– Műhelyünkben játékos formában sajátíthatják el a diákok olyan modern eszközök használatának fortélyait, mint a lézervágó, a 3D-s nyomtató, digitális varrógép vagy épp a programozható robotkar. A feladatok mindig valamilyen kerettörténet köré épülnek, legutóbb például egy „okosvárost” építettek fel általános iskolás gyerekek, mégpedig úgy, hogy ők maguk találták ki, milyen létesítményekre van szükség, megtervezték, majd egy terepasztalon lemodellezték az egészet, ráadásul mindehhez különböző mikroelektronikai elemeket (szenzorokat, motorokat, vezérlőegységeket) használtak, hiszen a feladatok során az elektronika és robotika alapjait is elsajátítják. Nagyon fontosnak tartjuk a szakmaközi tudásátadást és a széles látókört, hiszen a digitalizáció és automatizálódás minden szakterületet érint – mutatott rá Major Gábor.

A Makerspace.hu tananyagait mérnökökkel együttműködve a pedagógusok fejlesztik, és a cég saját táboraiban, szakkörein tesztelik, finomítják őket. A tizenöt különböző tematikájú (például Jövő városa, Szuperhősök, Mesterséges intelligencia) pedagógiai csomagból három készült el angol és magyar nyelven, amelyek mindegyike tartalmazza a tanári kézikönyveket, munkafüzeteket, digitális segédanyagokat és az alkotómunkához szükséges alapanyagokat. – Az első megrendelőink magán- és egyházi fenntartású iskolákból érkeztek, de bízom benne, hogy rövidesen az állami köznevelési és szakképzési intézményekben is tudunk mintaprogramokat indítani, bár tény, hogy egyelőre inkább szakköröket, táborokat, tanórákon kívüli foglalkozásokat tudunk támogatni. Ez remélhetőleg hamarosan változni fog, mert a 2020-ban bevezetendő új Nemzeti alaptantervben angolszász mintára várhatóan meg fog jelenni a Digitális kultúra nevű új tantárgy, a mi tananyagaink pedig tökéletesen illeszkednek ehhez a koncepcióhoz – hangsúlyozta az ügyvezető.

Major Gábor úgy véli, a digitális közösségi alkotóműhelyeknek (nemzetközi elnevezéssel makerspace-eknek) a pályaorientációban is komoly szerepük lehet, hiszen a saját tervezésű alkotásoknak magas élvezeti értékük és motivációs erejük van, így olyan diákokat is meg tudnak szólítani, akiknél a hagyományos pedagógiai eszközök kudarcot vallanak.

– A fiataloknak óriási sikerélményt nyújt, hogy a saját ötleteiket valósíthatják meg a tervezéstől a kivitelezésig, és kiélhetik kreativitásukat. Játék közben pedig észrevétlenül fény derül a rejtett tehetségekre, fejlődik a finom motorikus mozgásuk, a vizuális látásmódjuk és sok más képességük – fogalmazott Major.

A tananyagfejlesztő szakember beszélt arról is, hogy a szakképzési reform keretében országszerte hatvan digitális közösségi alkotóműhely jön létre uniós pályázati forrásból.

– Több centrum jelezte már, hogy kísérleti jelleggel várhatóan már az ősszel induló tanévben elkezdik használni a tananyag-csomagjainkat. Mindehhez elengedhetetlen a pedagógusok képzése is, hiszen az új eszközök használatát és az alkotó pedagógia alapjait egyaránt el kell sajátítani. Százötven pedagógus már megtapasztalta, mennyire inspiráló ilyen közegben dolgozni. S mire a projekt a végéhez ér, akkorra komoly országos hálózata lesz a műhelyeknek, amik várhatóan a települések és a környező vállalatok duális képzésébe is szervesen bekapcsolódnak – jegyezte meg Major Gábor.