Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. december 2. 07:56 Élet, Világ

Az egyenlőtlenség és a Facebook miatt hanyatlik a demokrácia természettudósok szerint

Egészen szokatlan módon egy fizikusoknak szóló szakmai lapban jelent meg nemrég egy tanulmány, amely a demokrácia világszerte tapasztalható hanyatlásának okait boncolgatja. A szerzők többsége a természettudományok területéről érkezett, de a matematikus és a fizikus mellett többek között egy pszichológus és egy filozófus is jegyzi a munkát.

Az ok egyszerű: bármilyen furcsa is első hallásra, a demokratikus intézmények gyengülését vagy erősödését egy alapvetően természettudományos, illetve szociológia módszerrel, a komplex rendszerek elméletével vizsgálták meg. Nálunk például az ELTE Fizika Intézetében van erre szakosodott tanszék, és ahogy a honlapjukon írják, “ez egy új, fiatal tudományterület, ami azt kutatja, hogy egy rendszer részei hogyan hozzák létre az egész rendszer együttes, kollektív viselkedését és a rendszer hogyan hat kölcsön a környezetével”.

A szerzők egy érdekes statisztikával támasztják alá a témaválasztásukat. A Factiva szakmai kereső 1970 és 2010 között, azaz 40 év alatt a világsajtóban körülbelül 1500 olyan cikket talált, amely a demokrácia fenyegetettségét tárgyalta, az azóta eltelt 8 évben viszont 1700-at. 2018 első öt hónapjában már többet foglalkozott ezzel a témával a sajtó, mint tavaly egész évben, vagyis úgy tűnik, hogy a kérdés erősen foglalkoztatja a közvéleményt, talán nem véletlenül.

Néhány ország demokrácia-indexének változása. Fotó: European Journal of Physics

Ahogy a szerzők írják, nagyon sok tanulmány foglalkozott már a demokratikus átalakulásokkal, az ellentétes folyamatról azonban nagyon kevés tudományos munka született. Általában egyes konkrét eseteket szoktak csak feldolgozni, és úgy vizsgálják meg, hogy milyen okok vezettek egy adott országban a demokrácia hanyatlásához, pedig bizonyosan kell lennie olyan általános jellemzőknek is, amelyek globálisan mindenhol értelmezhetőek.

Ezeknek a jellemzőknek a megtalálására jó módszer lehet a komplex rendszerek elmélete. A tanulmány a módszertan két fontos elméletét alkalmazza a demokrácia visszaszorulásának vizsgálatára: a (pozitív és negatív) visszacsatolások és a stabilitás elméletét, illetve a kettő kapcsolatát. A negatív visszacsatolás erősíti egy rendszer stabilitását, míg a pozitív visszacsatolás rombolja azt. Az elméletet úgy lehet a legegyszerűbben elképzelni, mint a fűtőrendszerek termosztátját: ha a mért hőmérséklet egy szobában nem egyezik meg a beállított értékkel (negatív visszajelzés), akkor hűteni vagy fűteni kezd a rendszer, azaz korrigál, és megőrzi a stabilitását, ha viszont épp a kívánt hőfok van a helyiségben (pozitív visszajelzés), akkor nem történik semmi annak érdekében, hogy a stabilitás megmaradjon, és nem is marad meg.

A gazdaságban idealisztikus esetben ehhez hasonlóan működik a kereslet-kínálat dinamikus egyensúlya: ha ez valamiért felborul, akkor elvileg a szabad piac szereplői a tevékenységükkel előbb-utóbb korrigálják az elmozdulást. Ha azonban nagyobb mértékű az egyensúlyt megbontó zavar, akkor öngerjesztő folyamatok indulhatnak be. Ennek jó példája, hogy a melegedő éghajlat miatt a sarkvidéken elolvad a jég, emiatt csökken a napsugárzást nagy mértékben visszaverni képes felület (a jég), ami további melegedést okoz, és ez tovább olvasztja a maradék jeget is.

Ha a demokráciát egy ilyen dinamikus egyensúlyban lévő rendszernek tartjuk, akkor könnyebben megérthetőek azok a folyamatok, amelyek ki tudják mozdítani onnan.

Ezek közül legfontosabb elemként az egyenlőtlenséget emelik ki a szerzők.

Az Egyesült Államokban az elkölthető jövedelem reálértékben nem növekedett a hatvanas évek óta azoknál, akik a jövedelmi skála középső (medián) értékétől lefelé helyezkednek el. A növekedés nagy része a legfelső rétegnél jelentkezett: 1979-ben a legvagyonosabb 1 százaléknál volt az összes jövedelem 10 százaléka, 2013-ban azonban már 20 százalék volt náluk. Az egyenlőtlenség sokkal nagyobb lett 34 év alatt.

A jövedelmi egyenlőtlenség növekedése együtt jár a demokratikus intézményekhez való hozzáférésben lévő különbségek növekedésével. Akik nagyobb mértékben férnek hozzá az anyagi forrásokhoz, azok nagyobb mértékben képesek megváltoztatni az intézményeket, és mivel ezt a saját előnyükre teszik, az egyenlőtlenséget tovább növelik, vagyis a folyamat öngerjesztő. Egy gazdasági válság ráadásul fel is erősítheti ezt, hiszen ilyenkor az eleve jobb helyzetből indulók kevésbé szenvedik meg a következményeket, és az olló tovább nyílik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlőséget szeretnének a magyarok, mégis a különbségeket mélyítő kormányt választottakNagy igény van a magyar társadalomban a jövedelmi különbségeket csökkentő politika iránt, tavasszal mégis olyan pártok nyertek, amelyeknek a kormányzása során nőttek az egyenlőtlenségek.

A lakosság jelentős része gyakran nem is veszi észre ezt a folyamatot, mert nem követi a politikai eseményeket és nem látja át megfelelő mélységben a demokratikus intézmények működését. Amikor egy válságban sokkal láthatóbbá válnak a különbségek, a többség alapvető sérelmeket szenved, mert szembesül a saját leszakadásával.

Magas egyenlőtlenség mellett a választópolgárok akarata az intézmények működésére kevésbé van hatással, ez sokakat eltántorít a következő választáson való részvételtől, ami a nem demokratikus folyamatok melegágya. Ilyenkor az a döntő kérdés, hogy az elégedetlenség vagy a csalódottság győz-e, előbbi esetben ugyanis olyan demokratikus ellenállás szerveződhet, amely az egyensúly irányába tolja a rendszert.

A megosztottság és az egyet nem értés ezért bizonyos mértékben a demokrácia alapfeltétele, de ha ez a mérték túl naggyá válik, az megint csak a nem demokratikus folyamatoknak kedvez. Ha ugyanis túlzott a megosztottság, akkor még a minimális egyetértés sem jöhet létre a közös érdekekről, és nincs ellenállás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNálunk a legnagyobb a feszültség a szegények és a gazdagok között az egész EU-banA válság évei óta mérséklődött az elégedetlenség, de az állampolgárok így is Magyarországon érzik a leginkább úgy, hogy szét van szakadva a társadalom.

A tanulmány nagy teret szentel annak a kérdésnek, hogy a közösségi médiának milyen szerepe van a stabilitás megteremtésében vagy aláásásában, de szinte csak negatív példát tud felhozni.

Az emberek annál erősebben képviselnek egy véleményt, minél inkább elhiszik, hogy sokan hozzájuk hasonlóan gondolkodnak. Egy ausztrál felmérésben a résztvevőknek ugyan csak 5-7 százaléka vélekedett úgy, hogy nincs klímaváltozás, de úgy gondolták, hogy a lakosság 43-49 százaléka velük ért egyet. A valóságtól való ilyen (ez esetben 40 százalékpont körüli) eltérést nevezik hamis konszenzusnak, és ez az, ami miatt az emberek nem hajlandóak megváltoztatni a véleményüket, illetve kevésbé hajlamosak bármilyen kompromisszumra.

A közösségi média felerősíti és megkönnyíti a hamis konszenzus kialakulását, mert bármilyen abszurd is legyen egy állítás, a Facebook 1 milliárd felhasználója között például biztosan lesznek olyanok, akik egyetértenek vele. Ez tehát a megosztottságot és az együttműködésre való képtelenséget erősíti.

Másrészt kísérletek bizonyítják, hogy egy algoritmus alaposabban meg tudja határozni egy ember személyiségét 10 Facebook like alapján, mint a saját munkatársai. Ha pedig egy megfelelő programnak 300 like-hoz adnak hozzáférést, akkor pontosabb személyleírást ad az illetőről, mint a házastársa. Ez teszi lehetővé, hogy a közösségi médián keresztül a politikusok az adatokat megvásárolva olyan személyre szabott kampányba kezdjenek, amely pontosan a célszemély befolyásolható pontjaira lesz hatással. Ilyet láthattunk Donald Trump választási kampányában és a Brexit szavazásnál is.

A szerzők szerint a demokrácia egyik alapvető jellemzője, hogy az eltérő álláspontoknak szabadon hozzáférhető “piacteret” biztosít, ahol azokat meg lehet vitatni és lehet róluk dönteni. A vita és a döntés alapfeltétele, hogy az ellenfelek megcáfolhassák egymás érvelését, de ez nem teljesül a közösségi médiában azokban az esetekben, amikor személyre szabott, célzott, és titkos, azaz álcázott formában folytatnak kampányokat. Így ez a gyakorlat is a demokrácia hanyatlását erősíti.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZuckerberg tagadja, hogy tudott volna a sorosozó álhírkampányrólA New York Times cikke hatalmas vihart kavart a cég körül, a vezetők igyekeznek magyarázkodni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ demokrácia egyenlőség egyenlőtlenség fizikus hanyatlás matematikus visszaszorulás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2024. március 27. 10:15 Élet

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. március 23. 04:34 Élet

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.