A betegségnek gazdag irodalma van, mint az kiderült a karantén idejére javasolt irodalmi műveket bemutató cikkünkre érkező az olvasói visszajelzésekből is: egy Boccaccio már a fasorban sincs, ha meg Cook is kevés már, akkor csak a piócás ember és Rejtő Jenő segíthet. Íme öt további tipp kolera vagy korona idejére a Qubit olvasóitól, a Qubit ajánlásával.

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Egészen hihetetlen, hogy ez a magyar klasszikus kimaradt az első válogatásból, még akkor is, ha a vesztegzárat nem a korona, és nem is más vírus okozta. „A hatóságok vesztegzárat rendeltek el. Három hétig senki sem távozhat a Grand Hotelből. Aki az egészségügyi óvintézkedést kijátssza, azt öt évtől életfogytiglanig terjedhető büntetéssel sújtja a törvény. Önöket voltaképpen Santa Annunziata szigetére kellene szállítani, a karanténállomásra. Azonban a Grand Hotel előkelő idegenforgalmát ettől megkíméltük, és kivételes intézkedés alapján a helyszínen foganatosítjuk a vesztegzárat” – jelenti be a regény elején a rendőrkapitány. Aztán persze lesz itt minden, könnyelmű világfi, bajba jutott lány, csak igazi járvány nem, a Vesztegzár a Grand Hotelben mégis ajánlott olvasmány karantén idejére, igaz, kicsit rövid, de optimista világvégeváróknak tökéletes, hátha pár óra alatt elmúlik ez az egész, és lehet menni további Rejtőkért a járvány idején is nyitva tartó internetre.

Daniel Defoe: A londoni pestis

Defoe, Szerb Antal szavaival élve, csak véletlenül csöppent bele a regényírásba, ezt pedig előkészítette az angol polgárság matter-of-fact, tényeket szerető szelleme is – nem véletlen, hogy a szerző egyik nagy bestsellere, A londoni pestis is valós tényeken alapul, sőt, az egyik első dokumentumregénynek tekinthető. Defoe legnagyobb slágere, a Robinson is valós történeten alapul, az igazi Robinson Crusoe-t Alexander Selkirknek hívták, skót volt, és valóban lehúzott négy évet egy lakatlan szigeten. A londoni pestis nem túl meglepő módon a londoni pestisjárványról szól, az elbeszélő pedig hívő keresztényként interpretálja a kórt, Isten büntetéseként tekint rá. Jó hír, hogy a kór elmúltát szintén isteni intervencióként kezeli, de a regényből képet kaphatunk az 1665-ös brit közegészségügy működéséről is, ez a mostanihoz hasonlóan persze nem vette döccenők nélkül a járványt. Még szerencse, hogy a jóisten időben segített.

A. Milcsakov: Vész tört a városra

A regényben vérzéses feketehimlő támadja meg Moszkvát, és a karantén ellenére sokakat megfertőz, még jó, hogy ott van egy hős vadászpilóta, aki elviszi az oltóanyagot a rászorulóknak, így nem pusztul el a Szovjetunió népessége, a betegek pedig felgyógyulnak, és minden jó lesz. Az 1962-es Somogy megyei hírlap a bűnügyi filmeket felülmúló izgalmakat ígér, és valószínűleg nem a levegőbe beszél, hiszen a történet főszereplője halált megvető bátorsággal, még a zord orosz időjárással is dacolva teríti a gyógyírt a beteg szovjeteknek.

Gabriel García Márquez: Szerelem kolera idején

Kolera, korona és egyéb problémák esetén is működik az élet: ilyenkor is lehet szerelmesnek lenni, persze ez nem meglepő Boccaccio után, ahol pont ez számított apropónak a szemérmetlenkedésre. Márquez világhírű regényében épp kolerajárvány tombol a karibi térségben az 1880-as években, de ez nem akkora baj, mint a szerelem, aminél az író szerint nincs nehezebb dolog a világon. A kolumbiai író bő 500 oldalon szórakoztatja a közönséget azzal, hogy van ugyan kolera, van ugyan szerelem is, de az élet persze nem egyszerű még ezek nélkül sem, hát még ezekkel.

Biblia

A Dan Brownt is megszégyenítő bestsellernek, a hotelszobai fiókok állandó lakójának persze nem akadhatna párja ezen a listán, pláne, hogy a benne található itiner, a Tízparancsolat állítólag a legtöbb betegségre jó is lehet, akkor meg nehezen hihető, hogy pont a korona ellen ne lenne hatásos. Lukács könyvében olvashatjuk, hogy egyik hely után a másikon járványos betegségek bukkannak fel, arról nem is beszélve, hogy a járványnak még saját, külön lovasa is van a Jelenések könyvében. A könyv többek között arra is jó, hogy hosszú, tartalmas, további értelmezésre alkalmas passzusokkal lássa el a maródiakat, akiknek a járványra vonatkozó szövegek mellett még lelki iránymutatásul is szolgálhat.

+1: James Joyce: Ulysses

Ugyan nincs köze a járvány szoros témájához, egy legalább két héten át tartó járvány kiváló alkalmat nyújthat ahhoz, hogy végre elolvassuk Joyce alapművét, ami minden értelmiségi háztartásban ott van a polcon, de tíz emberből legfeljebb egy olvasta, még akkor is, ha muszáj lett volna neki. Elő a zsebkendőket, a köptetőt és az antibiotikumot, vár Leopold Bloom!