccolni a trendeket, az értékesítési lehetőségeket is.

A konferenciát záró kerekasztalbeszélgetésen – mivel a rendezvényen elsősorban adatbányászok és -elemzők szólaltak fel – előkerült a vállalkozásokat május 25-e óta az őrületbe kergető GDPR is. Az ELTE oktatója, Tomáš Horváth ironikusan jegyezte meg, hogy miközben mindenki mindent feltesz magáról a Facebookra, az emberek folyton féltik az adataikat, magyarán attól tartanak, hogy „ezeket meg is nézi” valaki. Azaz a felhasználók picit tudathasadásos állapotban vannak, ha az adataik közzétételéről és esetleges felhasználásáról van szó.

A beszélgetés folyamán az is előkerült, hogy az MI már arra is alkalmas, hogy besegítsen az újságok szerkesztőinek abban, hogy a legrelevánsabb tartalmakat kínálják fel az adott olvasónak. Varjú Zoltán arról is beszélt, hogy a tőzsdei adatokat vizsgálva egyes programok már arra is alkalmasak, hogy kisebb elemzéseket, gazdasági cikkeket írjanak a brókerek, befektetők számára. Arról, hogy az MI használata a skanidnáv lapoknál mennyire bejött, és hogyan növelték így a bevételeiket ezek az újságok, a Médiapiac legfrisebb számában is olvashat.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom